logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

Festményvizsgálat

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Festészeti "anomáliák" és törvények nyomában

2012.12.11. 11:21 Festményvizsgálati labor - Végvári Zsófia

Mennyi az annyi?

Címkék: festmény hamis munkácsy szakvélemény festményvizsgálat axioart boros judit bevizsgálás

Mennyi a festmény, vagy hogyér’ adják és hány darab van belőle? Ki nézte, vizsgálta vagy mondta rá az ámment?

A festmény értékét nemcsak a szerző neve befolyásolja, hanem a szakértő neve is. Ha jó nevű a szakértő, jobban „csúszik” a festmény, elég csak pár sor és már beindul mindenki…

Az alábbi képet nem szeretném túlmagyarázni. Mellékelem az aukción eladott, illetve a Végvári Lajos könyvében publikált képek fotóját. Egyértelmű, hogy a régi publikáció nem az aukción eladott képről szól, mégis a Végvári-kötetbéli reprodukálással hitelesítették az árverezésre szánt tételt.
De nem ez a festmény az egyedüli ilyen Munkácsy alkotás Magyarországon.

Számoljunk, hány különbség is van a képen? És mennyiért is vették meg?

c01.gifElső kép: a 2005-ös aukción eladott Munkácsy Mihály: Cigánylány című festménye. Második kép: a könyvekben publikált darab. Az eladott festményt a jobb hasonlíthatóság kedvéért fekete- fehér verzióban közlöm. A festmény színesben elérhető az Axioart belinkelt oldalán. Még a repedéshálója sem egyforma a képeknek...

Az aukción eladott festmény itt látható: http://axioart.com/tetel/munkacsy-mihaly-ciganylany_219082?search=munk%C3%A1csy+cig%C3%A1nyl%C3%A1ny

Az oldalon ez áll a festmény mellett leírásként:

Munkácsy Mihály -  Cigánylány
(Munkács, 1844 - Endenich, 1900) Cigánylány, 1863 - 64, j.j.l.: Lieb Mihály Pest, 63,5*50 cm, Reprodukálva: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei, IV tábla 12. sz. kép

ciganylany_tanulmany_nev_nelkul.jpg

A festményről szóló szakértői tanulmány az aukció nyomtatott katalógusában, melyet digitalizáltunk. Vajon melyik képről íródott?

2 komment

2012.11.25. 13:17 Festményvizsgálati labor - Végvári Zsófia

Mikor az orvos befejezi a műtétet...

Címkék: aukció hamis vaszary belvedere festményvizsgálat szignócsere bevizsgálás

Vaszary… „Az idei esztendő aukciós rekordját, egyben az alkotó esetében soha nyilvános árverésen el nem ért árat hozott a két héttel ezelőtti beharangozónkban (Figyelő, 2001/47. szám) is kiemelt Vaszary-csendéletért folytatott alku, amelynek végén 60 millió forintnál koppant a kalapács.” írta egy internetes hírportál 2001-ben. Ettől az évtől kezdve igen jó „biznisznek” számít Vaszary életművel való „törődés”, szépen hoz a konyhára.

Bár a 2008 év végén kezdődő aukciós piaci mélyrepülés a mai napig tart Magyarországon az európai országokkal ellentétben, még mindig a műkincspiac a „gazdaság” olyan szegmense, ahol kis befektetéssel nagy pénzt lehet leakasztani…

Csiribi- csiribá, 2001-től hirtelen Vaszary János oly sok képe és tanulmánya került elő, hogy feltételezhetjük, szegény Vaszary (és persze más alkotók is, mint például Rippl Rónai) egész álló nap dolgoztak és festettek. Az életmű persze nem mutat egységes képet, de hát hogyan is mutatna, hiszen korpa került a búza közé.

vaszary_norm_resize.jpg
Vaszary János művének tulajdonított festmény

Így járt valahogy az a festmény is, melyet 2012 tavaszán néztünk meg. Sokszor azon gondolkozom, hogy lassan elfogynak a kismesterek életművei, mert a nagynevű mesterek anyagába „beleolvadnak” szép csendben, igazolásokkal és hitelesítéssel. Nem lesz több Tagyosi Rátz Péter vagy Jancsek Antal, kiknek művei rendszeresen kerülnek átcímkézésre a jobb eladhatóság kedvéért.

De térjünk vissza a festményre, utána mehet a filozofálás…

Kép be a laborba, fotó, XRF és mikroszkópos vizsgálat. Valami nem stimmel persze, szokás szerint… A festmény jobb alsó sarkában lévő szignó sehogy sem illett a festményre, főleg, mikor látszott, hogy többször is nekirugaszkodott az ál „Vaszary”, hogy oda írja a nevét. A szignó festékanyaga puha volt, mely annak rendje és módja szerint belefolyt a festmény repedéshálójába…

vaszary_szigno.jpga festmény jobb alsó sarokban látható utólagos szignója duplán "Vaszary". A "r" betű alatt látszik például a z "y" szára, a "z" betű előtt foltban össze van kenve a kép.

A festmény ellenkező oldali sarka persze sötét megjelenésű volt az UV lumineszcens felvételen, vagyis a festékréteg kora a sarokban, hogy úgy mondjam „újszerű” állapotú volt. Persze a kíváncsiságom mindenek felett áll ilyenkor, ha már a jobb alsó sarok attribuciós szignója lebukott, akkor ki kell deríteni, ki az igazi alkotó.

