logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

- festményvizsgálat -

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Festészeti "anomáliák" és törvényszerűségek nyomában

2013.02.09. 10:05 Festményvizsgálati labor

A SZAKÉRTÉS HATALMA

Címkék: festmény hamis szakvélemény igazságügyi szakértő Munkácsy festményvizsgálat bevizsgálás

A mai történettől több év után is kiráz a hideg, ha rágondolok. Ez a festmény tipikus példája annak, mikor a „hatalom” legyőzi az észérveket, mikor a pénz az úr, mely a szemeket is becsukja.

A történet szereplőinek nevét átcserélem, a festmény eredeti tulajdonosa lesz "A" úr, a pár évvel későbbi "végfelhasználó” pedig "C" úr.

S3700006.JPG

A festmény 2007-ben "A" úr lakásában

Mit is szoktak a filmek elejére írni? "A valósággal történő bármilyen egyezés a véletlen műve”. Hát úgy legyen… Senkivel ne történjen meg hasonló…

EZ MEG SEM TÖRTÉNT...Ne szólj szám...

Munkácsy Mihály: Éjjeli csavargók című képére hajazó darabról 2007 nyarán kaptam először fotókat, majd a művet június végén hozta el hozzánk "A" úr vizsgálatra.

csavargok_mail2.jpg

2007-es levelezés a festményről

A festményt nem úgy hozta, hogy Munkácsynak tulajdonított alkotás, hanem úgy, hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni a képpel, mert már neki is feltűnt, hogy a kép elég friss és festék szagú, nem beszélve arról, hogy tölgyfára készült, nem mahagóni táblára.

A festményről a következőket mondtam "A" úrnak, vagyis az első tulajdonosnak: a festmény a közelmúltban készült, a festékréteg még puha, be lehet nyomni gombostűvel a festékréteget (30 évnél fiatalabb), mely nem a nyári meleg miatt puhult meg, hisz az alkotáson Munkácsy oly kedvelt szerves barna "bitumenjének" nyoma sem volt, ami megolvadhatott volna. A festmény az 1920-1930-as évek tömör tölgyfa szekrényajtó darabjára készült, a fatábla egyik oldalán a zsanér helye is látszott. A fát modern fűrésszel vágták ketté, mert a fából a körfűrész kis darabokat hasított ki, nem beszélve az íves égési nyomokról, melyet a forró fűrésztárcsa okoz a keményfa vágásánál.  A festmény csak ez után került a fatáblára, vagyis a vágás volt előbb, mint a festés. Már itt ki kellett zárni Munkácsy szerzőségét a körfűrész miatt, de a vízszintes "régi" hasadás és a jobb alsó sarok vastag fehér festéke "A" urat nem hagyta nyugodni, hátha valaki egy eredeti Munkácsy képet restaurált rosszul és most megtalálta a kincset. Ragaszkodott a vizsgálathoz…

"A" úr kifizette a röntgent és a roncsolás mentes anyagvizsgálatot; a festmény persze nem volt átfestve, nem volt alatta rejtőzködő "csoda", a vastag fehér festék alatt sem volt "eldugott" szignó. Még egy normális alapozása sem volt a képnek, csak egy enyves pacsmag... A festményről teljes mértékben hiányoztak a korabeli festékanyagok és azok szennyeződései (melyeket az új festékek nem tartalmaznak).

"A" úr szomorúan elfogadta az eredményt, meggyőztük. A festményt 100.000 Ft értékben cserélte el még azon a nyáron, de készpénz nem szerepelt a csereüzletben. Az új tulajt nevezzük "B" úrnak, aki ecseris „műkereskedőknek” adta tovább a festményt.

Fél év múlva "A" urat újra megtalálta a festmény, csak már nem egészen úgy nézett ki, mint amit ő cserélt el annak idején "B" nevű úrral. A vízszintes, erős repedés megmaradt, de a festmény hátulját leöregítették páccal, megcsiszolták csiszolópapírral, a festmény elejére kosz került és egy kis mesterséges bitumen, hogy hitelesebb legyen a festmény Munkácsyként. "A" urat a guta kerülgette, szóvá tette, hogy a festmény nem így nézett ki, melyre csattanós választ kapott a kereskedőtől: "ügyesen leöregítettük, ugye?"

