- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/atom
blfr5@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2023/10/07/csontvary_kosztka_tivadar_a_panaszfal_bejaratanal_jeruzsalemben
Csontváry Kosztka Tivadar: A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (1904)
2023-10-07T08:46:59+02:00
2023-10-07T08:46:59+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p>Alábbi képek és képaláírások a készülő könyvem két lapját mutatják be, illusztrálva a Csontváry festmény lehetséges forrásait. Végvári Zsófia: Az én Csontvárym. Megjelenés várható dátuma: 2024 tavasz</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/panaszfal/panaszfal_cskt.jpg" alt="panaszfal_cskt.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (1904) és a festményhez analógiaként állítható metszetek, képeslapok Jeruzsálemről.</em></p>
<p style="text-align: center;"><em> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/bida_postcard.jpg" alt="bida_postcard.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Alexandre Bida (1813-1895), francia művész alkotása alapján készült képeslap. </em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/alex_bida.jpg" alt="alex_bida.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A mű címe: </em><span class="font-italic">Alexandre Bida 1813-1895 (Israeli) Les Juifs devant le mur de Salomon, c.1890; engraving</span></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Ezt a művet többféle technikával is feldolgozták, ilyen az 1890-ben készült metszet is, ahol a festmény jobb oldalát el is hagyta a szerző (lent). Csontváry a Bida festményén jobbra látható ajtót meghagyta, magyar vitéz vigyáz rá. A Bida festményt össze is húzta, az eredeti kép jobb oldali harmada kikerült Csontváry kompozíciójából.</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/bida_engr.jpg" alt="bida_engr.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<table height="248" style="width: 649px;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 261.688px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/jew_post.jpg" alt="jew_post.jpg" class="open-in-modal imgright" width="247" height="383" style="margin-left: 5px;" /></td>
<td style="width: 365.312px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/lix_panasz.jpg" alt="lix_panasz.jpg" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" width="284" height="383" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: justify;"><em>Balra: Jeruzsálami Siratófalról készült képeslap, jobbra a Siratófalat ábrázoló színes metszet reprodukciója; szerző: Frédéric Théodore Lix. Mint a fenti reprodukciók alapján látható, Csontváry szabadon alkalmazta a Századfordulón elérhető képi forrásokat, s mivel a művészeti nyomatok már elérhetőek voltak a 19. század végén is, így nem zárható ki, hogy Alexandre</em> <em>Bida festménye után készült színezett</em> <em>lithográfiával is találkozott.</em></p>
<p style="text-align: left;"><em> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/szines.jpg" alt="szines.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A metszet után készült színes lithográfia</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Csontváry számára a legfontosabb inspirációs forrás a valódi helyszínek megtekintése volt, ezek nélkül nem lenne igazi alkotóereje vagy inspirációja. A személyes utazások, a helyiek temperamentuma, a vizuális és történelmi környezet, a déli napfény színei és a történelmi épületek maradványai mély benyomást gyakoroltak rá. A képeslapokon és festményeken megelevenedő világ azonban megkapta azt a színezetet, ami egyedivé és utánozhatatlanná teszi Csontváry művészetét. A colour locale, vagyis a helyi színezet nála a helyszín teljes megélését és átélését jelenti, amit belső, lángoló, tiszta hittel közvetít.</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F10%2F07%2Fcsontvary_kosztka_tivadar_a_panaszfal_bejaratanal_jeruzsalemben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F10%2F07%2Fcsontvary_kosztka_tivadar_a_panaszfal_bejaratanal_jeruzsalemben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F10%2F07%2Fcsontvary_kosztka_tivadar_a_panaszfal_bejaratanal_jeruzsalemben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Csontváry Kosztka Tivadar: A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (1904)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2023/10/07/csontvary_kosztka_tivadar_a_panaszfal_bejaratanal_jeruzsalemben#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/18229515" border="0" /></a><br /></p>
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/panaszfal/panaszfal_cskt.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2023/05/21/csontvary_kepeslap
Csontváry festményei és a korabeli fotótechnika; képeslapok és festészeti előképek alkalmazása
2023-05-21T10:13:13+02:00
2023-05-21T10:13:13+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p>A mai bejegyzés részleteket közöl a hamarosan megjelenő (2024 eleje) Csontváry könyvemből, mely "Az én Csontvárym" címet viseli. A bejegyzésben bemutatom Csontváry festményeit, valamint a kiindulásanként használt képeslapokat és festményeket.</p>
<p>Csontváry festészetének értéket nem befolyásolja az előképek alkalmazása, De erről részletesen írok a könyvben!</p>
<p><br /><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_01.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_01.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_02.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_02.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_03.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_03.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_05.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_05.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_07.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_07.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_08.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_08.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_09.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_09.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_11.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_11.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_12.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_12.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_13.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_13.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_15.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_15.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_16.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_16.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_17.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_17.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_18.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_18.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_19.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_19.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_20.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_20.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_21.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_21.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_22.jpg" alt="osszesitett_kepeslapok_oldal_22.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F05%2F21%2Fcsontvary_kepeslap%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F05%2F21%2Fcsontvary_kepeslap%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F05%2F21%2Fcsontvary_kepeslap%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Csontváry festményei és a korabeli fotótechnika; képeslapok és festészeti előképek alkalmazása"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2023/05/21/csontvary_kepeslap#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/18129196" border="0" /></a><br /></p>
rekord
aukció
képeslap
Van_Gogh
Munkácsy
Csontváry
Taormina
Raffaello
Schaffhausen
Trau
Selmeczbánya
Piros_ruhás_gyermek
Nagytarpatak
Vihar_a_nagy_Hortobágyon
0
Csontváry és a képeslapok
Csontváry műveinek előképeit, a képeslapokat és festményeket szedtem egy csokorba
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csontvary_kepeslapok_pdf/osszesitett_kepeslapok_oldal_01.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2023/03/26/a_tekozlo_fiu_hazaterese_644
A TÉKOZLÓ FIÚ HAZATÉRÉSE
2023-03-26T14:31:32+02:00
2023-03-26T14:31:32+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: center;">Az<strong> Evangélikus Hittudományi Egyetem kamarakiállításának megnyitója (2023 március)</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/norm_resize.jpg" alt="norm_resize.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Pompeo Batoni után: A tékozló fiú hazatérése</em></p>
<p style="text-align: justify;">„Minden reggel a legszebb ruháját veszi fel. Mondják, évek óta ezt teszi.<br /> Megdönti a szoba sarkában álló rozzant széket, odahúzza az ablak elé. Már látszik a döngölt földpadlón a szék nyoma, mert pontosan ugyanígy vonszolja maga mögött minden reggel, amint világosodni kezd. Most is ugyanoda teszi, hogy láthassa azt a dombot, amit nézni szokott.</p>
<p style="text-align: justify;">A szolgálók először csak összenéztek, de most már időnként lenéző mosollyal össze is kuncognak a háta mögött.</p>
<p style="text-align: justify;">Keveset eszik. Mondják, egy kicsit le is fogyott.</p>
<p style="text-align: justify;">Ő meg csak ül a szűk ablak előtt, és néz, csak néz. Az utóbbi időben egyre gyakrabban biccen előre a feje. Ilyenkor hirtelen felkapja, körülnéz, hogy ki látta. Esténként aztán, mikor már a szürkület nem engedi a vén szemeknek a látást, fogja a székét, és újra visszahúzza a sarokba. Ugyanúgy, mint tegnap. A szemét ilyenkor mindig úgy törli meg, hogy senki se láthassa.</p>
<p style="text-align: justify;">Egy napon hirtelen feláll. A szék a gyors mozdulattól nagyot huppan a földön. Az öreg az ajtó felé csoszog, majd mintha erőre kapna, egyre gyorsabban lépked afelé a távoli domb felé, amin már minden követ ismer szeme.</p>
<p style="text-align: justify;">Nagy a távolság. Tüdeje már fújtat, de ő csak szaporázza lépteit. Szélesre tárja karját, és mögötte szinte lobog fehér ruhája. Mintha repülne.</p>
<p style="text-align: justify;">Már csak néhány méter…” (<a href="https://lampagyujtogato.hu/2017/09/a-tekozlo-apa-tortenete/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrás</a>)</p>
<p style="text-align: justify;">A Lámpagyújtogató lelki forrás kis novellája megállít és elgondolkoztat. Várunk a csodára. Minden nap. Hogy történjen valami. A csodavárás hitet ad, erősít. A csodák minden emberi történetben helyet érdemelnek.</p>
<p style="text-align: justify;">A mai értelmezések szerint egyre inkább az apára vonatkoztatjuk a Tékozló fiú történetét bemutató igeszakaszt, de végigtekintve a történetet bemutató festményeken, a művek ábrázolása a fiú személyére és cselekedetére fókuszál.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/kicsi_timeline.jpg" alt="kicsi_timeline.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Tékozló fiú történetét feldolgozó festmények a XV. századtól a XX. század elejéig (javaslat: megnyitás új ablakban)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az érett barokk korszakáig, vagyis a 17. század 20-as éveiig, többalakos, kissé horizontálisan elrendezett jeleneteket látunk, mulatozó figurákkal, tivornyával, ahol a tékozlás a művek vezető mondanivalója. A fiú a bűn elkövetésének szakaszában van, még nem tapasztalta meg az atyai megbocsátást.</p>
<p style="text-align: justify;">A festmények sorában az 1620-as évektől láthatjuk először a kompozíciók és a figurák viszonyának megváltozását, a téma már a megtérés, a hazatérés, a hazatalálás. A festmények témája a csodavárás eredménye, a találkozás, a lelki megtisztulás és a megbocsátás. </p>
<p style="text-align: justify;">„Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz… szól a fiú Lukács Evangéliumában.</p>
<p style="text-align: justify;">A barokk stílus az ellenreformáció korának művészete, mely az 1570-es évektől 1770-ig tartott. A barokk a <em>teremtés tökéletességének</em> vallásos emberi megfelelője, jelentős világnézeti fordulatot hozott a reneszánsz után.</p>
<p style="text-align: justify;">Az újraszerveződő, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvéseit és propagandáját hivatott megtestesíteni, monumentalizmusával, pompájával a katolikus egyház „erejét és lenyűgöző mivoltát” is mutatva..</p>
<p style="text-align: justify;">A tékozló fiú példázatában az apa személye az egyházat is szimbolizálhatja, a katolikus egyház visszavárja az eltévelyedett híveit. Batoni festménye, mely kiállításunk középpontjában áll, a naturalizmuba átcsapó emberábrázoláson keresztül a megfogható és megtapasztalható istenképet tárja elénk. A kép kettős tagolása, az apa-fia páros a menny rendjének egyfajta szembeállítását is reprezentálhatja a földi káosszal, melyet a fiú alakja testesít meg.</p>
<p style="text-align: justify;">az 1620-as évektől kezdve a barokk stílushoz sorolható festményeken Az apa és fia különböző kontextusban, különböző térben kerül ábrázolva, de legbelsőségesebben Batoni festményén látjuk a két ember kapcsolatát, ahol már csak az isteni szeretet és megbocsátás működik.</p>
<p style="text-align: justify;">A tékozló fiú történetében a családi viszonyok mögött, metaforikusan az Isten-ember kapcsolat lényege bontakozik ki; a Teremtő kegyelmessége jelenti a fő reményt.</p>
<p style="text-align: justify;">Az evangéliumi apa személyében az irgalmas Istent láthatjuk, aki szabad akaratú teremtményeinek őszinte bűnbánatát bűnbocsánattal jutalmazza. A tékozló fiú tulajdonképpen a lázadó és öntörvényű ember, akinek szívében mégis ott él a tisztaságra és a kiengesztelődésre való vágy. Isten, a szerető szülő örömmel és szeretettel fogadja a fiút, isten elkóborolt bárányát.</p>
<p style="text-align: justify;">„Uram, mutasd meg nekünk az Atyát és az elég nékünk!” János evangéliumának szavaival zárom gondolataimat</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F03%2F26%2Fa_tekozlo_fiu_hazaterese_644%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F03%2F26%2Fa_tekozlo_fiu_hazaterese_644%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2023%2F03%2F26%2Fa_tekozlo_fiu_hazaterese_644%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A TÉKOZLÓ FIÚ HAZATÉRÉSE"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2023/03/26/a_tekozlo_fiu_hazaterese_644#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/18080870" border="0" /></a><br /></p>
festészet
barokk
Pompeo_Batoni
Tékozló_Fiú
0
Barokk festészet
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/media/norm_resize.jpg
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/norm_resize.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2020/03/22/rontgenvizsgalat_lenyege_es_eredmenye
A röntgenvizsgálatok eredménye Munkácsy képeinek vizsgálatakor
2020-03-22T19:31:41+01:00
2020-03-22T19:31:41+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;"><br />A röntgenvizsgálatot bemutató írásban egy eltűntnek hitt Munkácsy festmény rejtélyén keresztül mutatom be a technikát. Egy-egy elveszettnek hitt, korában publikált mű „megtalálása” nagy szenzációt jelenthet a művészettörténeti szakmának. A festmények átfestésének kutatása mindig sok meglepetést tartogat a kutatók számára. A film és előhívás nélküli digitális technikával a feltárási folyamatot percekre lehet redukálni. Egy vizsgált festményen többféle átfestett réteget is találhatunk; ilyen átfestés lehet egy művészi variáns, egy teljesen eltérő téma megjelenítése, vagy akár egy restaurálási réteg megjelenítése is. A röntgensugarakkal való átvilágítás alapja, hogy a sugarak nagy áthatolóképességgel és fluoreszcens tulajdonsággal rendelkeznek. A röntgensugarak valamilyen tárgyon való áthatolása annál nagyobb mértékű, minél vékonyabb a tárgy, és minél kisebb a tárgyat alkotó kémiai elemek rendszáma. Azokon a helyeken, ahol a röntgensugár jobban át tud hatolni a festményen, a kép sötétebb lesz, mert kisebb atomszámú (rendszámú) anyagok helyezkednek el az adott területen. Ilyenek a szerves felépítésű festékek vagy a vasoxid tartalmú vegyületek nagy része. A fehér festékek ólom és cink tartalma a röntgensugarakat megfogja, vagyis a röntgenképen a felhasznált anyagok eloszlását is mutatja. A pszeudo fekete- fehér ábra egy denzitás térkép is, átfestések esetében, vagyis vastagabb anyaghasználat miatt szintén világosabb területet mutat a röntgenfelvétel.</p>
<table style="width: 560px;">
<tbody>
<tr>
<td><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/krisztus.jpg" alt="krisztus.jpg" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="281" height="214" /></td>
<td><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/kr_rtg.jpg" alt="kr_rtg.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="280" height="216" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><em><strong>Krisztus Pilátus előtt című festmény egyik első színvázlata (mgt). A festmény fatáblára készült, átfestés nincs rajta, így a röntgenkép pszeudo fekete-fehér képet mutat.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A röntgensugarak létrejötte némileg különbözik a közönséges fény létrejöttétől. Amíg a fény esetén a külső, vegyértékelektronok gerjesztése okozza a fénykibocsátást, a röntgen esetén az atomok egyik belső héján lévő elektron gerjesztődik, ezáltal jelentős, egy belső és egy gerjesztett szint különbségének megfelelő energiát nyel el. Amikor az atom belső elektronhéján hely szabadul fel, arra nem a vegyértéksávból, hanem általában a belső elektronhéjakról ugrik be egy-egy elektron, ezzel – mivel a maga helyén újabb üres helyet hagy – elektronugrások jellegzetes sorozatát indítva el (Karakterisztikus sugárzás). A belső héjak közti energia-átmenetek igen nagy energiájúak, ezért a kisugárzott energia sokkal nagyobb, mint a látható tartományba eső fény esetén.<br />A tanulmányokként készített kompozíciós- és színvázlatok útja ritkán követhető, írásos feljegyzés szinte sosem maradt fenn. Felmerül a kérdés, vajon van-e mód arra, hogy a pár éven belül készült, témában megegyező művek vizsgálatai alapján bizonyos következtetéseket vonjunk le a rétegfelépítés, a színhasználat, a színkeverés festői technikájának megismerésére. A röntgenfelvételen látható szürkeskálán elhelyezkedő árnyalatokból nem ismerhetjük meg az eredetileg alkalmazott színeket; a festékek fémtartalma meghatározza a röntgensugár visszaverődését, illetve annak elnyelését. A világos felületek a nagy fémtartalmú területeket jelentik, így az ólomfehér szinte vakít a röntgenképeken. A figurák arcszíne vagy a gallérok mind-mind tartalmaznak ilyen fehéret, így a látható árnyalatok csalókán, de mégis egy fekete-fehér reprodukció képzetét keltik.</p>
<table style="width: 560px;">
<tbody>
<tr>
<td><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/muterem.jpg" alt="muterem.jpg" class="imgnotext" /></td>
<td><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/muterem_rtg.jpg" alt="muterem_rtg.jpg" class="imgnotext" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><em><strong>Balra: Műteremben vázlata, jobbra: Újoncozás talán első vázlata</strong></em></p>
<table style="width: 560px;">
<tbody>
<tr>
<td><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/feleseg.jpg" alt="feleseg.jpg" class="imgnotext" width="240" height="364" /></td>
<td><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/feleseg_rtg.png" alt="feleseg_rtg.png" class="imgnotext open-in-modal" width="285" height="212" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><em><strong>Munkácsy feleségének portréja, valamint az alatta elhelyezkedő jelenet röntgentechnikával felderítve</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Jelenlegi tapasztalataink alapján Munkácsy festményeinek nagy százaléka saját kezűleg át van festve. Ezt a véleményünket támasztja alá a Békéscsabai Munkácsy Múzeumban végzett vizsgálatunk is; a röntgenvizsgálatok eredményei közül a szalonképek csoportjába tartozó „Pihenés az erdőben” című festmény érdekes történetét mutatom be. A művészi attitűd egyik jellemző megjelenési formája, hogy a legtöbb festőművész a vásznon elkezdett, de be nem fejezett gondolaton képzeletében építette tovább. Sokszor olvashatunk arról Munkácsy levelezésében, hogy állandóan képeinek témáján gondolkozott, teljesen függetlenítve magát akár a műtermi körülményektől is.</p>
<p style="text-align: justify;">Munkácsy gyakran úgy dolgozott, hogy a vászonra festett, feldobott gondolatot, ha át akarta variálni, a legritkább esetben festette tovább a képet az elkezdett vásznon. Ha nem tetszett Munkácsynak az elkezdett motívum, gyakran elővett egy új, vagy már elkezdett kompozícióval rendelkező vásznat, melyen a megjelenítésre váró téma semmilyen formában sem volt látható. Az elkezdett vásznakat sokszor jobbra vagy balra elfordítva használta, ahol az a felvitt, színekkel dolgozó festékréteg csak színes hátteret, egyfajta színes alapozást adott az új festményhez. A röntgenfelvételek alapján Munkácsy műveinek vizsgálatakor egy másodlagos életmű is körvonalazódik, mely alapján megtalálhatjuk egy-egy kidolgozott, kész kompozíció gondolatainak csíráit más művek alatt.</p>
