logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

Festményvizsgálat

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Festészeti "anomáliák" és törvények nyomában

2012.08.31. 13:49 Festményvizsgálati labor

Átcímkézett valóság

Címkék: hamis szignó festményvizsgálat Jancsek Antal Koszta József bevizsgálás

Átcímkézett valóság

Egy jól álcázott festmény néha semmilyen gyanút nem kelt vásárlójában, főleg akkor, ha a festék már repedezett vagy öreg a vászon. Megveszi a képet, és nem csak azért, mert neki tetszik, hanem a szerző neve miatt is. Lehet Vaszary, Munkácsy, Rippl Rónai vagy Koszta: mindegy, mert ezen festők képeinek értéke nem fog csökkenni.

A mai írás a szignó és a szerzőség kérdését boncolgatja. A bemutatott festmény anyagvizsgálat szerint a hamisított szerző életében készült, vagyis egy kortárs festő átcímkézett művéről  van szó.

koszta_total_resize.jpg
Koszta J. szignóval: tehénpásztor
 

Mai, boncolásra ítélt darabunk egy Kosztának álcázott festmény. Koszta szerzőségét egy tapasztalt szakértő azonnal meg tudja cáfolni, de az alább bemutatott fotókon arra is fény derül, hogy ha nem Koszta, akkor ki festhette az említett festményt.

A Koszta szignó hivalkodóan, kissé keresztbe helyezkedett el a jobb alsó sarokban. Az UV felvételen is egyértelműen látni lehetett, hogy szignó utólagos, hiszen a felület gondosan le lett öregítve, majd duplán lakkozva; nem beszélve arról, hogy a Koszta J. szignó felett átlósan még két darab „próbálkozás” is látható, mivel elsőre nem sikerült leírni Koszta szignóját …

koszta_uv_resize.jpg

A festmény jelzése UV lumineszcens felvételen

A rejtett vagy „eltemetett” szignók felkutatásának egyik lehetősége, mikor a festményt infravörös tartományban vizsgáljuk főleg olyan területeken, ahol egy lehetséges szignó előfordulásának nagyobb az esélye. Ilyen területek lehetnek egy festményen a sarkok, vagy olyan, UV felvételen látható csíkok, melyek átfestésre utalnak.

ir_pucolas_elott.jpg

A festmény bal alsó sarkáról készült felvétel (Infravörös tartomány)

Az átfestés normál fénytartományban szinte nem volt érzékelhető, de infravörös tartományban a festmény bal alsó sarkában 2 töredékes betű volt látható, mely jó kutatási alapot biztosít a szerző nevének meghatározásához. A „H” vagy „J”-nek azonosított betűk után jól látszik az az új festékréteg anyagösszetételének eltérése. Ez az új festés takarja a szignót.

A szignót takaró festékréteget kis munkával el lehetett távolítani, így egyértelműen el lehetett olvasni a festmény igazi alkotójának nevét. A szerző Jancsek Antal. A szignó hamisítója művészettörténeti attribúció okán megfosztotta személyiségi jogaitól a festményt és csinált belőle Kosztát.

jancsek_szigno.jpg jancsek_szigno_ir.jpg

 

 

 

 

 

A feltárt szignóról készült normál és infravörös felvétel.

Vajon mikor jár ugyan így Jancsek Antal Aba-Novákra hajazó festményre? Vagy már az ő szignója sem eredeti ezen a festményen?

jancsek_cirkusz.jpg

 

 

 

Szólj hozzá!

2012.08.30. 14:42 Festményvizsgálati labor

Csókok vagy Csokik?

Címkék: hamis kieselbach mng aukciósház vignetta virág judit festményvizsgálat titánfehér csók istván thámár bírálati csoport bevizsgálás

"hitelesítő" címkék a múltból

- Nézze meg, itt van a leltári szám a hátulján, MNG bírálati csoport! 1172/976 és 322/1963. Le is kérdeztem, ott járt a festmény az adattári adatok alapján.  

  kek_akt_cetli_resize_átméretezve.jpg voros_akt_pecset_resize_átméretezve.jpg

Akt kékben és vörösben, a festmények hátulján az MNG bírálati vignettái (Bírálati csoport az MNG-ben kb 20 éve nincs)

Álljunk meg itt egy pillanatra, mielőtt rátérnék a lényegre. Két darab, stílusában és festési technikájában megegyező festményről beszélünk, mind a kettőn CSÓK I. szignó olvasható.  Mindkét festmény hátulja Magyar Nemzeti Galéria vignettájával van ellátva, vagyis olyan tételeket jelöl, amik tényleg léteznek, létezhettek és megfordultak a Bírálati csoport előtt.