A kép több évre eltűnt szemünk elől, majd 2010 nyarán kaptam meg a szakértők által írott véleményt az általam 2007-ben vizsgált festményről. Hogyan is "hitelesítették" a hamisítványt? A festménynek "gyönyörű" történetet kreált egy szakmabeli hölgy. Szerzett egy öreg, megbízható "tulajdonost”, aki igazolta, hogy a festmény a családja birtokában van 50 éve. Már csak egy dolgot kellett tenni, várni a "madárkát” 10.000.000 Ft-ért.

 szakerto01_resize.jpg  szakerto03.jpg

 A szakértői vélemény első és utolsó oldala 2010-ből.

Jómagam többször is beszéltem az egyik szakértővel, megpróbáltam meggyőzni, hogy ne menjen bele ebbe a hitelesítésbe, mert a kép hamis. Összefoglalva annyit mondott: neki stíluskritikai alapon belefér az életműbe, a festészeti anyagokkal nem törődik, mert nem az a lényeg a művészettörténeti elemzésnél: vagyis felőle titánfehér is lehet egy századforduló előtt készült festményben (1924 utáni festék), akkor is EREDETI Munkácsy képről van szó jelen esetben.

A festmény elkelt...

IMG_0005.JPG

A festmény az öregítés után. Erről a műről íródott a szakvélemény.

"A" urat értesítettem a történtekről, akit erősen felbőszített, hogy most lehetne neki is tízmilliója és elkezdte felgöngyölni a szálakat. Hosszas nyomozás után eljutott a festmény hamisítójához, akitől megszerezte a szóban forgó tölgyfa szekrényajtó lefűrészelt másik darabját. A két fél fatábla erezete összeillett, a másik táblán egy félig kész Szinyei hamisítvány volt látható.

A történet (rossz festékek használata, rossz alapanyag, öregített felület, puha festékréteg, fatábla megtalált része) teljes ismertetése sem a művészettörténész szakértőket, sem a kiszemelt vevőjelöltet nem érdekelte, (akit "C" úrnak neveztem a sztori elején). Megvette a hamis képet; mert őt meggyőzte a művészettörténészek érvelése. A történet egyéb részét meg sem hallgatta, hiába mutattam meg az összes dokumentumot a hamisítás tényéről. De vajon mit kezd a festménnyel a későbbiekben? Végül is mindegy, őt lefedi a szakértők egybehangzó szakvéleménye, kiknek nevével még jó sokáig el lehet adni festményeket a magyar műtárgypiacon…

Ezzel a remek darabbal ismét egyel több a regisztrált, hiteles Munkácsy alkotás...

És Önök mit gondolnak?

A tanmesében a valósággal történő bármilyen egyezés a véletlen műve...

Szólj hozzá!

2013.01.25. 22:35 Festményvizsgálati labor

Munkácsy két inasa

Címkék: szakértő festmény munkácsy festményvizsgálat ásitó inas pákh gyűjtemény bevizsgálás

Ma ismét egy érdekes Munkácsy festmény kerül górcső alá. Sok kérdés merült fel bennem, (talán Önökben is) de ezek megválaszolását az Olvasóra bízom... Valami itt sem stimmel, de döntsék el Önök.

Munkácsy "Ásító inasát" kutattam, s ez az anomália lett az eredménye.