<p style="text-align: justify;">A „Pihenés az erdőben”<small>1 </small>című festmény keletkezési ideje az 1880-as évek közepére tehető. Mint hamarosan látni fogjuk, e kép kiemelt jelentőséget foglal el Munkácsy szalonképeinek sorában. Ez a festmény már Sedelmeyer megrendelésére készült, viaszpecsétje jól látható a festmény hátoldalán. Munkácsy szemrevételezés alapján hasonló anyagokat és festékeket alkalmazott a vizsgált vásznon, mint a korábban elemzett képein azzal a különbséggel, hogy a saját maga által kevert sűrű sötét folyadékot, a bitümöt az 1870-es évek végétől fokozatosan lecserélte a kereskedelmi forgalomba kapható bitumenre. A bitumen ettől az időszaktól kezdve majdnem minden festményén megjelenik kisebb-nagyobb felületeken.<small>2</small> A festményen megjelenik az ólomfehér tartalmú fehér és a barnáknak, az okkereknek több variációja. A kép szinte monokróm hatást kelt; ezt a monokróm színhasználatot csak a két alak világoskék- rózsaszín visszafogott ruházata és a figurák háttereként szolgáló zöld színű, világos rét enyhíti.</p>
<table style="width: 580px;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 142.533px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/festmeny.jpg" alt="festmeny.jpg" class="open-in-modal imgleft" style="margin-right: 5px;" width="276" height="215" /></td>
<td style="width: 148.467px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/rtg.jpg" alt="rtg.jpg" class="open-in-modal imgleft" style="margin-right: 5px;" width="278" height="224" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><em><strong>„Pihenés az erdőben” című festmény normál fényű felvétele. Eredeti cím: Csevegés az erdőben. Jobbra: a festményről készült röntgenkép</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A röntgenképen jól látszik, hogy az erdei környezetet megtartva, de később a két eredeti szereplő lefestésével készült a felső festmény. A röntgenképen egy álló nőalak kezében tartott esernyővel, és egy fekvő,- szintén nőalak, kalapban,- helyezkedik el a kép középpontjában. A kép kompozíciója zárt egységet alkot, a figurák kitöltik szinte a képet, így a fák sűrű lombozatával együtt bezárják az erdő távlatát. A szereplők intim közelségben állnak egymással, az érkezés vagy az elindulás pillanatát megragadva került a két figura a vászonra.<small>3 </small></p>
<table style="width: 570.333px;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 278px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/szurke.jpg" alt="szurke.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="273" height="213" /></td>
<td style="width: 275.333px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/szines.jpg" alt="szines.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><em><strong>Csevegés a parkban, 1887. Reprodukálva Sedelmeyer 1916-ban kiadott albumában. A festményhez tartozó megjegyzés: ismeretlen helyen. Jobbra: A röntgenkép és a normál fotó összehasonlítása jól mutatja a kép átfestését</strong> </em></p>
<p style="text-align: justify;">Sedelmeyert kevéssé érdekelte a művészi szabadság, ami nem tetszett neki vagy eladhatatlannak tartotta, azt nagy valószínűség szerint átkomponáltatta Munkácsyval. Bár az időt megállította a festő az alsó kompozíción, mégis valami feszültséget érzünk a két figura sűrű lombok közé szorítása miatt. Talán ez is lehetett az oka, hogy a Sedelmeyer műkereskedő rendelésére készült festmény átfestésre került.</p>
<p style="text-align: justify;">Az álló hölgy fehér ruhát viselt nagy valószínűség szerint kék gallérral, a fekvő alak ruházata a területen talált nagyobb mennyiségű kadmiumból4 és a röntgenkép kis denzitású tartományának adataiból következtetve sárga tónust mutathatott. A felső festményen látható kékruhát viselő, fekvő nőalakhoz képest nagyobb figura állt az alsó képen. A fekvő figura a röntgenképen érdekes kalapot visel; olyan kürtőkalap szerűséget, mely a kor divatjára volt jellemző. Az álló nőalak nagykarimájú kalapját (röntgenkép alapján) kisebb, karima nélküli kalapra cserélte; a jelenetet az erdő belsejéből egy ligetes tisztásra tette át, mellyel lágyságot és bájosságot adott a hölgyek szituációjának.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/cseveges.jpg" alt="cseveges.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="560" height="487" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong>A „Csevegés a parkban” című kép figuráinak összehasonlítás a „Pihenés az erdőben” lefestett figuráival. A méretvonalak milliméterre pontos egyezést mutatnak a hölgyek kompozíciós ábrázolása között.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A felső, vagyis látható festmény 430-as szám alatt szerepel a Végvári Lajos féle monográfiában (1958- Akadémiai Kiadó), Sedelmeyer számlakönyvében pedig 94-es tételként. A nyomtatott forrásokra támaszkodva elmondható, hogy az vizsgált festmény szoros kapcsolatban áll a „Csevegés a parkban” című festménnyel, amit Munkácsy 1887-ben átfestett.<small>5 </small></p>
<p style="text-align: justify;">Vagy inkább mondjuk azt, hogy a két kép ugyan az. Sedelmeyer az 1914-ben kiadott könyvébe minden létező fotót belepakolt, így lett kész az első festményalbum Munkácsy műveiből, még olyan áron is, hogy közben Munkácsy átfestette az itt vizsgált képet- képeket.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">1 Sedelmeyer számlakönyve szerint eredeti címe „Csevegés az erdőben”. A képnek létezik egy párdarabja is, az egyik 88x125 cm, a másik, 88x115 cm, ahol feltételezhető, hogy a különböző méret elírás csak.<br />2 Munkácsy képek esetében nagyon fontos az infravörös tartományról készült felvétel, mivel ezzel a fotótechnikai eljárással lehet a legegyszerűbben kimutatni a szerves anyagok jelenlétét a festményeken. A bitumen az infravörös képen átlátszóvá válik<br />3 Csevegés a parkban Colpach, 1887 (Sedelmeyer számlakönyv 102-es tétel. Olaj, fa. Végvári féle monográfiában a CLX lapon 446-os számmal reprodukálva. Érdekes, hogy Végvári egy lapra tette az itt vizsgált „Pihenés az erdőben” című festménnyel. (J.j.lent)<br />4 A kadmiumnak egyéb színmegjelenése is lehet, de a kadmium vöröset és kadmium- bárium sárgát csak a XX. Század 20-as éveiben hozták forgalomba. Az átfestés vastagsága miatt keresztmetszet csiszolat nélkül az eredeti szín nem mondható meg teljes bizonyossággal.<br />5 Valószínűsíthető, hogy karton alapján készültek a szalonképek „tipikus” nőalakjai, hiszen a vizsgált festményünkön pontosan megegyezik az alakok mérete a másik festmény figuráival. Ugyanezek a figurák (2 fekvő, 1 álló alak esernyővel) jelennek meg a „Három hölgy a parkban” című festményen. (olaj, fa; 114x87 cm , Wanamaker- Philadelphia) VL kat. szám: 429/CLXXVIII</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F22%2Frontgenvizsgalat_lenyege_es_eredmenye%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F22%2Frontgenvizsgalat_lenyege_es_eredmenye%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F22%2Frontgenvizsgalat_lenyege_es_eredmenye%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A röntgenvizsgálatok eredménye Munkácsy képeinek vizsgálatakor"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2020/03/22/rontgenvizsgalat_lenyege_es_eredmenye#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/15545300" border="0" /></a><br /></p>
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/rontgen/krisztus.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2020/03/22/itiner_hamisitoknak_i_munkacsy_mihaly_palettaja
Itiner hamisítóknak 1. Munkácsy Mihály palettája
2020-03-22T18:40:29+01:00
2020-03-22T18:40:29+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;">Aki olvassa írásaimat, gyakran találkozik olyan szópárral, hogy művészi paletta, vagy a festőművész palettája. Ezt természetesen szó szerint is lehet érteni, azonban itt a festőművészet általhasznált festékek összefoglaló megjelöléséről van szó.</p>
<p style="text-align: justify;">Vagyis a paletta szép színes festékek együttes jelenléte a művész festményein. Az összes szín, amit használt.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahhoz, hogy meghatározható legyen a korszakonkénti anyaghasználat, vagy legalább általános képet kapjuk egy művész anyaghasználatáról, nem lég csupán a képeket „tesztelni”, hanem ha erre van lehetőség, akkor a fizikai valójában fennmaradt palettát is meg kell vizsgálni.</p>
<p style="text-align: justify;">Jó esély van arra, hogy a legnagyobb alkotók palettáját az utókor megőrizze fizikai mivoltukban, anélkül, hogy bárki levakarja a művész utolsó munkája után megmaradt festéket.</p>
<p style="text-align: justify;">A művészek palettájának bemutatóját Munkácsy Mihály palettájával kezdünk, melyet a Békéscsabai Munkácsy Múzeumban őriznek.</p>
<p style="text-align: justify;">A szögletes kialakítású darabon nem maradt nagy mennyiségben festék, de elég volt ahhoz, hogy mintavétellel és roncsolásmentes XRF technológiával be lehessen azonosítani a színeket.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_paletta/paletta.jpg" alt="paletta.jpg" class="imgnotext" width="560" height="724" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong>Munkácsy palettája színek szerint. Kis képek a festékekből vett szemcsemintákat mutatják mikroszkópos felvételeken, 100x nagyítás alatt.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Munkácsy a múzeumban őrzött palettáján a következő festékeket használta: ólomfehér, nápolyisárga, krómsárga, krómnarancs, vörös okker, cinóbervörös, szintetikus vörös lakk, francia ultramarin; a fenti képen jól azonosíthatók a pigmentek alapján is a festékek.</p>
<p style="text-align: justify;">A listát a bitumen zárja. Ennél a tételnél érdemesebb kicsit elidőznünk. Mint ismeretes, a Munkácsy festmények sötétedését a bitüm okozza, mely anyagot Munkácsy nevezte el így. A bitüm különféle gyanták, méhviasz, lenolaj, vasoxid pigment összefőzéséből létrejövő keverék, melynek olajos barna színe eredetileg élettel töltötte meg Munkácsy realista korszakában született műveket. Sajnos ez a saját keverék kb. 15 év alatt tette tönkre Munkácsy fő műveit, e miatt lett „láthatatlan” a Műteremben vagy az Éjjeli csavargók című munka is.</p>
<p style="text-align: justify;">Miután Munkácsy rájött a keverék problémájára, csak igen elenyésző mennyiségben használta, és amennyire tudott, áttért a festészeti bitumen (múmia barna például) alkalmazására.</p>
<p style="text-align: justify;">Munkácsy anyaghasználatáról bővebben itt lehet olvasni: <a href="https://www.muveszettortenet.hu/a-munkacsy-festmenyek-sotetedesenek-problemaja/">https://www.muveszettortenet.hu/a-munkacsy-festmenyek-sotetedesenek-problemaja/</a></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_paletta/bitum.jpg" alt="bitum.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="560" height="421" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong>Az Éjjeli csavargók felülete és a saját keverésü bitüm felvételei</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Munkácsy által kevert bitüm 3-4 nap alatt teljesen megkeményedett, a száradás előtt langyos állapotban tartva folyamatosan használható volt. A bitüm az egészségre nem volt káros. Aláfestéséből ragyogó fehérekkel lehetett kibontani a témát, a barna tüzű réteg pedig mindent megért Munkácsynak. <br /> A festményeken ma már csak a világos részek dominálnak, eltűnt a gazdag kolorit, mivel az ólomfehér erős szikkatív hatása miatt csak a fehér felületek tudták megkötni a bitüm keveréket; ezek a felületek így nem burjánzanak, hanem csak szürkülnek a vasoxid miatt, ahogy azt az Éjjeli Csavargók című festmény világosabb területein is láthatjuk.<br /> A barna anyag, mint ismeretes, igen hamar elvesztette mély, olajosbarna tüzét. A bitümmel készített festményeket ért vízpára, a levegő páratartalma mind befolyással van a festmények felületének állagára, ahogy a hideg-meleg váltakozás is, mely egyre több repedést indukál a felületen. A bitüm a különböző kémiai kölcsönhatások miatt elkezdett változni. Ilyen változás a felületen bekövetkező szappanosodás folyamata is, mely szürke rétegként jelenik meg a festmények felületén, ezt a bitüm egyik komponense okozta.<br /> A felületi szürke réteg nehezen, de eltávolítható; a folyamat azonban megállíthatatlan.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_paletta/zaloghaz.jpg" alt="zaloghaz.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="560" height="347" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong>A Zálogház című festmény tisztítás előzz és után, valamint a "kiindulási" állapot</strong> </em></p>
<p style="text-align: justify;">Ez a szürke réteg egy félig áteresztő hártyát képez, mely a vízpárát csak befelé engedi, s így a felület mélyén a víz újra reakcióba lép a vízoldható gyantákkal, melyek a nedvességet megkötik, duzzadnak, majd lefogynak. A masszához kevert vasoxid tartalmú pigmentek oxidálódnak, a félig áteresztő hártya alatt egyfajta rozsdásodás indul el, mely a vasoxid vegyületet még sötétebbé változtatja; hiszen a duzzadt vízoldható gyanták folyamatos nedvességet biztosítanak az oxidációhoz.<br /> A művek állagromlásánál a méhviasz jelenléte is nagyon fontos, mely meleg hatására elveszti alakját, hidegben pedig reped; a gyantákkal keverve hasad, szigeteket alkot, így a krokodilbőr szerű megjelenés a méhviasz miatt is látható.</p>
<p style="text-align: justify;">Munkácsy festményeinek egyediségét így az általa kevert massza határozza meg a színek használata mellett. A paletták azonosításánál érdemes azt a tényt is átgondolni, az adott művész milyen korszakban tanulta a festészetet és kinek volt tanítványa. Munkácsy így akármennyire is haladó volt festészetében, anyaghasználata nem tudott megújulni. Miután saját műveinek haláltusáját végignézte, megpróbálta anyagait lecserélni olyan festékekre, melyek nem annyira reaktívak, nem színeződnek el másik festékkel való keverés során. Realista korszaka után palettája elvesztette tüzességét, így néha-néha még elővette a kedvenc bitümjét, keverte cinóberrel, ólomfehérrel, bármivel, azonban már a festészeti bitüm is a színei között szerepelt.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><em>„Sok bitümöt kentem szét ezen, de csak hadd szidják a bitümömet, mi értettük egymást.” </em></strong>mondta saját anyaghasználatáról Munkácsy</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F22%2Fitiner_hamisitoknak_i_munkacsy_mihaly_palettaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F22%2Fitiner_hamisitoknak_i_munkacsy_mihaly_palettaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F22%2Fitiner_hamisitoknak_i_munkacsy_mihaly_palettaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Itiner hamisítóknak 1. Munkácsy Mihály palettája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2020/03/22/itiner_hamisitoknak_i_munkacsy_mihaly_palettaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/15545214" border="0" /></a><br /></p>
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_paletta/paletta.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2020/03/08/mindent_ronairol
Mindent Rónairól…Vagy az ő hamisítójáról
2020-03-08T10:14:52+01:00
2020-03-08T10:14:52+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/menetelo.jpg" alt="menetelo.jpg" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="485" height="347" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Menetelő francia katonák; 19<span style="text-decoration: line-through;">9</span>10 körül. (55 M FT)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Sokunkat meglepett, mikor Rippl-Rónai József eddig „lappangó fő műve” fő művé lépett elő oly módon, hogy fő művé vált egy eladás során és olyan múzeumba került a határon túlon, ahol fő műveket őriznek. (A festmény, hadd idézzek az Artportal cikkéből; „már az ötödik munka Rippl-Rónaitól a d’Orsay gyűjteményében.”</p>
<p style="text-align: justify;">És bár ezek után csak örülhetnénk, és büszkék lehetnék nagy, nemzeti festőnkre, hogy ilyen rangos helyen „lóg” az ő fő műve, felmerül a kétség másokban, hogy itt egy Rippl-Rónai hamisító fő művéről van inkább szó. A szakértő egy analógiát mutat be a Menetelő katonák lehetséges párdarabjáról, melyet 350 ezer forintért árulnak (véleménye szerint hamis darabként), a Francia múzeum által megvásárolt darab értékének 150.-ed részéért.</p>
<p style="text-align: justify;">„<em>Rosszul eltalált „modor”, elnagyolt kézjegy, amatőr felületkezelés, remekművek alkotására képes művészhez mérve gyenge ecsetvonások – csak néhány a festményhamisítványokat lebuktató lehetséges ismertetőjegyek közül. Horváth János Milán művészettörténész, a leghamisítottabb magyar festő, Rippl-Rónai József szakértője</em>” Forrás: <a href="http://valasz.hu/kultura/egy-mukereskedo-csak-akkor-nevezheti-magat-annak-ha-vett-mar-hamisitvanyt-66523">http://valasz.hu/kultura/egy-mukereskedo-csak-akkor-nevezheti-magat-annak-ha-vett-mar-hamisitvanyt-66523</a></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>Eredeti hamisítvány, de legalább hiteles</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a művek eredetiségében, hiszen ahány szem, annyi féle látás. És annyi féle vélemény. Van fővárosi vélemény, meg vidéki is, van táv-vélemény és van személyes is. Készül fotó alapján és készül úgy is, ha megfizetik.</p>
<p style="text-align: justify;">„<em>Magyarországon az utóbbi időben új típusú hamisítványok is megjelentek. Ezek nem valamelyik kép másolatai, hanem a hamisítók olyan festményt keresnek, aminek a létezéséről tudnak a művészettörténészek, még leírás is van róla, de a kép eltűnt vagy lappang. A másik jól bevált módszer, amikor az adott művész stílusában fest valaki egy képet és próbálja meg eredetiként eladni. Pikírt vélemény, de igaz: egy műkereskedő csak akkor nevezheti magát annak, ha vett már hamisítványt</em>.” folytatja tovább az írás, feltárva a művészettörténeti igényt bizonyos képek „megszületéséről”. folytatja a híres szakértő a fent bemutatott cikkben.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/menetelo_ez_is.jpg" alt="menetelo_ez_is.jpg" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="494" height="340" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Menetelő látványosság (ezt a címet én találtam ki…) 1990 körül</em></p>
<p style="text-align: justify;">Nagy dilemma. És éveket is el lehetne vitatkozni az eredetiség kérdésén, de inkább jobb rövidre zárni a kérdést. Szerintem. Vajon hány százaléka hamis az elmúlt 30 évben előkerült Rippl- Rónai festményeknek?</p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>Anyagvizsgálat</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Nézzünk meg pár „fő művet” Rippl-Rónainak hitelesítve. Természetesen én csak tényeket írok le, és eredményeket mutatok be. A mérési eredményeket nem kommentálom, de összefoglalom előre is.</p>
<p style="text-align: justify;">A titánfehér festék az olajfesték komponenseként az 1920-as években terjedt el. A titánfehér tartalmú pasztelt 1927-ben szintetizálták, így a titánfehér tartalmú kréta megjelenése kizárható Rippl-Rónai pasztell képeken, de még az olajképeken is elég necces, mert mint megtanultuk, Rónai 1912 után nem festett olajfestékkel.</p>
<p style="text-align: justify;">A titánfehér után szóba kell hoznunk a kék és zöld festékeket, melyek 1940-es évek elejétől ftalocianin tartalmúak; egy réz atomhoz kapcsolják a szerves komponenseket, így a réz kismértékben azonosítható csak a felületen.</p>
<p style="text-align: justify;">Az a csúnya radioaktív szennyeződés meg ugye csak a II. VH után került a légkörbe, azóta is ott van és mennyisége egyre növekszik. Rubídium, stroncium, cirkónium, molibdén együttes jelenléte már erős aggódásra adhat okot, hogy a vizsgált képet egy másik Rippl-Rónai festhette inkább…</p>
<p style="text-align: justify;">És mivel az ólomfehér erősen toxikus festék, ez a másik, kortárs Rippl-Rónai nem is használta a képein, nehogy megbetegedjen. Így ezeken a munkákon a kalciumos vagy cinkfehéres bázisú titánfehér került alkalmazásra, és így a másik Rippl-Rónainak nem is kellett félnie, hogy esetleg valamilyen mérgezést kap az ecsetkezeléstől.</p>
<p style="text-align: justify;">Nézzünk meg pár képet a Festményvizsgálati Laborba behozott Rippl-Rónai képek közül.</p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>Elrettentő példák</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A képek származásáról mit sem tudunk, nem tudjuk, ki, mikor és mennyiért vette. De azt tudjuk már, hogy melyik Rippl-Rónai NEM festette.</p>
<p style="text-align: justify;">Mert hát a mi „egyes számú” Rónaink csak Rónaiként írt alá, így nem is számít hamisításnak, ha esetleg Rónai Anella, a művész nevelt lánya a saját „Rónai” nevét írja egy műre. És miért ne szignálhatná saját művét saját néven? Ja, hogy hasonlít a papa munkáira a festmény? Ejnye… Ez eszembe sem jutott…</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/hatha_hata.jpg" alt="hatha_hata.jpg" class="imgnotext" width="325" height="446" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hátakt enteriőrben (szerintem jó cím) és a mérési eredmény táblázata</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/hatakt_xrf.png" alt="hatakt_xrf.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"> Persze azt, hogy ezt a képet Rónai Anella festette, nem tudom alátámasztani, azonban az anyagvizsgálat eredménye teljesen egyértelműen kizárja az „egyes számú” Rónai szerzőségét. Mert az anyagvizsgálat egyértelműsítette, hogy a festmény 1950 után készült…</p>