Felnyitottam az új festést a bal alsó sarokban. Eredetileg a puha festékrétegbe volt bekarcolva a festő neve, mely átnyomódott az alapozásba is, így hiába került le a szignó és annak festéke, az alapozás megőrizte lenyomatát az írásnak.

Első olvasatra egy „S” betű látszott egy „Y” szerű írásjellel a szó végén, majd „Dezső”. Lassan kezdett kibontakozni a teljes szignatúra: Sziklai Dezső. Szegény Dezső! A balatoni napnyugta élményétől és szerző jogaitól megfosztva csúszott felfelé a műkereskedelmi lejtőn, meg sem állt Vaszaryig…

A szignó rekonstrukciója egybe vágott a festőművész más alkotásain megtalálható szignókkal. A festmény felületét a gondos orvos nem plasztikázta vissza, hogy a tulajdonos is meggyőződhessen a festmény eredeti szerzőjének nevéről, így a bal alsó sarok szignója fedetlen maradt.

sziklay_dezso_szigno_ir.jpga bal alsó sarok infravörös felvétele a festékréteg felnyitása után. A felületen jól látható a bekapart név. Alatta Sziklai Dezső aláírásmintája

Telt-múlt az idő, a festményről már el is feledkeztünk, bekerül a hamis képek szobájába… A tulajdonos fél évvel később jelentkezett, hogy köszi a tárolást, akkor elvinné a művet, de legyek oly jó, és zárjam be a „sebet”, így nem maradhat. Visszaadja annak, akitől megvette; reméli, vissza is kapja a pénzét. Így történt, hogy egy szakrestaurátor kiretusálta a kép bal alsó sarkát, szép zöldes hullámokat festve tette újra „Vaszaryssá” a hiányzó 10 négyzetcentit.

Breaking News: (2012.11.24.)

belvedere honlap_resize.jpgkommentár nélkül...

Ennyit erről…

 

 

Szólj hozzá!

2012.09.11. 11:00 Festményvizsgálati labor - Végvári Zsófia

“Eredeti másolat” az 1950-es évekből

Címkék: eredeti munkácsy másolat paál lászló festményvizsgálat balló ede bevizsgálás

Balló Ede neve nem ismeretlen a művészet szeretők körében. Balló Ede volt az, ki tökéletes másolatokat készített a Szépművészeti Múzeum kiváló alkotásairól a századfordulón. Erről Révész Emese kiváló írásában lehet olvasni bővebben.

A Balló féle másolatok sikerén felbuzdulva a szocialista kultúrpolitika az 1950-es években elhatározta, hogy létrehozza a saját, magyar mestereket népszerűsítő sorozatát. A másolt mesterek között volt Szinyei, Mednyánszky, Munkácsy, Paál László, Ferenczy. A kiválasztott festményeket eltérő méretben, de egy az egyben másolták az 1950-es évek ismert művészei; festők és restaurátorok.

lista_remekmuvek.jpg

A létrejött alkotásokat a párt kultúráért felelős személyei szervezett formában, vagyis kiállítások részeként utaztatta az országban; had kulturálódjon a magyar munkásosztály. A másolati kiállításokról sajnos nem sok adat maradt, valamikor az 1960-as évek közepén szakadhatott meg a kiállítások sora. A másolati festmények hollétéről semmilyen adatunk nincs, hogy ki, mikor és hol tárolta a képeket. Elképzelhetőnek tartom, hogy 1-1 darab a kiállítást megrendező kultúrházban maradt, vagy felkerült a pártiroda vezetőjének falára a sarló- kalapácsos címer alá.

Egy biztos, a rendszerváltást követően az 1990-es évek közepén, mikor újjáéledt a műkereskedelem, ezek a másolati festmények elkezdtek előkerülni. A festmények „betöltötték” már a 40 életévüket, felületük kiszáradt, megrepedt úgy, hogy sok esetben fel sem merült semmilyen kétség arról, hogy a festményeket azok festették-e, akiknek a szignója a festményen látható.

A Festményvizsgálati laborban eddig 4-5 művészi másolat fordult meg, természetesen eredetiként. A legérdekesebb darabot had mutassam be részletesebben.

paal_kazlak.pngcsupor_pontokkal.jpg

Az eredeti és a másolt Kazlak. Az alsó képen a roncsolás mentes anyagvizsgálat mérési pontjainak jelölései láthatóak

A fotón látható festmény tökéletes másolata a Magyar Nemzeti Galériában látható Paál László: Kazlak (1872) című festményének azzal a különbséggel, hogy mérete eltér attól. A festmény bizonyíthatóan az 1950-es évek közepén készült a másolati kiállításra, a listán feltüntetett alkotás mérete megegyezett a nálunk vizsgált festményével. A másolat kiválóan alkalmas arra, hogy az 1950-es évek félig klasszikus- félig már modern, jó minőségű színeit tanulmányozzuk. A titánfehér mellett sok az ólomfehér a festményben, ilyen keverékű és összetételű fehér festék csak az 1950-es évek közepére volt jellemző.

okker.pngfeher_xrf.png

Csupor László, a mű feltételezett alkotója vajon gondolt-e arra, hogy festménye 40 év után, 25 millió forintos áron cserél majd gazdát, mint igazi Paál László? Nézzük meg újra a lista 13-as tételét!

Ajánlom a teljes listát minden művészettörténész, galériás és vásárló figyelmébe!

 

Szólj hozzá!