„Az induló ár csaknem háromszorosáért kelt el egy híres Munkácsy kép a Sotheby's aukciósház londoni, 2005-ös nagyszabású árverésén, amelyen XIX-XX. századi német, osztrák, magyar és szláv alkotók művei kerültek kalapács alá. A legnagyobb érdeklődés most is Munkácsy Mihály egyik művét, az 1868-ben készült A lusta inas-t kísérte, amelynek vázlata a Nemzeti Galériában látható. A most árverésre bocsátott kép ugyanakkor közel sem bír olyan művészi értékkel, mint Munkácsy leghíresebb ilyen témájú műve, Az ásító inas;”

(http://www.deluxe.hu/cikk/20050614/munkacsy_lusta_inasaert_versengtek_londonban)

„Bakó Zsuzsanna, a Munkácsy-kiállítás főszervezője az MTI-nek elmondta, hogy az életkép tökéletes állapotúnak tekinthető, csak apró kopások láthatók a peremén. Mint hozzátette, megvizsgálták a körülbelül 60x80 centiméteres, sokáig elveszettnek tartott alkotás eredetiségét, a valódiságról már korábban is kikérték a galéria véleményét.”

(http://www.nol.hu/archivum/archiv-367687)

Mégsem értek valamit, ahogy percek óta nézem a két képet részletről részletre.

A bal oldali festmény került árverezésre a Sotheby's aukcióján, és ha jól olvasom a sorokat, akkor a jobb oldali képnek kellene lenni az eladott műnek, mely hosszú lappangás után előkerült. "...megvizsgálták a ... sokáig elveszettnek tartott alkotás eredetiségét...

És végül már semmit sem értek a két festménnyel kapcsolatban, ahogy percek óta nézem, és nézem a két fotót, részletről részletre...Lámpa, papucs, ivókorsó, kisszék, rongyszőnyeg... De biztos bennem van a hiba... Ez a kép akkor az a kép?

3778.jpg

scan_151124_0021_nagykep.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az aukción, 2005-ben eladott mű és az elveszett festmény, melyet a szakirodalom csak fekete-fehér reprodukcióban ismer(t).

Szólj hozzá!

2012.12.11. 11:21 Festményvizsgálati labor

Mennyi az annyi?

Címkék: festmény hamis munkácsy szakvélemény festményvizsgálat axioart boros judit bevizsgálás

Mennyi a festmény, vagy hogyér’ adják és hány darab van belőle? Ki nézte, vizsgálta vagy mondta rá az ámment?

A festmény értékét nemcsak a szerző neve befolyásolja, hanem a szakértő neve is. Ha jó nevű a szakértő, jobban „csúszik” a festmény, elég csak pár sor és már beindul mindenki…

Az alábbi képet nem szeretném túlmagyarázni. Mellékelem az aukción eladott, illetve a Végvári Lajos könyvében publikált képek fotóját. Egyértelmű, hogy a régi publikáció nem az aukción eladott képről szól, mégis a Végvári-kötetbéli reprodukálással hitelesítették az árverezésre szánt tételt.
De nem ez a festmény az egyedüli ilyen Munkácsy alkotás Magyarországon.

Számoljunk, hány különbség is van a képen? És mennyiért is vették meg?

c01.gif

Első kép: a 2005-ös aukción eladott Munkácsy Mihály: Cigánylány című festménye. Második kép: a könyvekben publikált darab. Az eladott festményt a jobb hasonlíthatóság kedvéért fekete- fehér verzióban közlöm. A festmény színesben elérhető az Axioart belinkelt oldalán. Még a repedéshálója sem egyforma a képeknek...

Az aukción eladott festmény itt látható: http://axioart.com/tetel/munkacsy-mihaly-ciganylany_219082?search=munk%C3%A1csy+cig%C3%A1nyl%C3%A1ny

Az oldalon ez áll a festmény mellett leírásként:

Munkácsy Mihály -  Cigánylány
(Munkács, 1844 - Endenich, 1900) Cigánylány, 1863 - 64, j.j.l.: Lieb Mihály Pest, 63,5*50 cm, Reprodukálva: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei, IV tábla 12. sz. kép

ciganylany_tanulmany_nev_nelkul.jpg

A festményről szóló szakértői tanulmány az aukció nyomtatott katalógusában, melyet digitalizáltunk. Vajon melyik képről íródott?

2 komment

süti beállítások módosítása