<p style="text-align: justify;">Másik kedvenc festményem az állítólag az 1900-as évek elejéről egy konyhabelsőt ábrázoló „Rónai”, melynek előtörténete szintén nem ismert, a Laborba 2015-ben került. Az anyagvizsgálat eredménye a festmény születése után 25 évvel is sokkoló volt, a festőnk talán rosszul saccolta be a vélt dátumot (Vissza a jövőbe…), így az eredetileg vélt datáláshoz (1900) még 90-et hozzá kellett csapnunk, mint keletkezési idő.</p>
<p style="text-align: center;"><em style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/masik_konyhaban2.jpg" alt="masik_konyhaban2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="355" height="339" /><br /><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/konyha_xrf.png" alt="konyha_xrf.png" class="imgnotext open-in-modal" /></em><em>Nagyi a konyhában (munkacím) részlete és a mérési pontok eredményei. A titánfehér a fő komponense a festménynek.</em></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>Rafinált hamisítvány</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ha a fenti hamisítványok nem voltak elég rafináltak a kedves olvasónak, az alábbi esettel biztosan meg lesz elégedve… Ahogy idéztem a szakértőtől a cikk elején, „<em>a hamisítók olyan festményt keresnek, aminek a létezéséről tudnak a művészettörténészek, még leírás is van róla, de a kép eltűnt vagy lappang. A másik jól bevált módszer, amikor az adott művész stílusában fest valaki egy képet és próbálja meg eredetiként eladni.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ebben az esetben a kép meg is volt, szép is volt, de egy nagy művészi csavarral a szerző cserélődött ki nagy erővel. Így lett Jean Béraud munkájából Rippl-Rónai József Párizsi jelenetet ábrázoló alkotása, mely bár a legmodernebb festékekkel készült, mégis megpróbálta a tulajdonos levédetni… Bár azóta tudjuk, hogy erről legalább „hivatalosan” is kiderült, hogy hamis.</p>
<p style="text-align: justify;">Kár érte. És az össze Rónaiért kár… A művész életműve hígul, az eredeti képek meg lehet, hogy hamis jelzőt kapnak, mert éppen szúrja a szemét a műkereskedelemnek és nem érdeke elfogadni.</p>
<p style="text-align: justify;">Tanmese. Ennyi. Csattanó nincs…</p>
<table height="25" style="width: 633px;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 283px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/jean.png" alt="jean.png" width="284" height="212" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></td>
<td style="width: 340px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/nem_jean.png" alt="nem_jean.png" width="288" height="212" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><em>Jean Béraud: Párizsi részlet és Rippl Rónai József (?): Hommage a Jean Béraud </em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F08%2Fmindent_ronairol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F08%2Fmindent_ronairol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F08%2Fmindent_ronairol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mindent Rónairól…Vagy az ő hamisítójáról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2020/03/08/mindent_ronairol#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/15509538" border="0" /></a><br /></p>
festmény
aukció
hamis
eredeti
másolat
szakvélemény
aukciósház
rippl_rónai
Rippl-_Rónai
festményvizsgálat
titánfehér
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/mindenr_ronairol/menetelo.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2020/03/08/blikkzur_avagy_a_szakerto_teszi_a_mestert
Blikkzűr, avagy a szakértő teszi a mestert
2020-03-08T10:14:09+01:00
2020-03-08T10:14:09+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/blikkzur/fekete_kalapos.jpg" alt="fekete_kalapos.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A pasztell technikával készült kalapos...</em></p>
<p>Egy festmény megítélése sokat tud változni. A kezdeti lelkesedés, a megtalálás öröme, a kincsvadászat tud néha zűrt okozni, néha még olyan nagyot is, hogy a végén magát a szerzőt kell likvidálni.</p>
<p>Lássuk.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/blikkzur/mga_kep_0_136515161962.jpg" alt="mga_kep_0_136515161962.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A szakértő és a vizsgált mű 2013-ban, Kaposváron. Tavasszal. Amikor még eredeti volt a kép</em></p>
<p>Adott egy fekete ruhás nő. És hozzá a szerző. Természetesen Rippl-Rónai. És a kép története.</p>
<p>E cikkhez nem teszek kommentet. Csak a tényeket idézem különböző „szaklapokból”. Olvasás közben mindenképp érdemes figyelni a dátumokat, mert 8 hónap kellett, hogy a festmény megromoljon, mint egy befőtt…</p>
<p><a href="https://kulturpart.hu/2013/04/04/igazi_kincs_erkezett_magyarorszagra">„IGAZI KINCS ÉRKEZETT MAGYARORSZÁGR</a><u>A”… ! írja a </u></p>
<p><u><em><strong>Kultúrpart 2013. 04.04-én</strong></em>. A cikk futótűzként terjedt a magyar médiában, divatosan mondva Rónai- cunamit okozva a művészettörténet rajongói táborában. Igen, még előkerülhetnek lappangó darabok!</u></p>
<p><u>„</u><strong>Kaposváron</strong> látható<strong> Rippl-Rónai József Fekete kalapos nő</strong> című festménye, amely <strong>hosszú évtizedek után </strong>került vissza az országba.”</p>
<p>Dörömböző Ferenc, a kaposvári Art Galéria vezetője csütörtökön elmondta, ahogy a Rippl-Rónainak tulajdonított pasztell értékesítésére nem terveznek aukciót. A 22 millió forintos alapáron kínált kép április 30-ig látható a galériában, addig bárki megveheti. Amennyiben a Fekete kalapos nő április végéig nem kelne el, a tervek szerint még egy hónapig Kaposváron állítanák ki - fűzte hozzá a galériavezető.<br /> <br /> <span style="color: #ff0000;"><strong>A Kaposvári Újság írása szerint a honi művészettörténészek, Rippl-Rónai szakértők a<em> Fekete kalapos nő</em></strong></span><strong><span style="color: #ff0000;"> című képet igazi kuriózumnak nyilvánították. A pasztellképet 1897-ben mutatták be Párizsban,</span> </strong>majd az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került a kép. A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után most Kaposvárra.<br /> <br /> <span style="color: #ff0000;"><strong>A lapnak Horváth János Milán, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának művészettörténésze, Rippl-Rónai egyik legnevesebb hazai ismerője elmondta, hogy a mű Rippl-Rónai párizsi, úgynevezett fekete korszakában készült, miután a művész a szecesszió felé fordult.</strong></span> Bármennyire is kiemelkedő művészetében a "fekete korszak", ebből az időből viszonylag kevés alkotása maradt fenn. Maga a "fekete korszak" megnevezés is Rippl-Rónaitól származik, utalva arra, hogy mindig a feketéből indult ki. A most Kaposvárra került kép a maga nemében igazi kuriózumnak számít az életműben - mondta a Kaposvári Újságnak a művészettörténész.”</p>
<p>A lelkesedés nem csökkent, az MTI forrás szabadon átfogalmazható, a szenzáció meg mégiscsak szenzáció…</p>
<p><u>Magyar múzeumok; 2013, 04. 04</u></p>
<p><a href="http://archiv.magyarmuzeumok.hu/targy/1140_fekete_kalapos_no">http://archiv.magyarmuzeumok.hu/targy/1140_fekete_kalapos_no</a></p>
<p>„Fekete kalapos nő - ELADÓ</p>
<p>Kaposváron látható a hónap végéig Rippl-Rónai József „Fekete kalapos nő” című, szakértők szerint kuriózumnak számító festménye. És eladó.</p>
<p>A <em>Fekete kalapos nő</em> hosszú évtizedek után került újra vissza Magyarországra - számolt be a hírről ma több kaposvári honlap is. Dörömböző Ferenc, a kaposvári Art Galéria vezetője az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a Rippl-Rónainak tulajdonított pasztell értékesítésére nem terveznek aukciót. A 22 millió forintos alapáron kínált kép április 30-ig látható a galériában, addig bárki megveheti. Amennyiben a <em>Fekete kalapos nő</em> április végéig nem kelne el, a tervek szerint még egy hónapig Kaposváron állítanák ki - fűzte hozzá a galériavezető.</p>
<p>A magyarországi művészettörténészek és Rippl-Rónai szakértők szerint a <em>Fekete kalapos nő</em> igazi kuriózum. A pasztellképet 1897-ben mutatták be Párizsban, majd az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából vásárlással egy bécsi magángyűjtő kollekciójába került. A pasztell több mint nyolcvan évig volt egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse, aki nemrég adta le – így került újra Magyarországra, majd egy újabb vásárlást követően Kaposvárra.</p>
<p><strong><span style="color: #ff0000;">Horváth János Milán, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának művészettörténésze, Rippl-Rónai egyik legnevesebb hazai ismerője elmondta, hogy a mű Rippl-Rónai párizsi, úgynevezett fekete, szecessziós korszakában készült.</span> </strong>Viszont bármennyire is kiemelkedő művészetében a „fekete korszak”, csak viszonylag kevés alkotása maradt fenn. A „fekete korszak” megnevezés is Rippl-Rónaitól származik, ami arra utal, hogy mindig a feketéből indult az alkotás során. Horváth János Milán megerősítette, hogy a Fekete kalapos nő a maga nemében valóban igazi kuriózum Rippl-Rónai életművében…”</p>
<p>És alig telt el pár nap, már csak azért is ellenállt a szakértők serege, s bulvárcikk formájában ennek hangot is adtak…</p>
<p>Blikk, 2013. 04.07</p>
<p><a href="https://www.blikk.hu/aktualis/a-szakertok-is-azon-vitaznak-igazi-vagy-hamis-ez-a-rippl-ronai-kep/my3wghl">https://www.blikk.hu/aktualis/a-szakertok-is-azon-vitaznak-igazi-vagy-hamis-ez-a-rippl-ronai-kep/my3wghl</a></p>
<p><strong>A szakértők is azon vitáznak: Igazi vagy hamis ez a Rippl-Rónai-kép?</strong></p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>Kaposvár - Vihart kavart művészettörténész körökben a napokban szenzációs Rippl-Rónai-műremekként bemutatott Fekete kalapos nő.</strong></span></p>
<p>A Fekete kalapos nőre két jelentkező is akadt</p>
<p>„A festményt a kaposvári Art Galéria és Aukciósház tulajdonosa, Dörömböző Ferenc vásárolta meg, állította ki és kínálja 22 millió forintért. A képről a galéria vezetője szerint a legnevesebb honi Rippl-Rónai-szakértők azt mondták, kétségtelenül eredeti, Horváth János Milán művészettörténész szerint viszont egyértelműen hamisítvány.</p>
<p>– Amikor csak üvegen keresztül láttam a képet, akkor engem is megtévesztett. Ám nem hagyott nyugodni a dolog: szinte milliméterről milliméterre átvizsgálva a festményt rájöttem, hogy nem lehet Rippl-Rónai – szögezte le a szakember. – A pasztellkrétával készített képen kellene hogy legyenek apró kipergések, de ezeknek nincs nyoma. Az arc részleteit kinagyítva egyértelműen látszik, hogy nincsenek meg a jellegzetes Rippl-Rónai-jegyek. De a szignatúra sem stimmel – summázta Horváth János.</p>
<p>Dörömböző Ferenc kikérte magának, hogy bárki is kétségbe vonja a mű eredetét. – A művész legnevesebb hazai kutatói állították ki a bizonyítványát. <strong><span style="color: #ff0000;">Azt gondolom, hogy egyszerű szakmai sértődöttségről van szó. Horváth úr korábban azt gondolta, hogy sikerült beazonosítania a képen szereplő nőalakot. Azt mondta, Rippl-Rónai skót festő barátjának kedvesét, Yvonne-t festette meg, aki mellesleg III. Napóleon eltitkolt lánya volt.</span> </strong>Kiderült, hogy ez lehetetlen, s szerintem emiatt támadja most a képet az úr. Ez a kép eredeti! – jelentette ki a galériatulajdonos.</p>
<p>Megkérdeztünk egy szakértőt, aki kézben tartotta a Fekete kalapos nőt. Ő, bár azt kérte, ne nevezzük meg, a véleményét szívesen elmondta. – Tény, hogy egy ilyen korú, elvileg 1893-ban készült, vagyis több mint százéves pasztellképnél a széleken már látszódnia kellene valamiféle károsodásnak. Ezen a festményen nincs ilyen, semmilyen kopottság nem tapasztalható. Ám ez lehet attól is, hogy körbevágták az eredeti vásznat. Ami még gyanúba keverheti a festményt, az a nyomott ár: Rippl-Rónai képei manapság nagyon keresettek, kelt már el alkotása több százmillió forintért is. Ráadásul ez a kép az úgynevezett fekete korszakából származik, amelyikből igen kevés darab van – sorolta a szakember.”</p>
<p>Remélem, ez az érvelés Önöket is meggyőzte…</p>
<p>A történet újabb csavart vett, eképpen… remélem, tudják követni…</p>
<p><strong><span style="color: #ff0000;">Kiderült: Valódi ez a Rippl-Rónai</span></strong></p>
<p>Blikk, 2013. 07.21.</p>
<p><a href="https://www.blikk.hu/aktualis/kiderult-valodi-ez-a-rippl-ronai/dve96bq">https://www.blikk.hu/aktualis/kiderult-valodi-ez-a-rippl-ronai/dve96bq</a></p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>„Kaposvár - Hivatalosan is Rippl-Rónai József (1861 - 1927) festette a Fekete kalapos nő címet viselő festményt, amit 22 millió forintért árul egy kaposvári galéria.</strong></span></p>
<p>Hónapokig vitáztak a szakemberek azon, hogy eredeti-e a Fekete kalapos nő (Fotó: Varga György)</p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>Az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a képet, amely hivatalos igazolásnak számít arról, hogy az alkotás eredeti</strong> –</span> <span style="color: #ff0000;">közölte Dörömböző Ferenc (47), a galéria tulajdonosa.</span></p>
<p>Korábban Horváth János Milán művészettörténész vonta kétségbe az alkotás eredetiségét. Szerinte ugyanis pasztellkrétával készített képen kellene hogy legyenek apró kipergések, de ezeknek nincs nyoma, és hiányolta róla a Rippl-Rónai-jegyeket is.</p>
<p>Dörömböző Ferenc ezután hitelesítési vizsgálatnak vetette alá a Fekete kalapos nőt. Nem rég érkezett meg a szakvélemény, amely alapján a műtárgyfelügyelet és a Magyar Nemzeti Galéria is nyilvántartásba vette a képet. A festmény kiviteli engedélyt is kapott, és a galéria tulajdonosa szerint már el is vinné egy floridai vevő 18 millió forintért. Ám a galéria 22 milliót szeretne kapni érte.</p>
<p>A képet 1893-ban festette a Rippl-Rónai József, még az úgynevezett fekete korszakában. 1897-ben állították ki először egy párizsi szalonban. Ezután 50 évig egy osztrák műgyűjtő tulajdona volt. A galéria a közelmúltban egy magyar nőtől vásárolta meg.”</p>
<p>Ez az információ már számomra is többet adott, mint amennyit fel tudtam dolgozni. Már éppen csalódni készültem magamban, hogy nem lelkesedem kellőképpen a festményért, mikor 5 hónap múlva teljesen megfordult a széljárás, s beváltásra került hamarosana belengetett 22 millió Ft, csak rácsok mögött.</p>
<p>Előtte egy kis intermezzo:</p>
<p><strong><span style="color: #ff0000;">Nem védett a Rippl-kép</span></strong></p>
<p>2013.08.09</p>
<p><span style="color: #ff0000;">„<strong>A "Fekete kalapos fiatal nő" nem szerepel a védetté nyilvánított kulturális javak között. Így döntött az illetékes műtárgyfelügyeleti iroda.</strong></span></p>
<p>A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája közleményben hangsúlyozza, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben a szervezet a festmény védetté nyilvánítása ügyében nem folytatott és nem is folytat eljárást.</p>
<p>A Magyar Távirati Irodának eljuttatott tájékoztatás szerint: "<span style="color: #ff0000;"><strong>a tulajdonos védési javaslatát a hatóság elutasította, ugyanakkor a festmény adatait a közigazgatási eljárás részeként nyilvántartásba vette. Később a tulajdonos kérelmére engedélyezte a kép kivitelét külföldre. A kiviteli eljárás nem a műtárgy eredetét, alkotóját, korát, értékét vizsgálja, hanem azt, hogy a tárgy kivihető-e az országból.</strong></span> Ezt a kiállított engedély és műtárgykísérő igazolás egyértelműen tartalmazza" - olvasható a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy a Műtárgyfelügyeleti Iroda elsőfokú örökségvédelmi hatóságként szakértői tevékenységet nem végez, eljárásaiban a jogszabály alapján meghatározott szakértők működnek közre.</p>
<p>A központ közleményében arra reagált, hogy Dörömböző Ferenc, a Rippl-Rónai Józsefnek tulajdonított képet áruló kaposvári Art Galéria vezetője a sajtóval azt közölte, hogy az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a festményt, szerinte ez "hivatalos igazolásnak" számít az alkotás eredetiségét illetően.</p>
<p>A Fekete kalapos fiatal nő című képet tavasszal mutatták a kaposvári Art Galériában. Akkor <strong>a </strong><span style="color: #ff0000;">Rippl-Rónai szakértők "igazi kuriózumnak" nyilvánították a pasztellképet,</span> amelyet 1897-ben mutattak be Párizsban. A kép az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került. A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után Kaposvárra."</p>
<p> Majd 4 hónap mulva így folytatódott a történet…</p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>„Börtönt ért a hamis Rippl-Rónai</strong></span></p>
<p>Válasz, 2013.12.04</p>
<p><a href="http://valasz.hu/itthon/bortont-ert-a-hamis-rippl-ronai-71014">http://valasz.hu/itthon/bortont-ert-a-hamis-rippl-ronai-71014</a></p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>Ismert kaposvári régiségkereskedőt helyeztek előzetes letartóztatásba, aki többek között hamisított Aba-Novák Vilmos-, Mednyánszky László- és Rippl-Rónai József-festményekkel, valamint Kovács Margit-kerámiákkal verte át ügyfeleit. A kacifántos ügybe akár több, jó nevű művészettörténész is belebukhat, hiszen sokszor éppen a hamisított műkincseket erősítették álpedigrével, szakértői igazolásokkal.</strong></span></p>
<p>A Somogy Megyei Főügyészség annyit erősített meg, hogy<strong> </strong>a<strong> </strong>férfit az ügyészség javaslatára helyezték előzetesbe még pénteken, mivel úgy ítélték meg, hogy fennállt a bűnismétlés veszélye. A Kaposváron közismert műkincskereskedő néhány hónapja azzal állt a sajtó elé, hogy a galériájában egy fekete kalapos nőt ábrázoló festményt akár 22 millió forintért is megvenné egy magát megnevezni nem kívánó külföldi vásárló. A képet, ahogy D. Ferenc a sajtónak elmondta, nem más, mint a világhírű kaposvári festőművész Rippl-Rónai József festette. (Az úgynevezett fekete korszakából való.)</p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>Az eddig sosem látott - 22 millió forintra beárazott - kép valódiságát többen vitatták. </strong></span><a href="http://hetivalasz.hu/kultura/egy-mukereskedo-csak-akkor-nevezheti-magat-annak-ha-vett-mar-hamisitvanyt-66523/">Akkor a Heti Válasz Online-nak elsőként</a><strong> <span style="color: #ff0000;">Horváth János, a Somogy Megyei Múzeum művészettörténésze, az ország legkiválóbb Rippl-Rónai szakértője határozottan állította, hogy a festmény hamisítvány</span></strong><span style="color: #ff0000;">.</span> (<em>a cikk szerzőjének megjegyzése: 2013. 07. 26.-án nyilatkozta ez a szakértő, előtte pár hónappal kiállít a kép mellett, ahogy az írás elején olvastuk…</em>)A tulajdonos egy kiviteli engedélyre hivatkozva a helyi és az országos sajtó egy részét megtévesztette és elhitette, hogy eredeti műalkotás van a birtokában, ennek azonban semmi alapja nem volt - mondta a művészettörténész. Ha valóban eredeti lett volna a kép, akkor levédetik, nyilvántartásba veszik, és korántsem kapott volna ilyen könnyen kiviteli engedélyt. Horváth János még azt is megkockáztatta, hogy a Rippl-Rónainak tulajdonított festmény egy éven belül készült. Ezt elmondta a tulajdonosnak is, miután felkérte, hogy vizsgálja meg a képet.</p>
<p>Rippl-Rónai József mellett naponta buknak meg Gulácsy Lajos, Vaszary János, Csók István, Kádár Béla és Scheiber Hugó képeivel a hamisítok, de Csontváryt, Munkácsyt, sőt Barabás Miklóst is adnak - sokszor érthetetlenül, gyanúsan apró pénzért.</p>
<p>Egy Rippl-Rónai kép ma nem ritkán ötvenmillió forint felett talál gazdára. A Menetelő francia katonák 55 millióért ütötték le Virág Judit aukcióján, most azonban ennek egy változatát 350 ezer forintért árulják a neten egy dunántúli online művészeti kereskedésben. Természetesen a galéria tulajdonosai nem kötelesek minden (kb. 200 ezer) tételt végignézni, és kivizsgálni melyik hamis, melyik eredeti.</p>
<p><strong><span style="color: #ff0000;">Horváth János akkor azonnal kétségbe vonta a Fekete kalapos nő eredetiségét</span>.</strong> Szerinte ugyanis pasztellkrétával készített képen apró kipergéseknek kellene hogy nyoma legyen, és hiányolta róla a valós Rippl-Rónai-modort. A galéria tulajdonosa ugyanakkor az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vételével azt igazolja - legalább is szerinte - hogy a festmény eredeti, s ez a hivatalos irat bizonyítja. A kép kiviteli engedéllyel is rendelkezik: egy amerikai vevő máris 18 milliót fizetne érte. A kaposvári galéria azonban 22 millióban jelölte meg az árat.</p>
<p>Az 1893-ban festett vászon Rippl-Rónai úgynevezett fekete korszakából való. 1897-ben már kiállították egy párizsi szalonban. Ezután 50 évig egy osztrák műgyűjtő tulajdona volt. Most a kibővülő nyomozás során akár a nyilvántartásba vétel (ha valóban megtörtént) <span style="color: #ff0000;"><strong>és egyéb valódiságot igazoló papírok kiállítói is nehéz pereceket élhetnek, hogy miért adtak ki igazolásokat, annak ellenére, hogy a szakemberek már cáfolták a festmény valódiságát.”</strong></span></p>
<p>Erről ennyit. Sajtószemle vége…</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F08%2Fblikkzur_avagy_a_szakerto_teszi_a_mestert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F08%2Fblikkzur_avagy_a_szakerto_teszi_a_mestert%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2020%2F03%2F08%2Fblikkzur_avagy_a_szakerto_teszi_a_mestert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Blikkzűr, avagy a szakértő teszi a mestert"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2020/03/08/blikkzur_avagy_a_szakerto_teszi_a_mestert#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/15510306" border="0" /></a><br /></p>
aukció
hamis
szakvélemény
Rippl-_Rónai
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/blikkzur/fekete_kalapos.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2013/10/08/a_szem_becsaphato_a_muszer_nem
A szem becsapható, a műszer nem!
2013-10-08T23:10:45+02:00
2013-10-08T23:10:45+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: center;"><strong>Műkereskedelmi problémák és a művészettörténet kapcsolata, avagy kinek és minek lehet hinni?</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>(A Festményvizsgálati Laborban vizsgált művek mérési eredményei alapján)<br /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A szubjektív értékítélet, az ecsetkezelés megítélése nem jelent teljes biztonságot egy festmény szerzőjének megítélésében, főleg ha a vizsgált festmény többször rosszul restaurált alkotás. Az évek során „lerakódó” nem oda illő festékek, a szakszerűtlen tárolás és kezelés mind-mind nyomot hagy a festmény felületén, lassan szerves részét is képezi a műtárgynak. A képpel eggyé válnak az évtizedek nyomai, s lassan eltűnik szemünk elől az eredeti műalkotás.</p>
<p style="text-align: justify;">A művészettörténeti kutatások mellett egyre fontosabb az alkotók festészeti alapanyagainak kutatása is, hiszen egy műtárgy fizikai és kémiai tulajdonságokkal is rendelkezik, amik ugyanúgy jellemzik egy alkotó stílusát, mint maga a műtárgy szellemisége. A művek megítélése így nem csupán stíluskritikai elemzési folyamat, hanem egy különleges kutatóunka is, melynek során a festészet alapegységéig, a színes pigmentekig lebontva elemezhető a mű, hiszen a festékhasználatra pontosan úgy jellemző az egyediség, mint az ecsetvonásokra. A humán tudomány ismeretanyagát a kémia és a fizika jól kiegészíti, a művészettörténetet támogató vizsgálatok új eredményekkel szolgálhatnak egy-egy festőművész életművéről is.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/zs01.jpg" alt="zs01.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="310" height="206" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/zs02.jpg" alt="zs02.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="309" height="206" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Sztereomikroszkópos és UV fényben végzett vizsgálatok</em></p>
<p style="text-align: justify;">Sajnos napjainkban a művészettörténet módszereit a műkereskedelmi bírálat is átveszi, mely sokszor hamis képet rajzol egy-egy műtárgyról vagy annak alkotójáról.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/ron02.jpg" alt="ron02.jpg" class="picomat-image imgleft" style="margin-right: 5px;" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/ron01.jpg" alt="ron01.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="288" height="202" /></p>
<p style="text-align: center;"> <em>Hamis és eredeti Rippl Rónai. A jobb oldali mű 1970-es évek után készült csak titánfehér alkalmazásával. Az eredeti mű ismerete nélkül megtévesztő lehet a két akt kidolgozása.</em></p>
<p style="text-align: justify;">A magyarországi műkereskedelmi piacra vonatkozó jelenlegi jogi struktúrának és a szakértői rendszernek köszönhetően a művészet piaci szereplői sokszor bizonytalanok egy-egy műtárgy megvásárlásakor, vagy annak eladásakor. A merkantilista világunkban még mindig a „festészeti tárgy” képezi azt a megfoghatatlan értékű tételt, mely befektetésnek is kiválóan alkalmas, annak ellenére, hogy fizikai értelemben egy darab vászonról és rákent festékről van csupán szó; persze csak ha jó nevű festő nevéhez köthető az alkotás.</p>
<p style="text-align: justify;">1-1 híres műtárgy eszmei értéke pénzben kifejezve kisebb vagyont is reprezentál, de ezen festményeknek az átfogó vizsgálatához már többre lenne szükség, mint a művészettörténeti kutatómunka, mely sok esetben nem tud hiteles forráshoz igazodni. Mára a művészettörténeti szakértői vélemény elengedhetetlen részét kellene, hogy képezze – Magyarországon is – a műtárgyra vonatkozó természettudományos anyagvizsgálat, mellyel a hamisítványok nagy része kiszűrhető lenne még az előtt, hogy a festmények kereskedelmi forgalmazására bármilyen előkészület indulna.</p>
<p style="text-align: justify;">Mi az előzménye ennek a kissé kaotikusnak is mondható helyzetnek?</p>
<p style="text-align: justify;">Magyarországon a műbírálat hivatalos intézményei a rendszerváltás időszakában megszűntek, így sem a Szépművészeti Múzeum, sem a Magyar Nemzeti Galéria nem állít ki hivatalos véleményt a stíluskritikai alapon vizsgált műtárgyról. Ennek előtte évtizedeken keresztül mindkét bírálati csoport szöveges formában dokumentálta a bizottságok előtt megfordult alkotásokat; ezek a bírálatok a mai napig lekérdezhetőek és sok esetben a hiányos dokumentáció miatt hamisíthatóak is. A műbírálatnak Magyarországon nincs jelenleg gazdája, magángalériák művészettörténészei adnak szakvéleményeket legtöbb esetben az adott galéria aukcióján szereplő művekhez, de sajnos nem lehet kizárni tévedhetetlenségüket. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/fer01.jpg" alt="fer01.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="390" height="336" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/fer02.jpg" alt="fer02.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="390" height="327" /></p>
<p style="text-align: center;"> <em>Ferenczynek álcázott falusi látkép. Sziklás hegyekkel vagy zöld fákkal eladhatóbb eredetinek? (Bal oldali felvétel a Kieselbach Galériába készült, míg a jobb oldali kb. fél évvel később a Festményvizsgálati Laborban)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><a href="http://www.kieselbach.hu/magazin/hamisitas/h-mint-hamis">Bal oldali kép forrása: http://www.kieselbach.hu/magazin/hamisitas/h-mint-hamis</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">A festmények eredetiségének meghatározására eddig a legelterjedtebb vizsgálati módszer az UV lámpa és a nagyító használata volt a stíluskritikai elemzések mellett. Sok esetben egy nagyítóval történt felületvizsgálat is elegendő volt a kép eredetiségének meghatározásához, de a profi, modern festészeti anyagok vagy technikák használatával gyakran verhető át az emberi szem, nem kis kárt okozva ezzel a műtárgy vásárlójának és tulajdonosának. A leginkább hamisított magyar szerzők között a mai napig a századforduló és az azt követő időszak kiváló alkotóit találjuk. Munkácsy, Szinyei, Rippl Rónai, Vaszary, Csók István, Ferenczy, Mednyánszky, Aba Novák képei a legkeresettebbek, vagyis a legtöbbért eladhatóak a piacon, így kis befektetéssel igen nagy nyereségre lehet szert tenni e festők képeinek hamisításával. Ezen szerzők munkáinak ellenőrzése során legtöbb esetben szinte elég egy gyors, festékek összetételére kiterjedő kémiai analízist elvégezni, mely egyértelműen tisztázza a festmény korát.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/vizsgalat_xrf.jpg" alt="vizsgalat_xrf.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Roncsolás mentes anyagvizsgálat kézi, XRF, röntgenfluoreszcens eszközzel a Festményvizsgálati Laborban. A kémiai komponensek alapján meghatározhatók a festékek keletkezési ideje.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az ilyen kémiai analízis gyakran nem várt meglepetést okoz a festmény tulajdonosának, hiszen a magyar műkincspiacon forgó művek igen tetemes hányada hamisítvány. A kiválasztott festő stílusában készült alkotásoknál a hamisítók nem foglalkoznak a tárgy kémiai komponenseinek időbeli egyezésével, hiszen például a századfordulón gyártott ólomfehér festék beszerzése lehetetlen feladat. A hiteles festékek használata helyett más eszközökhöz folyamodnak, ilyen a felület öregítése, vagy gipsz keverése a festékbe, mely „csodálatos” repedéshálót eredményez. Magyarországon a legtöbb hamisítvány a 2000-es évek elején készült, mivel a magyar aukciós piac ebben az időszakban élte fénykorát. A hamis képek piacának működési elve egyszerű, kínálat kevesebb volt az eredeti művekből, mint amire igény támadt, így mesterségesen kellett műveket létrehozni.</p>
<p style="text-align: justify;">Nézzünk 1-2 konkrét példát a hamisításra. A példák egy része már ismert lehet a blogot olvasó közönségnek, de összefoglalva a „praktikákat” átfogó képet ad a hamisítványok tulajdonságairól.</p>
<p style="text-align: center;"><strong>1: Régi vagy öreg? Másolatok eredetivé válásának egyszerű útja</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/paal01.png" alt="paal01.png" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/paal02.jpg" alt="paal02.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"> <em>Régi és öreg; Paál László és Csupor László képei: Kazlak; 19. század vége és 20. század közepe. Ólomfehér vs titánfehér. Jobb oldali, Csupor László képen az XRF mérési pontjai jelölve</em></p>
<p style="text-align: center;"><em>részletesebben a képekről: <a href="http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/11/_eredeti_masolat">http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/11/_eredeti_masolat</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">A mű eredetileg nem hamisítási szándékkal készült, mégis hamis festmény lett belőle. Az jobb oldali kép Paál László Kazlak című munkájának másolata, mely az 1950-es években készült egy a magyar kiemelkedő festményeket bemutató vándorkiállításra. A másolat így 60-70 éves, karakteres repedéshálója és öreg vászna megtévesztően hat a szemlélőre. A festményen szignó nem szerepelt, így Paál László saját kezű alkotásaként cserélt gazdát a festmény addig, míg elő nem került a másolati kiállítás festménykatalógusa, ahonnan a mű egyértelműen azonosítható volt. A festmény készítése anyagvizsgálattal is jól datálható volt, hiszen olyan fehér színt tartalmazott, mely csak az 1950-es évek közepén volt elérhető.</p>
<p style="text-align: center;"><strong>2: Bírálati számok hamisítása</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/csok02.jpg" alt="csok02.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="260" height="388" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/csok01.jpg" alt="csok01.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="260" height="378" /></p>
<p style="text-align: left;"><em><em>2 darab hamis Csók István festmény, melyek párdarabjai nagy aukciós házak árverésein találtak gazdára. A festmények festékanyaga egyértelműen 1990 utáni.</em> Részletesebben a képekről: <a href="http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/08/30/csokok_vagy_csokik">http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/08/30/csokok_vagy_csokik</a></em></p>
<p style="text-align: justify;"> Sok esetben próbálják a műtárgy hitelességét bírálati számok hamisításával vagy hamisított szakértői véleményekkel alátámasztani. Az egyik legszebb példája a bírálati címke hamisítására az itt bemutatott 2 Csók István kép, melyet a bírálati számok alapján látatlanban az MNG nyilvántartása eredetinek minősített. a festmények eladása után derült ki, hogy ugyan ezen képek ikertestvérei már pár évvel előbb gazdára leltek 2 aukciós ház árverésén. a festmények mérete, és szinte ecsetkezelése is tökéletesen egyforma. Az anyagvizsgálat megdöbbentő eredménye: a festmények nem öregebbek 10 évnél. Anyagvizsgálat nélkül a tulajdonos meg lett volna győződve, hogy több milliós érték birtokosa, de hogy az aukción eladott képek eredetik-e, azt természetesen nem tudjuk.</p>
<p style="text-align: center;"><strong>3: hamisított szakvélemények (művészettörténeti, anyagvizsgálati anyagok)</strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/bir02.jpg" alt="bir02.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="275" height="153" /></p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/bir03.jpg" alt="bir03.jpg" class="picomat-image imgleft" width="250" height="291" style="margin-right: 5px;" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/bir01.jpg" alt="bir01.jpg" class="imgnotext picomat-image" width="251" height="286" /></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;"><em>"Szakértői szakvélemény", avagy művészettörténeti kutatás, anyagvizsgálati hamis jegyzőkönyv egy másik festmény KFKI által készített jegyzőkönyvének grafikonjai felhasználásával</em></p>
<p style="text-align: justify;">A hamisított szakvélemények iskolapéldája ez az Isidor Kauffmann műnek álcázott portré. A mű hitelességét 2 dokumentum is hivatott igazolni; az egyik egy kémiai vizsgálatot imitáló cetli, a másik egy művészettörténeti elemzés. A kémiai analízis hiteltelensége, hiszen a jegyzőkönyv semmilyen technikai specifikációt sem tartalmaz, könnyen felismerhető, kivált kép olyan estben, mikor a felhasznált mérési jegyzőkönyv grafikonjai e festményt vizsgáló szakértőknek nem volt ismeretlen. Történetesen egy Munkácsy kép mérési eredményeit ollózta össze a hamisító. A művészettörténeti vélemény azonosítás a szakértővel való konzultáció során megtörtént, főleg, mivel az adott úr sosem SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY néven írja meg összefoglalóit.</p>
<p style="text-align: center;"><strong>4: Átcímkézett régi festmények – új szignók</strong></p>
<table height="23" style="width: 529.406px;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 208px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/vasz01.jpg" alt="vasz01.jpg" /></td>
<td style="width: 306.406px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/vasz02.jpg" alt="vasz02.jpg" class="imgnotext" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><br /><em>Sziklai Dezső Balatoni látképe Vaszary képnek címezve és a feltárt Sziklay aláírás és összehasonlító szignómintája, valamint a Kazlakra ráírt hamis Vaszary szignó repedésbe való folyása</em><br />részletesebben a képekről: : <em><a href="http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/11/29/mar_megint_egy_vaszary"><em></em></a><em><a href="http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/11/25/mikor_az_orvos_befejezi_a_mutetet">http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/11/25/mikor_az_orvos_befejezi_a_mutetet</a></em></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az egyik legkedveltebb attribúciós módszer a kismesterek festményeinek vagy szignálatlan művek úgynevezett átcímkézése. A műkereskedelemben kedvelt festők stílusához hasonlító, általában restaurált alkotások kerülnek megbütykölésre úgy, hogy stíluskritikai alapon először szerzőt találnak a műhöz, majd a kívánt szerző nevét valamelyik sarokba odaírják. az utólagos szignók viszont jól kimutathatóak, a festmény régi repedéshálójába a friss, híg festékanyag belefolyik, melyet mikroszkóp alatt jól lehet azonosítani. A festményen lévő eredeti szignót vagy lekaparják, vagy átfestik, ezek a területek UV fényben sötéten lumineszkálnak, illetve az eredeti szignók több esetben infravörös tartományban látványosan megjelennek.</p>
<table height="23" width="659">
<tbody>
<tr>
<td><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/szi01.jpg" alt="szi01.jpg" class="imgnotext" width="260" height="347" /></td>
<td><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/szi02.jpg" alt="szi02.jpg" class="imgnotext" width="262" height="352" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><em>Szinyei kortársának festménye Szinyeinek átszignálva. Az eredeti szignó a bal alsó sarokból el lett távolítva, a szignó helye így az infravörös felvételen világosabb. Az új szignó a jobb alsó sarokba került.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ilyen esetek sajnos mindennaposak, még a gyakorlott művészettörténészeket is megtéveszthetik. A tájképi ábrázolások és tájrészletek hasonlósága sok esetben okozhat attribuciós zavart, főleg, ha az eredeti művész szignója eltávolításra kerül a festményről. Az így keletkezett, meg eredetiesedett alkotások értéke az eredeti árhoz képest megszázszorozódhat, viszont az ilyen esetek felderítése a műkereskedelemben szinte lehetetlen, mivel csak a stíluskritikai elemzés az egyetlen hitelesítő eljárás a művek attribuciója esetében.</p>
<p style="text-align: center;"> <strong>5: újonnan készült művek felületi öregítése, anyaghasználatának gondos kiválasztása</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/szob01.png" alt="szob01.png" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p><em>Szobotka Imre festményének mérési eredménye, mely gondosan kiválasztott alapanyagokkal készült hamisítvány. A zöld és kék festék bőven tartalmaz titánt, felülete gipsszel kevert, öregített.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Sok festékgyártó tűnteti fel tubusos színein annak összetételét. A kiváló minőségű restaurátorfestékek sok esetben készülnek klasszikus alapanyagokból, de a legóvatosabb hamisító is beleszaladhat olyan festékbe, ahol igen minimális koncentrációban, adalékként szerepelnek olyan komponensek, amik az eredeti, korabeli festékben nem voltak. Legtöbb esetben a titánfehér az a komponens, ami már igen kis mennyiségben is árulkodó lehet a festmény korát illetően. Mivel az olajfesték 40 év alatt köt meg teljes keménységűre, ezért gipszel vagy lithoponnal sűrítik a színeket. Az ilyen területek állaga kemény, van repedéshálója is a műnek, de a vászon egyenetlenül össze van húzódva és a szín felületén a száradó gipszre emlékeztető, kipukkadt légbuborékok figyelhetők meg.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<table height="45" style="width: 491px;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 277px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/hol01.jpg" alt="hol01.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="249" height="184" /></td>
<td style="width: 200px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/hol02.jpg" alt="hol02.jpg" class="imgnotext" width="210" height="185" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"> <em>Hamis Hollósy festmény és öregített, pattanó felülete. A nitrolakk befehéredett, porzik és édeskés szaga van</em></p>
<p style="text-align: center;"><em>részletesebben a képekről:: <a href="http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/05/nem_hittem_a_szememnek_956">http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/05/nem_hittem_a_szememnek_956</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az olcsóbb és egyszerűbb hamisítási eljárások közé tartozik a festmény állandóan változó hőmérsékletű kályhán való szárítása, koszos vízzel vagy szennyezett lakkal való kezelése. Az UV lámpa is érdekes lehet a modern lakozás vizsgálatánál; a nitrolakkok zöldesen, az UV lakkok sárgásán lumineszkálnak, de létezik olyan anyag is, ami szinte egységesen narancsszínre varázsolja a felületet. Olajfesték esetében az UV lámpa alkalmas a titánfehér festék azonosítására is, ez a festék lilásan lumineszkál.</p>
<p style="text-align: center;"><strong>6: stíluskritikai megtévesztés</strong></p>
<table height="62" style="width: 543px;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 207px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/rippli01.jpg" alt="rippli01.jpg" class="imgnotext" width="195" height="144" /></td>
<td style="width: 111.177px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/rippli02.jpg" alt="rippli02.jpg" class="imgnotext" /></td>
<td style="width: 211.823px;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/rippli03.jpg" alt="rippli03.jpg" class="imgnotext" width="200" height="144" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"> <em>A stíluskritikai elemzés tévedései: Rippl Rónai szignós, "kukoricás" festmények 1990-2000 körül</em></p>
<p style="text-align: justify;">Bizonyos festők hamisítványai oly annyira elárasztották a piacot, hogy jóval több hamis mű van forgalomban, mint eredeti. Ilyen szerző Rippl Rónai József, Vaszary János, Scheiber Hugó vagy Kádár Béla alkotásai. Mivel a hamisítványokból van több, hajlamos a stíluskritikai elemzés a nagy számok törvénye és a fotóról történő (vagyis nem személyes megtekintés során) attribució okán a hamisakat elfogadni eredetinek és az eredetit megbélyegezni hamisnak. A hamis képek sajnos szakértői véleménnyel cserélnek gazdát, ahol sok esetben sem az eladó, sem a vevő, sem pedig a szakértő nincs tisztában a mű problémás voltával.</p>
<p style="text-align: justify;">A hamisítványok kiszűrését bemutató vizsgálatok természetesen nem a művészettörténeti elemző módszer kiváltására szolgálnak, hanem a művészettörténeti kutatás kiegészítéseként igen hasznos szolgálatot tehetnek egy-egy festőművész életművének átfogó kutatásánál, a művész festményeinek „átvilágításánál”. A megtévesztő felületek, régi, poros vakkeretek és penészes vásznak csalóka képet „varázsolnak” a néző szeme elé. A megtévesztés, legyen az szándékos vagy a véletlen műve, sokat árt a magyar műkereskedelem forgalmának. Reméljük, hogy a válságot követő megtisztulási folyamat a magyar műkereskedelmet is fogja érinteni, így a valós érték lesz a legnagyobb kincs a közeljövőben.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F10%2F08%2Fa_szem_becsaphato_a_muszer_nem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F10%2F08%2Fa_szem_becsaphato_a_muszer_nem%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F10%2F08%2Fa_szem_becsaphato_a_muszer_nem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A szem becsapható, a műszer nem!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2013/10/08/a_szem_becsaphato_a_muszer_nem#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/5557848" border="0" /></a><br /></p>
hamis
művészettörténet
öregítés
vaszary
rippl_rónai
szinyei
szignó
festményvizsgálat
öregítési_technika
hamisítási_módszerek
stíluskritika
bírálati_cimke
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hamis_szem/zs01.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2013/04/05/_kovacsok_harca_a_szerzosegert
„KOVÁCSOK” HARCA A SZERZŐSÉGÉRT
2013-04-05T16:06:52+02:00
2013-04-05T16:06:52+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;">Ha egy festmény aukciós házban kerül eladásra, attól még nem pont az, aminek látszik. Sokszor találkoztunk már ilyen történettel, de mind közül talán ez a legaranyosabb. Persze, ha gazdára talál a mű az aukción, akkor bekerül a szerző életművébe és az aukciós ház egy újabb sikeres műtárgyeladást tudhat maga mögött. A kikiáltási árat az eredeti szerző is megérdemelné, elég sokat dolgozott a festményen, sőt, még a kínzó, 7. óra utáni fakultációt is végig kellett szenvednie, mielőtt haza mehetett az iskolából…</p>
<p style="text-align: center;"><a href="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/richard/SAM_1105.JPG" target="_self"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/richard/SAM_1105.JPG" alt="SAM_1105.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="459" height="345" /></a><i>Kovács József iskolai rajza</i></p>
<p style="text-align: justify;">Történt mindez 1990 körül, mikor a becses kezű szerzőnk megtanult törött kancsót rajzolni, osztályzatként 5-ös érdemjegyet kapott. A művet elrakta, őrizte, de végül egy lomtalanítás alkalmával megszabadult a rajzstúdiumaitól. - Ezeket a vázlatokat már nem őrzi meg, gondolta, s meg sem fordult a fejében, hogy valami egészen más lesz a festményével, minthogy elég a szeméttelepen.</p>
<p style="text-align: justify;">A meglepetés tegnap este érte, mikor egy közelgő aukción megtalálta az ő megsemmisültnek hitt kancsós rajzát 16.000 Ft-os kikiáltási áron Kovács Margit szignójával. Nagyot nevetett majd átküldte nekem a történetet, tegyem közkincsé. Lehet, hogy licitál rá az árverésen, hogy kerek legyen a történet, hogy visszakerüljön hozzá a rajza a gyerekeinek örökségként.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/richard/screen_korso.jpg" alt="screen_korso.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="527" height="395" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/richard/kovacsmargit_torottkorso.jpg" alt="kovacsmargit_torottkorso.jpg" class="imgnotext" width="526" height="650" /></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><i>Kovács Margit törött kancsóterve az Axioart oldalon. <a href="http://axioart.com/index.php?op=live_item&id=1638946">http://axioart.com/index.php?op=live_item&id=1638946</a> <br /></i></p>
<p style="text-align: justify;">A festmény nem vész el, csak átalakul, mint ahogy ez is...</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-decoration: underline;"><strong>HÍR FRISSÍTÉSE: (2013. április 23.)</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Ma bejött egy régi ügyfelünk az irodába, és elmondta, ő vette meg a "Kovács" festményt a Petőfi Csarnok használt cikk piacán ószeresektől 4.000 Ft-ért. Már akkor rajta volt a Kovács Margit szignó a munkán. Ezt jóhiszeműen tovább adta az említett Galériásnak, aki indította az árverésén. A művet egy telefonos licitáló vette meg 20.000 Ft-ért.</p>
<p style="text-align: justify;">Kérdés: tudtommal ez az aukciós ház sem árul festményt anélkül, hogy meg nem vizsgáltatná szakértővel a művet. Vajon ez esetben mit mondhatott a szakértő? Azt, amit az árverés vezetője tolmácsolt a licitálóknak, miszerint a Kovács Margit életműben ritkaság darabként kerül eladásra a törött korsós festmény...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F04%2F05%2F_kovacsok_harca_a_szerzosegert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F04%2F05%2F_kovacsok_harca_a_szerzosegert%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F04%2F05%2F_kovacsok_harca_a_szerzosegert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„KOVÁCSOK” HARCA A SZERZŐSÉGÉRT"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2013/04/05/_kovacsok_harca_a_szerzosegert#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/5202238" border="0" /></a><br /></p>
festmény
aukció
hamis
kovács_margit
szignó
belvedere
festményvizsgálat
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/richard/SAM_1105.JPG
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2013/02/09/a_szakertes_hatalma
A SZAKÉRTÉS HATALMA
2013-02-09T10:05:19+01:00
2013-02-09T10:05:19+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;">A mai történettől több év után is kiráz a hideg, ha rágondolok. Ez a festmény tipikus példája annak, mikor a „hatalom” legyőzi az észérveket, mikor a pénz az úr, mely a szemeket is becsukja.</p>
<p style="text-align: justify;">A történet szereplőinek nevét átcserélem, a festmény eredeti tulajdonosa lesz "A" úr, a pár évvel későbbi "végfelhasználó” pedig "C" úr.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csavargok_hamis/S3700006.JPG" alt="S3700006.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="522" height="392" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A festmény 2007-ben "A" úr lakásában</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mit is szoktak a filmek elejére írni? "A valósággal történő bármilyen egyezés a véletlen műve”. Hát úgy legyen… Senkivel ne történjen meg hasonló…</p>
<p style="text-align: justify;">EZ MEG SEM TÖRTÉNT...Ne szólj szám...</p>
<p style="text-align: justify;">Munkácsy Mihály: Éjjeli csavargók című képére hajazó darabról 2007 nyarán kaptam először fotókat, majd a művet június végén hozta el hozzánk "A" úr vizsgálatra.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csavargok_hamis/csavargok_mail2.jpg" alt="csavargok_mail2.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>2007-es levelezés a festményről</em></p>
<p style="text-align: justify;">A festményt nem úgy hozta, hogy Munkácsynak tulajdonított alkotás, hanem úgy, hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni a képpel, mert már neki is feltűnt, hogy a kép elég friss és festék szagú, nem beszélve arról, hogy tölgyfára készült, nem mahagóni táblára.</p>
<p style="text-align: justify;">A festményről a következőket mondtam "A" úrnak, vagyis az első tulajdonosnak: a festmény a közelmúltban készült, a festékréteg még puha, be lehet nyomni gombostűvel a festékréteget (30 évnél fiatalabb), mely nem a nyári meleg miatt puhult meg, hisz az alkotáson Munkácsy oly kedvelt szerves barna "bitumenjének" nyoma sem volt, ami megolvadhatott volna. A festmény az 1920-1930-as évek tömör tölgyfa szekrényajtó darabjára készült, a fatábla egyik oldalán a zsanér helye is látszott. A fát modern fűrésszel vágták ketté, mert a fából a körfűrész kis darabokat hasított ki, nem beszélve az íves égési nyomokról, melyet a forró fűrésztárcsa okoz a keményfa vágásánál. A festmény csak ez után került a fatáblára, vagyis a vágás volt előbb, mint a festés. Már itt ki kellett zárni Munkácsy szerzőségét a körfűrész miatt, de a vízszintes "régi" hasadás és a jobb alsó sarok vastag fehér festéke "A" urat nem hagyta nyugodni, hátha valaki egy eredeti Munkácsy képet restaurált rosszul és most megtalálta a kincset. Ragaszkodott a vizsgálathoz…</p>
<p style="text-align: justify;">"A" úr kifizette a röntgent és a roncsolás mentes anyagvizsgálatot; a festmény persze nem volt átfestve, nem volt alatta rejtőzködő "csoda", a vastag fehér festék alatt sem volt "eldugott" szignó. Még egy normális alapozása sem volt a képnek, csak egy enyves pacsmag... A festményről teljes mértékben hiányoztak a korabeli festékanyagok és azok szennyeződései (melyeket az új festékek nem tartalmaznak).</p>
<p style="text-align: justify;">"A" úr szomorúan elfogadta az eredményt, meggyőztük. A festményt 100.000 Ft értékben cserélte el még azon a nyáron, de készpénz nem szerepelt a csereüzletben. Az új tulajt nevezzük "B" úrnak, aki ecseris „műkereskedőknek” adta tovább a festményt.</p>
<p style="text-align: justify;">Fél év múlva "A" urat újra megtalálta a festmény, csak már nem egészen úgy nézett ki, mint amit ő cserélt el annak idején "B" nevű úrral. A vízszintes, erős repedés megmaradt, de a festmény hátulját leöregítették páccal, megcsiszolták csiszolópapírral, a festmény elejére kosz került és egy kis mesterséges bitumen, hogy hitelesebb legyen a festmény Munkácsyként. "A" urat a guta kerülgette, szóvá tette, hogy a festmény nem így nézett ki, melyre csattanós választ kapott a kereskedőtől: "ügyesen leöregítettük, ugye?"</p>
<p style="text-align: justify;">A kép több évre eltűnt szemünk elől, majd 2010 nyarán kaptam meg a szakértők által írott véleményt az általam 2007-ben vizsgált festményről. Hogyan is "hitelesítették" a hamisítványt? A festménynek "gyönyörű" történetet kreált egy szakmabeli hölgy. Szerzett egy öreg, megbízható "tulajdonost”, aki igazolta, hogy a festmény a családja birtokában van 50 éve. Már csak egy dolgot kellett tenni, várni a "madárkát” 10.000.000 Ft-ért.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csavargok_hamis/szakerto01_resize.jpg" alt="szakerto01_resize.jpg" width="375" height="561" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" /> <em><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csavargok_hamis/szakerto03.jpg" alt="szakerto03.jpg" class="open-in-modal imgnotext" width="375" height="542" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></em></p>
<p style="text-align: center;"> <em>A szakértői vélemény első és utolsó oldala 2010-ből.<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Jómagam többször is beszéltem az egyik szakértővel, megpróbáltam meggyőzni, hogy ne menjen bele ebbe a hitelesítésbe, mert a kép hamis. Összefoglalva annyit mondott: neki stíluskritikai alapon belefér az életműbe, a festészeti anyagokkal nem törődik, mert nem az a lényeg a művészettörténeti elemzésnél: vagyis felőle titánfehér is lehet egy századforduló előtt készült festményben (1924 utáni festék), akkor is EREDETI Munkácsy képről van szó jelen esetben.</p>
<p style="text-align: justify;">A festmény elkelt...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csavargok_hamis/IMG_0005.JPG" alt="IMG_0005.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A festmény az öregítés után. Erről a műről íródott a szakvélemény. <br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">"A" urat értesítettem a történtekről, akit erősen felbőszített, hogy most lehetne neki is tízmilliója és elkezdte felgöngyölni a szálakat. Hosszas nyomozás után eljutott a festmény hamisítójához, akitől megszerezte a szóban forgó tölgyfa szekrényajtó lefűrészelt másik darabját. A két fél fatábla erezete összeillett, a másik táblán egy félig kész Szinyei hamisítvány volt látható.</p>
<p style="text-align: justify;">A történet (rossz festékek használata, rossz alapanyag, öregített felület, puha festékréteg, fatábla megtalált része) teljes ismertetése sem a művészettörténész szakértőket, sem a kiszemelt vevőjelöltet nem érdekelte, (akit "C" úrnak neveztem a sztori elején). Megvette a hamis képet; mert őt meggyőzte a művészettörténészek érvelése. A történet egyéb részét meg sem hallgatta, hiába mutattam meg az összes dokumentumot a hamisítás tényéről. De vajon mit kezd a festménnyel a későbbiekben? Végül is mindegy, őt lefedi a szakértők egybehangzó szakvéleménye, kiknek nevével még jó sokáig el lehet adni festményeket a magyar műtárgypiacon…</p>
<p style="text-align: justify;">Ezzel a remek darabbal ismét egyel több a regisztrált, hiteles Munkácsy alkotás...</p>
<p style="text-align: justify;">És Önök mit gondolnak?</p>
<p style="text-align: justify;">A tanmesében a valósággal történő bármilyen egyezés a véletlen műve...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F02%2F09%2Fa_szakertes_hatalma%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F02%2F09%2Fa_szakertes_hatalma%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F02%2F09%2Fa_szakertes_hatalma%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A SZAKÉRTÉS HATALMA"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2013/02/09/a_szakertes_hatalma#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/5070582" border="0" /></a><br /></p>
festmény
hamis
szakvélemény
igazságügyi_szakértő
Munkácsy
festményvizsgálat
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csavargok_hamis/S3700006.JPG
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2013/01/25/munkacsy_ket_inasa_310
Munkácsy két inasa
2013-01-25T22:35:42+01:00
2013-01-25T22:35:42+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;">Ma ismét egy érdekes Munkácsy festmény kerül górcső alá. Sok kérdés merült fel bennem, (talán Önökben is) de ezek megválaszolását az Olvasóra bízom... Valami itt sem stimmel, de döntsék el Önök.</p>
<p style="text-align: justify;">Munkácsy "Ásító inasát" kutattam, s ez az anomália lett az eredménye.</p>
<p style="text-align: justify;">„Az induló ár csaknem háromszorosáért kelt el egy híres Munkácsy kép a Sotheby's aukciósház londoni, 2005-ös nagyszabású árverésén, amelyen XIX-XX. századi német, osztrák, magyar és szláv alkotók művei kerültek kalapács alá. A legnagyobb érdeklődés most is Munkácsy Mihály egyik művét, <em><strong>az 1868-ben készült</strong></em> <i>A lusta inas-</i>t kísérte, amelynek vázlata a Nemzeti Galériában látható. <em><strong>A most árverésre bocsátott kép ugyanakkor közel sem bír olyan művészi értékkel,</strong></em> mint Munkácsy leghíresebb ilyen témájú műve, <i>Az ásító inas</i>;”</p>
<p style="text-align: justify;">(<a href="http://www.deluxe.hu/cikk/20050614/munkacsy_lusta_inasaert_versengtek_londonban">http://www.deluxe.hu/cikk/20050614/munkacsy_lusta_inasaert_versengtek_londonban</a>)</p>
<p style="text-align: justify;">„Bakó Zsuzsanna, a Munkácsy-kiállítás főszervezője az MTI-nek elmondta, hogy <em><strong>az életkép tökéletes állapotúnak tekinthető,</strong> </em>csak apró kopások láthatók a peremén. Mint hozzátette, megvizsgálták a körülbelül 60x80 centiméteres, <em><strong>sokáig elveszettnek tartott alkotás eredetiségé</strong></em>t, a valódiságról már korábban is kikérték a galéria véleményét.”</p>
<p style="text-align: justify;">(<a href="http://www.nol.hu/archivum/archiv-367687">http://www.nol.hu/archivum/archiv-367687</a>)</p>
<p style="text-align: justify;">Mégsem értek valamit, ahogy percek óta nézem a két képet részletről részletre.</p>
<p style="text-align: justify;">A bal oldali festmény került árverezésre a Sotheby's aukcióján, és ha jól olvasom a sorokat, akkor a jobb oldali képnek kellene lenni az eladott műnek, mely hosszú lappangás után előkerült. "...<em><strong>megvizsgálták a ... sokáig elveszettnek tartott alkotás eredetiségét...</strong></em>”</p>
<p style="text-align: justify;">És végül már semmit sem értek a két festménnyel kapcsolatban, ahogy percek óta nézem, és nézem a két fotót, részletről részletre...Lámpa, papucs, ivókorsó, kisszék, rongyszőnyeg... De biztos bennem van a hiba... Ez a kép akkor az a kép?</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_paletta/3778.jpg" alt="3778.jpg" class="picomat-image imgleft" width="260" height="325" style="margin-right: 5px;" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_paletta/scan_151124_0021_nagykep.jpg" alt="scan_151124_0021_nagykep.jpg" class="picomat-image imgright" width="276" height="325" style="margin-left: 5px;" /></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><em>Az aukción, 2005-ben eladott mű és az elveszett festmény, melyet a szakirodalom csak fekete-fehér reprodukcióban ismer(t).</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F01%2F25%2Fmunkacsy_ket_inasa_310%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F01%2F25%2Fmunkacsy_ket_inasa_310%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2013%2F01%2F25%2Fmunkacsy_ket_inasa_310%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Munkácsy két inasa"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2013/01/25/munkacsy_ket_inasa_310#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/5044174" border="0" /></a><br /></p>
szakértő
festmény
munkácsy
festményvizsgálat
ásitó_inas
pákh_gyűjtemény
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_paletta/3778.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/12/11/mennyi_az_annyi_688
Mennyi az annyi?
2012-12-11T11:21:56+01:00
2012-12-11T11:21:56+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;">Mennyi a festmény, vagy hogyér’ adják és hány darab van belőle? Ki nézte, vizsgálta vagy mondta rá az ámment?</p>
<p style="text-align: justify;">A festmény értékét nemcsak a szerző neve befolyásolja, hanem a szakértő neve is. Ha jó nevű a szakértő, jobban „csúszik” a festmény, elég csak pár sor és már beindul mindenki…</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #333333;">Az alábbi képet nem szeretném túlmagyarázni. Mellékelem az aukción eladott, illetve a Végvári Lajos könyvében publikált képek fotóját. Egyértelmű, hogy a régi publikáció nem az aukción eladott képről szól, mégis a Végvári-kötetbéli reprodukálással hitelesítették az árverezésre szánt tételt. </span><br /><span class="im" style="color: #333333;">De nem ez a festmény az egyedüli ilyen Munkácsy alkotás Magyarországon.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Számoljunk, hány különbség is van a képen? És mennyiért is vették meg?</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_fekete/c01.gif" alt="c01.gif" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Első kép: a 2005-ös aukción eladott Munkácsy Mihály: Cigánylány című festménye. Második kép: a könyvekben publikált darab. Az eladott festményt a jobb hasonlíthatóság kedvéért fekete- fehér verzióban közlöm. A festmény színesben elérhető az Axioart belinkelt oldalán. Még a repedéshálója sem egyforma a képeknek...<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az aukción eladott festmény itt látható: http://axioart.com/tetel/munkacsy-mihaly-ciganylany_219082?search=munk%C3%A1csy+cig%C3%A1nyl%C3%A1ny</p>
<p style="text-align: justify;">Az oldalon ez áll a festmény mellett leírásként:</p>
<table style="width: 654px; height: 100px;" border="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div class="item_page_img"><a><img src="http://axioart.com/images/live_images/200/1104/191.jpg" alt="Munkácsy Mihály - Cigánylány" /></a></div>
<div class="item_page_description"></div>
</td>
<td>
<div style="text-align: center;" class="item_page_img"></div>
<div class="item_page_description">(Munkács, 1844 - Endenich, 1900) Cigánylány, 1863 - 64, j.j.l.: Lieb Mihály Pest, 63,5*50 cm, Reprodukálva: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei, IV tábla 12. sz. kép</div>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_fekete/ciganylany_tanulmany_nev_nelkul.jpg" alt="ciganylany_tanulmany_nev_nelkul.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A festményről szóló szakértői tanulmány az aukció nyomtatott katalógusában, melyet digitalizáltunk. Vajon melyik képről íródott?</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F12%2F11%2Fmennyi_az_annyi_688%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F12%2F11%2Fmennyi_az_annyi_688%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F12%2F11%2Fmennyi_az_annyi_688%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mennyi az annyi?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/12/11/mennyi_az_annyi_688#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4925436" border="0" /></a><br /></p>
festmény
hamis
munkácsy
szakvélemény
festményvizsgálat
axioart
boros_judit
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/munkacsy_fekete/c01.gif
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/12/05/tanmese_a_szarnyas_puttokrol_es_a_ketlabu_kentaurrol
Tanmese a szárnyas puttókról és a kétlábú kentaurról
2012-12-05T11:25:00+01:00
2012-12-05T11:25:00+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;">Hosszas hallgatás után újra egy rémtörténettel állok elő. Sokan nem hiszik el, hogy a magyar műkincspiac ennyire szennyezett lenne a hamis tárgyaktól, de a mindennapi munkánk tapasztalata alátámasztja a szomorú tényeket.</p>
<p style="text-align: justify;">A mai „lecke” egy olyan festményt mutat be, mely fájdalmasabb csalódást okozott a gazdájának minden eddigi tapasztalatnál.</p>
<p style="text-align: center;"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/puttok/kentaur_kecske_resize.jpg" alt="kentaur_kecske_resize.jpg" class="imgnotext" width="535" height="447" /><em>A festmény normál fényű megvilágításban</em></p>
<p style="text-align: justify;">A tények: a festményt a mostani tulajdonos sok millió forintért vásárolta meg. Mivel emberünk felettébb precíz, szereti körüljárni a kérdéseket és meggyőződni a dolgok helyességéről; csak olyan festményt vásárolt, amit már elismert szakértő vagy művészettörténész ellenjegyez. A megvásárolni kívánt festményének hátulján bizonyítékul szolgált hát a címke, a Szépművészeti Múzeum bírálati osztálya volt az a hivatalos „szervezet”, aki a festményt tapasztalati úton értékelte.</p>
<p style="text-align: justify;">A festmény a laborunkba érkezve megtörni látszott a hamis képek sorozatát. A kis pán, mely egy kecskét vezet rövid száron, hátán ülő puttóval és frissen elejtett vadkacsákkal, kedves hangulatot adott a kép vizsgálatához.</p>
<p style="text-align: justify;">A vizsgálatok sorában először a fotótechnikai vizsgálatokat végeztük el. A festmény felülete igen koszos volt, lakkrétege besárgult, így a jobb láthatóság kedvéért is el kellett készíteni a felvételeket. Az elkészült fotók alapján lett gyanús a festmény bal oldalon látható kék ege. Az ég színe poroszkék festék jelenlétét vetítette elő, mely évszám szerint 1720 utáni anyaghasználatot feltételez a szignóban olvasható 1648-as datáláshoz képest.</p>
<p style="text-align: center;"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/puttok/SZIGNO_NORMAL_resize.jpg" alt="SZIGNO_NORMAL_resize.jpg" class="imgnotext" width="469" height="300" /><em>A festmény szignója bal aló sarokból: Sf 1648</em></p>
<p style="text-align: justify;">- Nahát! -mondtam magamnak, mikor a szignó, ami szintén erősen repedezett volt, a festmény eredeti repedéshálójába is bele volt folyva, vagyis a festményre később került a bal alsó sarokba. A talányok egyre bonyolultabb rendszerével álltunk szemben; lassan semmi sem stimmelt a látszólag 300-350 éves darabon.</p>
<p style="text-align: justify;">A vizsgálatokat leállítottuk ideiglenesen, lássuk, mit mondott a Szépművészeti Múzeum bírálati Osztálya e jeles darabra. A mű kétszer is megfordult a múzeumban, egyszer 1980-ban, majd 1999-ben. A bürokrácia bonyolult útvesztőiben elveszett a régebbi tanúsítvány, de az újabb papír hitelesített másolatát, vagyis az akkori szemrevételezés írásos bizonyítékát 2012-ben a Műbírálati osztály kérésre újra kiadta.</p>
<p style="text-align: justify;">„Észak-olasz festő, 1700 körül: Puttók és kentaurok”. Olaj, vászon, 98 x 123 cm, keret nélkül” és a zárómondat, mely tényleg hivatott a festmény helyét meghatározni a művészettörténeti univerzumban: „Közepes kvalitású.” Szerző nincs, de jó, hogy miheztartás végett tudjuk, milyen minőségű munkával is állunk szemben, habár a művön kentaur nem szerepel, melyet a szakvélemény meghatározott.</p>
<p style="text-align: center;"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/puttok/szpmuveszeti%20biralati%20lap%20laszlo_resize.jpg" alt="szpmuveszeti biralati lap laszlo_resize.jpg" class="imgnotext" width="522" height="826" /><em>Adatszolgáltatás a festményről</em></p>
<p style="text-align: justify;">A festmény korát a roncsolásmentes anyagvizsgálat tisztázta egyértelműen. A festmény felületén, és nem restaurált helyeken (mert olyan amúgy nincs is a képen) poroszkéket, és szinte az összes mérési pontban cinkfehérrel kevert titánfehét azonosítottunk, mely keverék 1940-től lett kedvelt festéke a művészeknek. A festmény alapozása is ennek a keveréknek a használatát mutatta. A festmény csak nyomokban tartalmazott ólomfehéret, mint a csokinyuszi mogyorót. Aki allergiás rá, ne egye! Akinek nem tetszik, ne vegye!</p>
<p style="text-align: justify;">De emberünknek tetszett és megvette, mit sem tudva a festékek összetételéről és a festmény keletkezésének idejéről. Megvette a képet és sok pénzt adott érte. Nagyon sokat.</p>
<p style="text-align: justify;">Kit terhel a felelősség ez ügyben?</p>
<p style="text-align: justify;">Az eladót? A szakértő művészettörténészeket, akik lehet, hogy felületesen jártak el a művel kapcsolatban? Vajon az eladó tudta, hogy a festménye hamis? Vajon visszaélt a múzeumi szakemberek által kiállított bírálattal? Vajon a szakemberek látták-e a művet, vagy csak fotó alapján ítéltek? Lehet-e egyáltalán felelőst találni ilyen ügyben, mivel jelentős anyagi károkozás történt és a mostani tulajdonos csak levegő után kapkodott, mikor megtudta, hogy a festménye nem 1648-ban, hanem inkább 1948-ban készült?</p>
<p style="text-align: justify;">Várom a hozzászólásokat, és aki az eredeti festményt is azonosítja, az nyer tőlem egy kétlábú csoki-kentaurt.</p>
<p style="text-align: justify;">Ki kicsoda a mitológiában?</p>
<p style="text-align: justify;"><em>A <b>kentaurok</b> (görögül Κένταυρος) félig ember, félig ló alakú lények a görög mitológiában.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><b>Pán</b> (görögül Πάν) a görög mitológiában a pásztorok kecskeszarvú, -lábú, és -farkú istene. Kedvencei a kecske- és birkapásztorok. 2 lábon jár, mely kecskeláb<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A <b>faunok</b> (latinul: <i>Fauni</i>) a római mitológiában kecskelábú, félig ember alakú lények, a görög <span class="mw-redirect">szatírok</span> megfelelői, az érzékiség és a csúfolódó kedv szimbólumai. Előbbi funkciójuk miatt művészi ábrázolásaik igen gyakoriak. <em>2 lábon jár, mely kecskeláb</em><br /></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A <b>puttó</b> meztelen, kötelezően pufók gyermekalak a képzőművészetben; a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus kedvelt díszítő motívuma. A keresztény vallásos műveken többnyire szárnyas angyalként, a mitológiai tárgyú alkotásokon pedig repkedő és nyilazó istengyerekként jelenik meg.</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F12%2F05%2Ftanmese_a_szarnyas_puttokrol_es_a_ketlabu_kentaurrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F12%2F05%2Ftanmese_a_szarnyas_puttokrol_es_a_ketlabu_kentaurrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F12%2F05%2Ftanmese_a_szarnyas_puttokrol_es_a_ketlabu_kentaurrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tanmese a szárnyas puttókról és a kétlábú kentaurról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/12/05/tanmese_a_szarnyas_puttokrol_es_a_ketlabu_kentaurrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4915687" border="0" /></a><br /></p>
festmény
hamis
másolat
festményvizsgálat
titánfehér
bírálati_csoport
17._századi_festészet
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/puttok/kentaur_kecske_resize.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/11/29/mar_megint_egy_vaszary
Már megint egy Vaszary…
2012-11-29T11:54:00+01:00
2012-11-29T11:54:00+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;">Már megint egy szép tájkép, minden olyan szép és hiteles. Aki elolvasta előző bejegyzéseimet azt gondolhatja, nekem vesszőparipám Vaszary festészete, pedig nem így van.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszaryjanos/norm_resize.jpg" alt="norm_resize.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vaszary János (???): Boglyák, 1900 körül</em></p>
<p style="text-align: justify;">Vaszary fontos szerepet tölt be a magyar képzőművészetben, de néha az az érzésem, túl van értékelve. Vagyis az olyan képeknek irreálisan magas az „értéke”, mint az előző Vaszaryról szóló bejegyzésben bemutatott festményé is.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez a festmény szintén nem Vaszary alkotása, de ez nálunk már természetes is. Ez a festmény azért különleges, mert a festmény szerzőségét igazságügyi szakértői okirat is igazolja, mely kétséget kizáróan ehhez a festményhez készült.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszaryjanos/Szakvelem%C3%A9ny%20Bellak%20(2)_fekete.jpg" alt="Szakvelemény Bellak (2)_fekete.jpg" class="picomat-image imgleft" width="248" height="351" style="margin-right: 5px;" /><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszaryjanos/Szakvelem%C3%A9ny%20Bellak_resize.jpg" alt="Szakvelemény Bellak_resize.jpg" class="picomat-image imgnotext" width="248" height="351" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><em>a festményhez tartozó kétoldalas szakvélemény.</em></p>
<p style="text-align: justify;">A festmény vizsgálatát nem részletezem, mivel hasonló eljárással lepleztük le ezt a „Vaszaryt” is, mint az előzőt.</p>
<p style="text-align: justify;">A két festményben mégis egy dolog közös, maga a szignó. Ugyan az a kéz írta, csak mivel ez a festmény öregebb és ragyásabb, így nehezebb dolga volt a szignálónak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszaryjanos/szigno65x_resize.jpg" alt="szigno65x_resize.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>a festmény szignójának részlete 6,5x nagyítás alatt. Egy kézi nagyító is kimutatja a repedésekbe folyt festéket. Az eredeti szignó töredéke az "S" betűtől jobbra lent látható barna festékkel írva<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">A sztereomikroszkóp alatt feltűnő, hogy az erősen repedezett felületbe mennyire belefolyt a kékeszöld festék, mely szinte átszivárgott a festmény hátuljára is. Nehéz dolog vékony ecsettel egyenletesen írni nagyon száraz és töredezett felületre, így megbocsátható, hogy a Vaszary nevét csak negyedszerre (igen, 3 töredékes és egy teljes szignó) sikerült a festményre ráhamisítani.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszaryjanos/sz500_resize.jpg" alt="sz500_resize.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szteomikroszkópos felvéte, 50x nagyítás. A repedésháló kialakulásához legalább 40 év kell, vagyis a festmény tényleg nagyon öreg, de a szignó festékanyaga puha, belefolyt a lyukakba és repedésekbe</em></p>
<p style="text-align: justify;">A kép rossz, a szignó rossz, de a papír jó. A papír viszont hitelesíti a festményt, vagyis mindent visz. Tévedhetetlen az igazságügyi szakértő? Törvény szerint igen, a tudomány mai állása szerint neki van igaza és joga dönteni festmények eredetisége felett.</p>
<p style="text-align: justify;">Akkor ez a festmény most eredeti vagy hamis? Csendesen megjegyzem, ezt a képet 4 millió forint körül ajánlották, pedig nem egy túl nagy darab. Szignó nélkül mennyiért menne a Vaterán?</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F11%2F29%2Fmar_megint_egy_vaszary%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F11%2F29%2Fmar_megint_egy_vaszary%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F11%2F29%2Fmar_megint_egy_vaszary%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Már megint egy Vaszary…"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/11/29/mar_megint_egy_vaszary#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4930307" border="0" /></a><br /></p>
hamis
vaszary
szignó
igazságügyi_szakértő
festményvizsgálat
Vatera
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszaryjanos/norm_resize.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/11/25/mikor_az_orvos_befejezi_a_mutetet
Mikor az orvos befejezi a műtétet...
2012-11-25T13:17:40+01:00
2012-11-25T13:17:40+01:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;">Vaszary… „Az idei esztendő aukciós rekordját, egyben az alkotó esetében soha nyilvános árverésen el nem ért árat hozott a két héttel ezelőtti beharangozónkban (Figyelő, 2001/47. szám) is kiemelt Vaszary-csendéletért folytatott alku, amelynek végén 60 millió forintnál koppant a kalapács.” írta egy internetes hírportál 2001-ben. Ettől az évtől kezdve igen jó „biznisznek” számít Vaszary életművel való „törődés”, szépen hoz a konyhára.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a 2008 év végén kezdődő aukciós piaci mélyrepülés a mai napig tart Magyarországon az európai országokkal ellentétben, még mindig a műkincspiac a „gazdaság” olyan szegmense, ahol kis befektetéssel nagy pénzt lehet leakasztani…</p>
<p style="text-align: justify;">Csiribi- csiribá, 2001-től hirtelen Vaszary János oly sok képe és tanulmánya került elő, hogy feltételezhetjük, szegény Vaszary (és persze más alkotók is, mint például Rippl Rónai) egész álló nap dolgoztak és festettek. Az életmű persze nem mutat egységes képet, de hát hogyan is mutatna, hiszen korpa került a búza közé.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszary%20balaton/vaszary_norm_resize.jpg" alt="vaszary_norm_resize.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vaszary János művének tulajdonított festmény</em></p>
<p style="text-align: justify;">Így járt valahogy az a festmény is, melyet 2012 tavaszán néztünk meg. Sokszor azon gondolkozom, hogy lassan elfogynak a kismesterek életművei, mert a nagynevű mesterek anyagába „beleolvadnak” szép csendben, igazolásokkal és hitelesítéssel. Nem lesz több Tagyosi Rátz Péter vagy Jancsek Antal, kiknek művei rendszeresen kerülnek átcímkézésre a jobb eladhatóság kedvéért.</p>
<p style="text-align: justify;">De térjünk vissza a festményre, utána mehet a filozofálás…</p>
<p style="text-align: justify;">Kép be a laborba, fotó, XRF és mikroszkópos vizsgálat. Valami nem stimmel persze, szokás szerint… A festmény jobb alsó sarkában lévő szignó sehogy sem illett a festményre, főleg, mikor látszott, hogy többször is nekirugaszkodott az ál „Vaszary”, hogy oda írja a nevét. A szignó festékanyaga puha volt, mely annak rendje és módja szerint belefolyt a festmény repedéshálójába…</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszary%20balaton/norm_szigno_resize.jpg" alt="norm_szigno_resize.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>a festmény jobb alsó sarokban látható utólagos szignója duplán "Vaszary". A "r" betű alatt látszik például a z "y" szára, a "z" betű előtt foltban össze van kenve a kép.<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">A festmény ellenkező oldali sarka persze sötét megjelenésű volt az UV lumineszcens felvételen, vagyis a festékréteg kora a sarokban, hogy úgy mondjam „újszerű” állapotú volt. Persze a kíváncsiságom mindenek felett áll ilyenkor, ha már a jobb alsó sarok attribuciós szignója lebukott, akkor ki kell deríteni, ki az igazi alkotó.</p>
<p style="text-align: justify;">Felnyitottam az új festést a bal alsó sarokban. Eredetileg a puha festékrétegbe volt bekarcolva a festő neve, mely átnyomódott az alapozásba is, így hiába került le a szignó és annak festéke, az alapozás megőrizte lenyomatát az írásnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Első olvasatra egy „S” betű látszott egy „Y” szerű írásjellel a szó végén, majd „Dezső”. Lassan kezdett kibontakozni a teljes szignatúra: Sziklai Dezső. Szegény Dezső! A balatoni napnyugta élményétől és szerző jogaitól megfosztva csúszott felfelé a műkereskedelmi lejtőn, meg sem állt Vaszaryig…</p>
<p style="text-align: justify;">A szignó rekonstrukciója egybe vágott a festőművész más alkotásain megtalálható szignókkal. A festmény felületét a gondos orvos nem plasztikázta vissza, hogy a tulajdonos is meggyőződhessen a festmény eredeti szerzőjének nevéről, így a bal alsó sarok szignója fedetlen maradt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszary%20balaton/sziklay_dezso_ujra_resize.jpg" alt="sziklay_dezso_ujra_resize.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>a bal alsó sarok infravörös felvétele a festékréteg felnyitása után. A felületen jól látható a bekapart név. Alatta Sziklai Dezső aláírásmintája</em></p>
<p style="text-align: justify;">Telt-múlt az idő, a festményről már el is feledkeztünk, bekerül a hamis képek szobájába… A tulajdonos fél évvel később jelentkezett, hogy köszi a tárolást, akkor elvinné a művet, de legyek oly jó, és zárjam be a „sebet”, így nem maradhat. Visszaadja annak, akitől megvette; reméli, vissza is kapja a pénzét. Így történt, hogy egy szakrestaurátor kiretusálta a kép bal alsó sarkát, szép zöldes hullámokat festve tette újra „Vaszaryssá” a hiányzó 10 négyzetcentit.</p>
<p style="text-align: justify;">Breaking News: (2012.11.24.)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszary%20balaton/belvedere%20honlap.jpg" alt="belvedere honlap.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>kommentár nélkül...</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ennyit erről…</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F11%2F25%2Fmikor_az_orvos_befejezi_a_mutetet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F11%2F25%2Fmikor_az_orvos_befejezi_a_mutetet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F11%2F25%2Fmikor_az_orvos_befejezi_a_mutetet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mikor az orvos befejezi a műtétet..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/11/25/mikor_az_orvos_befejezi_a_mutetet#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4923166" border="0" /></a><br /></p>
aukció
hamis
vaszary
belvedere
festményvizsgálat
szignócsere
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/vaszary%20balaton/vaszary_norm_resize.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/11/_eredeti_masolat
“Eredeti másolat” az 1950-es évekből
2012-09-11T11:00:00+02:00
2012-09-11T11:00:00+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<div style="text-align: justify;">
<p>Balló Ede neve nem ismeretlen a művészet szeretők körében. Balló Ede volt az, ki tökéletes másolatokat készített a Szépművészeti Múzeum kiváló alkotásairól a századfordulón. Erről Révész Emese kiváló írásában lehet <a target="_self" href="http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/muveszi-masolat.html">olvasni </a>bővebben.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A Balló féle másolatok sikerén felbuzdulva a szocialista kultúrpolitika az 1950-es években elhatározta, hogy létrehozza a saját, magyar mestereket népszerűsítő sorozatát. A másolt mesterek között volt Szinyei, Mednyánszky, Munkácsy, Paál László, Ferenczy. A kiválasztott festményeket eltérő méretben, de egy az egyben másolták az 1950-es évek ismert művészei; festők és restaurátorok.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/eredeti%20m%C3%A1solat/lista_remekmuvek.jpg" alt="lista_remekmuvek.jpg" height="496" width="551" /></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A létrejött alkotásokat a párt kultúráért felelős személyei szervezett formában, vagyis kiállítások részeként utaztatta az országban; had kulturálódjon a magyar munkásosztály. A másolati kiállításokról sajnos nem sok adat maradt, valamikor az 1960-as évek közepén szakadhatott meg a kiállítások sora. A másolati festmények hollétéről semmilyen adatunk nincs, hogy ki, mikor és hol tárolta a képeket. Elképzelhetőnek tartom, hogy 1-1 darab a kiállítást megrendező kultúrházban maradt, vagy felkerült a pártiroda vezetőjének falára a sarló- kalapácsos címer alá.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Egy biztos, a rendszerváltást követően az 1990-es évek közepén, mikor újjáéledt a műkereskedelem, ezek a másolati festmények elkezdtek előkerülni. A festmények „betöltötték” már a 40 életévüket, felületük kiszáradt, megrepedt úgy, hogy sok esetben fel sem merült semmilyen kétség arról, hogy a festményeket azok festették-e, akiknek a szignója a festményen látható.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A Festményvizsgálati laborban eddig 4-5 művészi másolat fordult meg, természetesen eredetiként. A legérdekesebb darabot had mutassam be részletesebben.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/eredeti%20m%C3%A1solat/paal_kazlak.png" alt="paal_kazlak.png" height="239" width="368" /><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/eredeti%20m%C3%A1solat/csupor_pontokkal.jpg" alt="csupor_pontokkal.jpg" height="235" width="368" /></p>
<p><strong><em>Az eredeti és a másolt Kazlak. Az alsó képen a roncsolás mentes anyagvizsgálat mérési pontjainak jelölései láthatóak</em></strong></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A fotón látható festmény tökéletes másolata a Magyar Nemzeti Galériában látható Paál László: Kazlak (1872) című festményének azzal a különbséggel, hogy mérete eltér attól. A festmény bizonyíthatóan az 1950-es évek közepén készült a másolati kiállításra, a listán feltüntetett alkotás mérete megegyezett a nálunk vizsgált festményével. A másolat kiválóan alkalmas arra, hogy az 1950-es évek félig klasszikus- félig már modern, jó minőségű színeit tanulmányozzuk. A titánfehér mellett sok az ólomfehér a festményben, ilyen keverékű és összetételű fehér festék csak az 1950-es évek közepére volt jellemző.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/eredeti%20m%C3%A1solat/okker.png" alt="okker.png" height="175" width="270" /><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/eredeti%20m%C3%A1solat/feher_xrf.png" alt="feher_xrf.png" height="175" width="270" /></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Csupor László, a mű feltételezett alkotója vajon gondolt-e arra, hogy festménye 40 év után, 25 millió forintos áron cserél majd gazdát, mint igazi Paál László? Nézzük meg újra a lista 13-as tételét!</p>
<p>Ajánlom a teljes listát minden művészettörténész, galériás és vásárló figyelmébe!</p>
</div>
<div style="text-align: justify;"></div>
<div style="text-align: justify;">
<p> </p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F11%2F_eredeti_masolat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F11%2F_eredeti_masolat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F11%2F_eredeti_masolat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=“Eredeti másolat” az 1950-es évekből"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/11/_eredeti_masolat#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4768099" border="0" /></a><br /></p>
eredeti
munkácsy
másolat
paál_lászló
festményvizsgálat
balló_ede
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/eredeti%20m%C3%A1solat/lista_remekmuvek.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/10/a_munkacsy_festmenyek_sotetedesenek_problemaja
A Munkácsy festmények sötétedésének problémája
2012-09-10T20:24:56+02:00
2012-09-10T20:24:56+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<p style="text-align: justify;"><em><strong>A mai írásban nem hamisítványokról lesz szó, hanem arról, milyen plusz információt adhat egy festőről az, ha egy művész anyaghasználatáról egyre többet az ismeretünk. Az alábbi cikk az Art Magazin 2012/3-as számában olvasható.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><strong>A teljes anyaghasználati tanulmány itt olvasható: https://www.muveszettortenet.hu/a-munkacsy-festmenyek-sotetedesenek-problemaja/ </strong></em></p>
<div style="text-align: justify;">
<p>A Munkácsy festmények sötétedésének problémája nem új keletű. A The New York Times 1893-as, január 21.-i számában érdekes megjegyzésre találtunk Munkácsy „Műteremben” festményével kapcsolatban. Az újságcikk egy esedékes aukcióról tudósít, ahol Charles J. Osborne, Edwin Thorne, Edwin S. Chapin, Thiomas E. Kirby gyűjteményének darabjai kerülnek kalapács alá. A hosszú írás kiemelten foglalkozik Munkácsy Műteremben című munkájával ekképpen: „A painting of no little celebrity is Munkacsy’s ’In the Studio” dated 1876, and formerly in one of Mr. Seney’s collections until bought by Charles J. Osborn. Although <b>the brilliant, sub-dued brushwork is no longer what it was fifteen years ago<a href="#_ftn1" title=""><b>[1]</b></a>,</b> the portraits of Munkacsy and his wife are still excellent”; a vastagon szedett rész kiemelésének fordításából jól kiolvasható, hogy „a briliáns, felülmúlhatatlan ecsetvonások soha többé nem olyanok, mint tizenöt évvel ezelőtt…” A leírás a festmény állagának romlására vonatkozik, a szövegkörnyezetből egyértelműen a felületen végbemenő változásokra lehet következtetni. </p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p> <img class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//muteremben_fekete.jpg" alt="muteremben_fekete.jpg" width="265" height="191" /> <img class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//muteremben_regi.jpg" alt="muteremben_regi.jpg" width="266" height="196" /></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><b><i>A „Műteremben” című festmény ma, és a korabeli metszeten. Manapság szinte csak a fehérrel kevert területek látszódnak, mivel az ólomfehér erős szárító hatása okán a bitüm olajtartalmát meg tudta kötni</i></b></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Az újságcikk datálása 17 évvel későbbi, mint az árverésre bocsátott <b>„Műteremben”</b> című festmény. Az újságcikk és a Festményvizsgálati Labor vizsgálatainak eredménye alapján elmondható, hogy a Munkácsy képek állagromlása igen hamar, készítésük után éveken belül elindult. Munkácsy <b>a saját képeinek állagromlását és kíméletlen sötétedését</b> élte meg, s ebből tanulva az 1880-as évek közepére kompletten lecserélte festészeti anyagait. De ne rohanjunk ennyire előre.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><i><img class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//tepescsinalo_vazlat.jpg" alt="tepescsinalo_vazlat.jpg" width="320" height="401" /></i></p>
<p><strong><i>Munkácsy Mihály: Kislány tanulmány a Tépéscsinálókhoz, vázlat, 1872 körül. Olaj, dublírozott vászon. Magántulajdon</i></strong></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A felvétetlen bemutatott festmény szintén BITÜMÖS festékhasználattal készült. A festmény mind a 4 sarkában vastagon felrakott, barna- fekete, erősen repedezett anyag látható. A jobb alsó sarokban csak infravörös fénytartományban látható „Munkácsy M.” szignó olvasható ki, mely cinóbervörös festékkel készült. A szignó szabad szemmel egyáltalán nem érzékelhető; a szignó besüllyedt a bitümbe. A festmény felületén, a fadézsa alatt szintén egy hiteles Munkácsy szignó látható. Feltételezhető, hogy a mester az aláírásának eltünése után újraszignálta festményét.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><b><i><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//tepescsinalok_szigno_norm.jpg" alt="tepescsinalok_szigno_norm.jpg" width="312" height="180" /> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//tepescsinalo_szigno_infra.jpg" alt="tepescsinalo_szigno_infra.jpg" width="312" height="180" />Előző kép jobb alsó sarkának normál megvilágítású felvétele- az aláírás szabad szemmel nem látható. (deszaturált kép). Lent: </i></b><strong><i>A festmény jobb alsó sarkáról készült infravörös felvétel, jól látszik a rétegbe süllyedt aláírás. Az aláírás felett halványan látszik a normál felvételen is azonosítható szignó</i></strong></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Mi is történt a Munkácsy képekkel valójában? Mitől lettek ennyire feketék? A válasz az anyaghasználatban rejlik, ahogy ezt az MNG 1984-es tudományos kutatási programja is kimutatta, melyet Dr. Bakó Zsuzsa, Dr. Wittmann Zsuzsa és Velledits Lajos vezetett. Sajnos az akkori viszonyok miatt a szakemberek a kiváló feltáró munkát nem tudták befejezni, de olyan alapkutatásokat végeztek el a romló állagú festményeken, melyek kiindulási pontot jelentenek a jövőbeni kutatások számára. Az alapkutatás egy különleges keveréket mutatott ki a Munkácsy festményeken, melynek receptje nem egyezett a korabeli, úgy nevezett bitumennek hívott anyaggal. Munkácsy <b>a Düsseldorfi korszakában, melynek záró darabja a „Műteremben” (1876- Párizs) című festmény, a saját maga által kikevert</b> sötétbarna anyag használatával készült, amit Bitümnek nevezte. Ez az anyag nemcsak nevében tér el a bitumentől. Ezt a „festéket”, mely a természetes bitumen (Asphalt vagy bitumen), a <b>kasseli föld (Cassel Earth</b>) vagy a múmia barna (Mummy Brown) alapvetően szerves eredetű, olajos megjelenésű anyag (folyadék vagy szilárd), már a XVIII. századtól előszeretettel használtak a festőművészek. A XIX. században a festészeti oktatás általános részeként szerepelt a bitumen használata (hívjuk gyűjtő néven így a fentebb sorolt anyagokat). Saját kutatásunk innen indul.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A „BITÜM”-nek nevezett massza szilárd alapanyagok és különféle adalékok keveréke, mely az eddigi kutatások szerint méhviasz, lenolaj, vasoxid festék, mastix gyanta, gumiarábikum és egyéb anyagok vegyítéséből áll össze. Ezt a keveréket Munkácsy düsseldorfi korszakában használta először az 1860-as évek végétől, majd az 1878-tól tért vissza a mesterséges, festékmestereknél is kapató bitumen használatára.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Miért is kényszerült Munkácsy egy új keverék kikísérletezésére?</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Ez több ténnyel is indokolható. A tények között első helyen szerepel a pasztózus festéstechnika igénye. A sűrű, kevert masszát bármelyik színhez hozzá lehetett keverni, színe és állaga jól formázhatóvá tette az adott területet. Az olajos, bársonyos barna szín hígítva lazúrozásra is alkalmas volt, mely a Rembrandt művészetét szerető ifjú Munkácsy életében nagy szerepet játszott. A másik ok a festékmesterek működésére vonatkozik – melyre bizonyos korabeli források utalnak –, miszerint néhány festékbeszállító mester beszüntette a mesterséges bitumen düsseldorfi forgalmazását. Mivel Munkácsy a „bitumenes” festéstechnikát nem akarta lecserélni, (vagy kiugróan magas lett az ára ennek a festészeti alapanyagnak), kénytelen volt külsőleg hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagot „létrehozni”. Véleményünk szerint a düsseldorfi „bitüm” anyag összetétele hasonlatos a korabeli fabútorok tartósító eljárásánál használt anyaghoz is, melynek használati és keverési technikáját Munkácsy asztalos inasként valószínűleg kiválóan ismerte. Ez az „asztalosipari” keverék minden esetben vasoxidot tartalmazott, mely a Munkácsy képek halálát is okozza. Ugyanilyen krokodil-bőrős felületek figyelhetők meg a restaurálás nélküli, 1850 körül készült parasztbútorokon, ládákon vagy ajtókon is.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Munkácsy a legtöbb esetben nemes anyagokra (mahagóni fatábla) dolgozott, melynek rostszerkezete nagyon zárt. A táblák felülete sok esetben még akár le is volt lakkozva (lazúros festéstechnikát téve lehetővé, melyen az ecset megcsúszott) mely így egyáltalán nem szívta be a Bitümöt, de a bitument sem.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><b><i><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//zaloghaz_tanulmany.jpg" alt="zaloghaz_tanulmany.jpg" class="imgnotext" width="320" height="396" /></i></b></p>
<p><b><i>Tanulmány a Zálogházhoz. A festmény lakkozott mahagóni fatáblára készült, mely felületén az ecset megcsúszik. (1873- Pákh gyűjtemény)</i></b><b><i></i></b></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Munkácsy észlelte anyaghasználatának visszásságait, így majd az 1880-as évek közepétől áttért a legbiztonságosabb, kémiailag legstabilabb festékek használatára. Munkáin olyan alapozást alkalmazott, mely nagyon erősen szívó alap, így sok esetben a Munkácsynál megszokott olajos barna szín is bemattult, fénye megszűnt. A Bitüm a felületen a különböző kémiai kölcsönhatások okán elkezdett változni. Az egyik fő változást a vasoxid por (korabeli kerítésfesték por alakban) oxidálódása okozta, mely oxidáció nem feltétlenül mutatkozik meg az ismert vöröses rozsdaként, színe fekete is lehet (példa a 16 ismert vasoxid módosulat közül képlet és színek szerint: Fe2O3 vörös - Fe3O4 fekete). A bitümmel festett festményeket ért vízpára, a levegő páratartalma mind befolyással van a festmények felületének állagára, mint ahogy a hideg- meleg váltakozás is, mely egyre több repedést indukál a felületen. Fontos változás lehet a felületen bekövetkező szappanosodás folyamata is, mely szürke rétegként jelenik meg a festmények felületén. Ez a szürke réteg nehezen, de eltávolítható; a folyamat megállíthatatlan.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A festmények romlása jelen tudásunk szerint nem állítható meg, mivel bonyolult kémiai és fizikai folyamatok összetett hatása eredményezi a felület besötétedését. Ha csak egy lakkréteg lenne a hibás, azt el lehetne távolítani. Amit biztosan tudunk, a Munkácsy által használt ólomfehér erős szikkatív hatása okán a fehér felületek meg tudták kötni ezt az anyagot; ezek a felületek így nem burjánzanak, hanem csak szürkülnek. Ami szintén biztos, hogy sem a hideg, (szappanosodás és szürke máz a kicsapódó pára hatására), sem a meleg (olvadás) nem tesz jót a festményeknek. Talán az oxigéntől elzárt tárolás lehetne a megoldás, a festmények állagromlásának megállítására, de hogy a folyamat mitől lesz megfordítható, egyelőre ismeretlen a kutatók számára…</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>(Az AMOLF kezdeményezésére (Hollandia) több átfogó kutatás is indult a bitumenes sötétedési probléma feltérképezésére, de mivel Munkácsy maga keverte ezt a különleges anyagot, így az ő képeinek esetében nem lehet hatásos az általános kutatás eredménye. A cikk végén rövid összefoglaló olvasható a kutatásról.)</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//siralomhaz_fekete.jpg" alt="siralomhaz_fekete.jpg" width="320" height="230" /> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//siralomhaz_szines.jpg" alt="siralomhaz_szines.jpg" width="320" height="234" /></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><b><i>Az MNG-ben látható Siralomház jelenlegi állapota és a festmény digitálisan rekonstruált felvétele.</i></b></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Mit lehet tenni addig is, míg nincs tökéletes megoldás a festmények állagromlásának megállítására? A krokodilbőrös felület elnyeli a színeket, lassan eltűnnek a Munkácsy remekművek. Milyenek lehettek a Munkácsy képek eredetiben? Gazdag koloritú alkotások. 1952-ben megrendezett átfogó Munkácsy kiállítás kapcsán fotótechnikai eljárással próbálták a festmények színeit helyre állítani, mely rekonstruált felvételek az 1952-es, Végvári Lajos által írt kötetben láthatóak. A korabeli fotótechnika, mely még nem ismerte a rövid és hosszú hullámhosszú fénytartományok rögzítését sajnos nem tudott 100 %-os eredményt elérni a festmények reprodukcióinak kapcsán, bár az akkor alkalmazott eljárás eredménye ma is figyelemre méltó. A XXI. században új módszerrel lehetne a festmények eredeti színeit feltárni, ez pedig az infravörös és a normál fénytartományban készült felvételek összeillesztése. Az általunk kifejlesztett módszer segítségével az MNG Munkácsy tárlatából 3 festmény feldolgozására kaptunk engedélyt, mely kísérletek sikerességét a fentebb bemutatott kép is bizonyítja.</p>
<p>Reméljük, a festmények sötétedésének problémájára előbb születik megoldás, mint ahogy eltűnnek az alkotások a szemünk láttára…</p>
<p>Végvári Zsófia</p>
<p>A teljes tanulmány itt olvasható: https://www.muveszettortenet.hu/a-munkacsy-festmenyek-sotetedesenek-problemaja/</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div><br clear="all" /><hr width="33%" size="1" align="left" />
<div>
<p><a href="#_ftnref1" title="">[1]</a><a href="http://query.nytimes.com/mem/archive-free/pdf?res=950CE4DF1031E033A25752C2A9679C94629ED7CF"></a><a>http://query.nytimes.com/mem/archive-free/pdf?res=950CE4DF1031E033A25752C2A9679C94629ED7CF</a></p>
<p>az AMOLF kutatásának összefoglalója: <span style="font-style: italic; font-size: 85%;"><span style="font-family: verdana;">The organic black and brown pigments, asphalt, mummy and Kassel earth, are often used or claimed to have been used by painters in the 19th century. In particular paintings from the 19th century show paint defects that can be associated with these pigments. Examples of poor drying of the oil are observed as formation of premature cracks and phenomena, such as migration or sinking-in of layers. These phenomena are already reported in the contemporary literature, but they are also reported nowadays by conservators and restorers investigating 19th-century paintings. With all the indications about the negative influence of asphalt, Kassel earth and mummy pigments on the condition and aesthetic quality of the paintings, surprisingly little or no molecular evidence is so far available. What exactly are these pigments? Is it possible to identify them in painting samples? Are they the reason why the oil binding media dries so poorly? These are questions addressed in this dissertation.</span></span></p>
</div>
</div>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F10%2Fa_munkacsy_festmenyek_sotetedesenek_problemaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F10%2Fa_munkacsy_festmenyek_sotetedesenek_problemaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F10%2Fa_munkacsy_festmenyek_sotetedesenek_problemaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Munkácsy festmények sötétedésének problémája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/10/a_munkacsy_festmenyek_sotetedesenek_problemaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4767178" border="0" /></a><br /></p>
aszfalt
munkácsy
siralomház
bitumen
festményvizsgálat
sötétedés
műteremben
bevizsgálás
bitüm
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat//muteremben_fekete.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/05/nem_hittem_a_szememnek_956
Nem hittem a szememnek...
2012-09-05T14:14:28+02:00
2012-09-05T14:14:28+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<div style="text-align: justify;">
<p>Hollósy Simon volt az első festő, akiért igazán rajongtam. A Rákóczi induló című munkája előtt a Nemzeti Galériában órákat töltöttem el, csak néztem, nem tudtam betelni vele. Az örök szerelem a Hollósy képek iránt ott a múzeumban, valamikor 1990-es évek elején született és maradt meg a mai napig.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Hihetetlen boldogság ragadt magával, mikor egy ügyfelünk telefonon keresztül egy nagyméretű Hollósy képről beszélt. Jobb alsó sarokban Hollósy – München – 1886 szignóval.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Egy Hollósy vizsgálatra az ember készül. Lelkében is. Utána nézek egy esetleges történetnek, mikor készülhetett az ismert kép hamarosan hozzánk kerülő változata. Boldogan olvastam a Kieselbach Galéria oldalán publikált kiváló tanulmányt Molnos Pétertől, utána néztem újra a festészeti anyagoknak és a technikának.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>„A Két tűz között című kép a müncheni zsánerpiktúra minden pozitív jellegzetességét magán viseli. A lelkiismeretes formálástól a találó jellemábrázolásig mindet tökéletes technikai vértezettséggel illusztrálja. <br /> Ezeken túl a Párizsból érkező modernebb impulzusokra, az atmoszférafestés új kísérleteire is reflektál. Olyan alkotás, mely kedves tárgyával és érzéki megformálásával egyaránt lenyűgözi nézőjét.”- írja Molnos.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A festmény hamarosan megérkezett a laborba.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hollosy/hollossy_norm_resize.jpg" alt="hollossy_norm_resize.jpg" class="imgnotext" height="405" width="550" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>a festmény- ekkor még nem gyanakodtam semmire</em></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>a 78x105,5 cm-es (magasság x szélesség) festmény vastag arany keretben impozánsan mutatott a fotóállványban. A keretből sajnos nem tudtuk kiszedni a festményt, annyira bele volt szögelve, de gondoltam, egy ilyen festmény megéri a kínlódást…</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Gyors fotó után bejelöltem a leendő mérési pontokat a festmény felületén és már alig vártam, hogy a festmény anyaghasználatát feltérképezve újabb „etalonhoz” jussak.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A 9 mérés után viszont szóhoz sem jutottam. A vizsgálatot újra és újra megismételve azt hajtogattam: nem hiszem el, biztos a gép rossz. Többszöri ellenőrzés és újrakallibrálás után az eredmény mit sem változott, a festmény felületén semmi más szín, csak titánfehér azonosítható! Hogy lehet, hogy titánfehér van a képen, ha a szignó 1886-ot mutat? (Titánfehér 1924-től volt elérhető)</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Úgy, hogy egy olyan hamisítvánnyal álltam szembe, amit még sosem láttam. A legprofibb munka volt, ami csak elképzelhető!</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hollosy/IMG_8452_resize.JPG" alt="IMG_8452_resize.JPG" class="imgnotext" height="360" width="550" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A festmény felülete, a festékréteg repedésmentes, de a "lakkrétegen" erős, önálló repedésháló figyelhető meg</em></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A festmény ránézésre repedezett volt, ennek ellenére a festékréteg a teljes felületen puha volt még, vagyis már megint olyan darabbal volt dolgunk, ami nem öregebb, mint 10 év…</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A festmény felületén egységes repedésháló látható, de csak a felületén. Az enyhén édeskés szagú „máz” önmagában reped, gyakorlatlan szem viszont ezt a repedéshálót azonosítja a festmény repedéseivel.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>REPEDÉSHÁLÓ</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Az átlátszó fedőréteg a befagyott tó jegéhez hasonlóan reped, UV megvilágításban enyhén kékesen lumineszkál. A festménynek nincs festék felülete, feltehetően valamilyen sokszorosítási eljárással került a vászonra a „festmény”. A látható réteg pigmentszemcséket nem tartalmaz csak mesterséges öregítést;a színréteg valamilyen szerves összetételű festékkel lett kenve, mely szintén arra utal, hogy a kép most készült. A festmény plasztikusságát pedig a vékony színréteg alá ecsettel felhordott titános és kalciumos tömítő massza adja.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hollosy/kieselbach_kettuzkozott.jpg" alt="kieselbach_kettuzkozott.jpg" height="200" width="264" /><img style="margin-left: 5px;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hollosy/Hollosy_Simon-Between_Two_Fires.jpg" alt="Hollosy_Simon-Between_Two_Fires.jpg" class="imgright" height="200" width="280" /></p>
</div>
<div style="text-align: justify;"><em> </em><em> <br /></em>
<p style="text-align: center;"><em>Kieselbach és Nagyházi aukciósházak "Két tűz között" című festményei</em></p>
<p>De ami igazán feltűnő, a nálunk lévő festmény figurái teljesen egyeznek a Kieselbach Aukciós ház 37.-k árverésén kikiáltott mű alakjaival. A festményünk bizonyos részletei pedig a Nagyházi Aukciós házban eladott hasonló kompozíció bizonyos részleteivel azonosíthatóak.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hollosy/k%C3%A9tt%C3%BCz%20k%C3%B6z%C3%B6tt%20dupla.jpg" alt="kéttüz között dupla.jpg" class="imgnotext" height="234" width="575" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A méret más, de a figurák arányai megegyeznek. (Balra: Kieselbach Aukciós ház eladási tétele- jobbra: vizsgált darabunk)</em></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>A két képet grafikai programmal egymásra tettem, az egyezés a méretbeli eltérés ellenére tökéletes. Feltételezem, hogy az aukción eladott kép digitális „remake”-jét vizsgáltam.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Kár, hogy a nálunk lévő hamis kép a szignó datálása szerint 8 évvel korábbi, mint az, amelyik elment az aukción… És az még nagyobb kár, hogy megint egy gyanútlan ügyfél pénztárcája bánta az ügyet nem kevés millióért…</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p> </p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p> </p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F05%2Fnem_hittem_a_szememnek_956%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F05%2Fnem_hittem_a_szememnek_956%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F09%2F05%2Fnem_hittem_a_szememnek_956%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nem hittem a szememnek..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/05/nem_hittem_a_szememnek_956#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4756676" border="0" /></a><br /></p>
hamis
hamisítvány
szignó
festményvizsgálat
titánfehér
Hollósy
Kieselbach
Nagyházi
öregítési_technika
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/hollosy/hollossy_norm_resize.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/08/31/atcimkezett_valosag
Átcímkézett valóság
2012-08-31T13:49:54+02:00
2012-08-31T13:49:54+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<div style="text-align: justify;">
<div>
<p>Átcímkézett valóság</p>
</div>
<div>
<p>Egy jól álcázott festmény néha semmilyen gyanút nem kelt vásárlójában, főleg akkor, ha a festék már repedezett vagy öreg a vászon. Megveszi a képet, és nem csak azért, mert neki tetszik, hanem a szerző neve miatt is. Lehet Vaszary, Munkácsy, Rippl Rónai vagy Koszta: mindegy, mert ezen festők képeinek értéke nem fog csökkenni.</p>
</div>
<div>
<p>A mai írás a szignó és a szerzőség kérdését boncolgatja. A bemutatott festmény anyagvizsgálat szerint a hamisított szerző életében készült, vagyis egy kortárs festő átcímkézett művéről van szó.</p>
</div>
<div><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/koszta_total_resize.jpg" alt="koszta_total_resize.jpg" class="imgnotext" height="439" width="564" /></div>
<div style="text-align: center;"><em>Koszta J. szignóval: tehénpásztor</em></div>
<div style="text-align: center;"><em> </em></div>
<div>
<p>Mai, boncolásra ítélt darabunk egy Kosztának álcázott festmény. Koszta szerzőségét egy tapasztalt szakértő azonnal meg tudja cáfolni, de az alább bemutatott fotókon arra is fény derül, hogy ha nem Koszta, akkor ki festhette az említett festményt.</p>
</div>
<div>
<p>A Koszta szignó hivalkodóan, kissé keresztbe helyezkedett el a jobb alsó sarokban. Az UV felvételen is egyértelműen látni lehetett, hogy szignó utólagos, hiszen a felület gondosan le lett öregítve, majd duplán lakkozva; nem beszélve arról, hogy a Koszta J. szignó felett átlósan még két darab „próbálkozás” is látható, mivel elsőre nem sikerült leírni Koszta szignóját …</p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/koszta_uv_resize.jpg" alt="koszta_uv_resize.jpg" class="imgnotext" height="235" width="505" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A festmény jelzése UV lumineszcens felvételen</em></p>
</div>
<div>
<p>A rejtett vagy „eltemetett” szignók felkutatásának egyik lehetősége, mikor a festményt infravörös tartományban vizsgáljuk főleg olyan területeken, ahol egy lehetséges szignó előfordulásának nagyobb az esélye. Ilyen területek lehetnek egy festményen a sarkok, vagy olyan, UV felvételen látható csíkok, melyek átfestésre utalnak.</p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/ir_pucolas_elott.jpg" alt="ir_pucolas_elott.jpg" class="imgnotext" height="213" width="503" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A festmény bal alsó sarkáról készült felvétel (Infravörös tartomány)</em></p>
</div>
<div>
<p>Az átfestés normál fénytartományban szinte nem volt érzékelhető, de infravörös tartományban a festmény bal alsó sarkában 2 töredékes betű volt látható, mely jó kutatási alapot biztosít a szerző nevének meghatározásához. A „H” vagy „J”-nek azonosított betűk után jól látszik az az új festékréteg anyagösszetételének eltérése. Ez az új festés takarja a szignót.</p>
</div>
<div>
<p>A szignót takaró festékréteget kis munkával el lehetett távolítani, így egyértelműen el lehetett olvasni a festmény igazi alkotójának nevét. A szerző Jancsek Antal. A szignó hamisítója művészettörténeti attribúció okán megfosztotta személyiségi jogaitól a festményt és csinált belőle Kosztát.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/jancsek_szigno.jpg" alt="jancsek_szigno.jpg" height="114" width="221" /> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/jancsek_szigno_ir.jpg" alt="jancsek_szigno_ir.jpg" height="113" width="272" /></p>
<p style="text-align: center;"><em> </em></p>
<p style="text-align: center;"><em> </em></p>
<p style="text-align: center;"><em> </em></p>
<p style="text-align: center;"><em> </em></p>
<p style="text-align: center;"><em> </em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A feltárt szignóról készült normál és infravörös felvétel. <br /></em></p>
</div>
<div>
<p>Vajon mikor jár ugyan így Jancsek Antal Aba-Novákra hajazó festményre? Vagy már az ő szignója sem eredeti ezen a festményen?</p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/jancsek_cirkusz.jpg" alt="jancsek_cirkusz.jpg" class="imgnotext" height="429" width="554" /></p>
</div>
<div>
<p style="text-align: center;"><em>Forrás: <a href="http://www.kieselbach.hu/magazin/hamisitas/hamis-az-aba">http://www.kieselbach.hu/magazin/hamisitas/hamis-az-aba</a></em></p>
</div>
<div></div>
<div>
<p> </p>
</div>
<div>
<p> </p>
</div>
<div></div>
<div>
<p> </p>
</div>
<p></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F08%2F31%2Fatcimkezett_valosag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F08%2F31%2Fatcimkezett_valosag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F08%2F31%2Fatcimkezett_valosag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Átcímkézett valóság"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/08/31/atcimkezett_valosag#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4743868" border="0" /></a><br /></p>
hamis
szignó
festményvizsgálat
Jancsek_Antal
Koszta_József
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/image/koszta_total_resize.jpg
https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/08/30/csokok_vagy_csokik
Csókok vagy Csokik?
2012-08-30T14:42:05+02:00
2012-08-30T14:42:05+02:00
Festményvizsgálati labor
https://blog.hu/user/749938
<div style="text-align: justify;">
<h3>"hitelesítő" címkék a múltból</h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>- <i>Nézze meg, itt van a leltári szám a hátulján, MNG bírálati csoport! 1172/976 és 322/1963. Le is kérdeztem, ott járt a festmény az adattári adatok alapján. </i></p>
<p><i> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csok/kek_akt_cetli_resize_%C3%A1tm%C3%A9retezve.jpg" alt="kek_akt_cetli_resize_átméretezve.jpg" height="382" width="262" /> <img src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csok/voros_akt_pecset_resize_%C3%A1tm%C3%A9retezve.jpg" alt="voros_akt_pecset_resize_átméretezve.jpg" height="382" width="256" /><br /></i></p>
<p style="text-align: center;"><i>Akt kékben és vörösben, a festmények hátulján az MNG bírálati vignettái (Bírálati csoport az MNG-ben kb 20 éve nincs)<br /></i></p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Álljunk meg itt egy pillanatra, mielőtt rátérnék a lényegre. Két darab, stílusában és festési technikájában megegyező festményről beszélünk, mind a kettőn CSÓK I. szignó olvasható. Mindkét festmény hátulja Magyar Nemzeti Galéria vignettájával van ellátva, vagyis olyan tételeket jelöl, amik tényleg léteznek, létezhettek és megfordultak a Bírálati csoport előtt.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Gyanútlan ügyfelem örülvén, hogy az MNG-ben a vásárolandó képek már jól teljesítettek, megszerezte a festményeket. Élt boldogan a 2 női akttal addig, míg a vörös pamlagon heverésző hölgyet ábrázoló festményt meg nem találta egy nagy aukciós ház portálján. Megpróbálta összehasonlítani a képeket, a képek mintha ikrek lettek volna. Mint 2 tojás.</p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csok/voros_akt_kieselbach_%C3%A1tm%C3%A9retezve.jpg" alt="voros_akt_kieselbach_átméretezve.jpg" class="imgnotext" /></p>
<div>
<p style="text-align: center;"><span></span><em>Hony soit qui mal y pense, 1915 Rossz az, aki rosszra gondol. (Jobbra: Kieselbach Galéria aukcióján eladott festmény, 2002)</em></p>
</div>
<p>De akkor melyik az igazi? Hogy állapítható meg, hogy az ő képe eredeti-e annak ellenére, hogy az MNG adattárának kiadott dokumentációja akár ezt alá is támaszthatja? Mire jó egyáltalán egy ilyen dokumentum? Összefoglalva: semmire. A dokumentum nem hitelesít semmit sem, mivel nem a festmény újra történő szemrevételezésével lett kiállítva, így nem ez volt az első eset, hogy a tulajdonosokat nem várt „meglepetés” érte a vizsgálatok után.</p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csok/kek_aktok_virag_%C3%A1tm%C3%A9retezve.jpg" alt="kek_aktok_virag_átméretezve.jpg" class="imgnotext" /></p>
<div>
<p style="text-align: center;"><em>Csók István (1865-1961) Thámár 1906 (<em>Jobbra: Virág Judit Galéria aukcióján eladott kép, 2003)</em><br /></em></p>
</div>
<p>A festményeken XRF mérőműszerrel ellenőriztük a festékek komponenseit. Az egyik festmény 1915-ös, a másik 1906-os keltezésű, vagyis az elvárt festékek közül az ólomfehér, a poroszkék és a cinóbervörös jelentétét ki kell volna mutatnia az eszköznek. Ezzel szemben a festmény a legmodernebb festészeti anyagokat tartalmazta, vagyis titánfehéret, melyet krétás töltőanyaggal kevertek. A felület még puha volt, nem készülhetett régebben, mint 10 éve. A 2 festmény deklijét egy nagyobb karton feldarabolásával állították elő, arra sem figyelve, hogy egy régi, leszakított címke helyét vágták ketté, ami így mindkét festmény hátulján megjelent.</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p>Sajnálom a pórul járt tulajt, aki egyáltalán nem gyanakodott. De miért is tette volna, ha MNG-s „ajánlót” kapott a festményekhez. Egy biztos, körülbelül 10 éve „ikresedtek” meg az aukción eladott festmények. Mind a kettő... Vajon az eredeti festmények tulajdonosai mit szólnának ehhez a történethez?</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F08%2F30%2Fcsokok_vagy_csokik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F08%2F30%2Fcsokok_vagy_csokik%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ffestmenyvizsgalat.blog.hu%2F2012%2F08%2F30%2Fcsokok_vagy_csokik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Csókok vagy Csokik?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/08/30/csokok_vagy_csokik#comments"><img class="item_ctp" src="https://festmenyvizsgalat.blog.hu/rss/image/post/id/4741853" border="0" /></a><br /></p>
hamis
kieselbach
mng
aukciósház
vignetta
virág_judit
festményvizsgálat
titánfehér
csók_istván
thámár
bírálati_csoport
bevizsgálás
0
- festményvizsgálat -
https://festmenyvizsgalat.blog.hu
https://m.blog.hu/fe/festmenyvizsgalat/csok/kek_akt_cetli_resize_%C3%A1tm%C3%A9retezve.jpg