Gyanútlan ügyfelem örülvén, hogy az MNG-ben a vásárolandó képek már jól teljesítettek, megszerezte a festményeket. Élt boldogan a 2 női akttal addig, míg a vörös pamlagon heverésző hölgyet ábrázoló festményt meg nem találta egy nagy aukciós ház portálján. Megpróbálta összehasonlítani a képeket, a képek mintha ikrek lettek volna. Mint 2 tojás.

voros_akt_kieselbach_átméretezve.jpg

Hony soit qui mal y pense, 1915 Rossz az, aki rosszra gondol. (Jobbra: Kieselbach Galéria aukcióján eladott festmény, 2002)

De akkor melyik az igazi? Hogy állapítható meg, hogy az ő képe eredeti-e annak ellenére, hogy az MNG adattárának kiadott dokumentációja akár ezt alá is támaszthatja? Mire jó egyáltalán egy ilyen dokumentum? Összefoglalva: semmire. A dokumentum nem hitelesít semmit sem, mivel nem a festmény újra történő szemrevételezésével lett kiállítva, így nem ez volt az első eset, hogy a tulajdonosokat nem várt „meglepetés” érte a vizsgálatok után.

kek_aktok_virag_átméretezve.jpg

Csók István (1865-1961) Thámár 1906 (Jobbra: Virág Judit Galéria aukcióján eladott kép, 2003)

A festményeken XRF mérőműszerrel ellenőriztük a festékek komponenseit. Az egyik festmény 1915-ös, a másik 1906-os keltezésű, vagyis az elvárt festékek közül az ólomfehér, a poroszkék és a cinóbervörös jelentétét ki kell volna mutatnia az eszköznek. Ezzel szemben a festmény a legmodernebb festészeti anyagokat tartalmazta, vagyis titánfehéret, melyet krétás töltőanyaggal kevertek. A felület még puha volt, nem készülhetett régebben, mint 10 éve. A 2 festmény deklijét egy nagyobb karton feldarabolásával állították elő, arra sem figyelve, hogy egy régi, leszakított címke helyét vágták ketté, ami így mindkét festmény hátulján megjelent.

Sajnálom a pórul járt tulajt, aki egyáltalán nem gyanakodott. De miért is tette volna, ha MNG-s „ajánlót” kapott a festményekhez. Egy biztos, körülbelül 10 éve „ikresedtek” meg az aukción eladott festmények. Mind a kettő... Vajon az eredeti festmények tulajdonosai mit szólnának ehhez a történethez?

Szólj hozzá!

2012.08.29. 21:33 Festményvizsgálati labor

Csontváry olajfesték bundában

Címkék: hamis eredeti csontváry átfestés festményvizsgálat castellammare titánfehér bevizsgálás

2011 nyarán a Felvidékről egy „utánérzés” festmény került látókörömbe.

Mi ez? - kérdeztem. Az idős, de nagyon lelkes tulajdonos nagyapja Galántán volt gyógyszerész, elmondás szerint Ő kapta Csontvárytól a képet. - Ez nem lehet Csontváry, nem olyan, - mondtam.

A festmény ránézésre szinte nevetséges volt. Modorában a festmény emlékeztethetett Csontváry kompozícióira, ecsetkezelésben, anyaghasználatban; és persze mindenek előtt stílusában egyáltalán nem illett bele a Csontváry alkotások sorába, vagyis abba, amit mi gondolunk Csontváry művészetéről. A tulajdonos kérésére a vizsgálatokat annak ellenére elvégeztük, hogy semmi lehetőséget sem láttam a képben: nem hagyta, hogy a festményt egyszerűen „elengedjem”.

A gyors, kémiai analízis titánfehér jelentétét mutatta ki, mely Csontváry szerzőségét újfent kizárta, viszont a szetereomikroszkópos vizsgálat alkalmával egy nagyon érdekes felületi anomáliára bukkantunk. A festmény felülete bár egységes volt, a viharos ég jobb oldalán a felső festékréteg lepattogzása miatt látni lehetett egy nagyon koszos alsó festékréteget, mely ugyan azt ábrázolta és ugyan olyan színű volt, mint a felső festmény. Egy rejtőzködő kép lehetőségén felbuzdulva több helyen apró kutatóablakokat nyitott a restaurátor a felső festmény felületén.

Várakozásunk beigazolódott: a festmény alatt egy másik kép helyezkedett el. A tulajdonos hosszú gondolkodás után eldöntötte, látnia kell az alsó festményt, ha már a felső festmény vélt szerzőségét azonnal ki lehetett zárni a műszeres vizsgálatokkal.

cs_regi_átméretezve.jpg

„C… M… 1914” (Feltehetően "Castel Mare") jelzésű festmény tisztítás előtt és után. 2011 nyara

A munka hamarabb elkészült, mint vártuk; fél óra alatt előállt a látkép teljes valójában. A látvány letaglózott… Az élénk színek, a fehér ragyogása, a porvihar ábrázolása lenyűgöző volt. A tisztítás után a festmény egy pontban sem tartalmazott titánfehéret, a festmény anyaghasználata tökéletesen reprezentálta a Csontváry képekre jellemző anyaghasználatot.

Miért is lehetett letisztítani a festményt ilyen gyorsan? A válasz egyszerű. Maga a különleges, Csontváry által használt egyedi festéstechnika engedte meg a kromofág használatát.

A tisztítás során alkalmazott Kromofág csak az olajos kötőanyagot puhította fel a festmény felső rétege esetében. Az alsó festmény felületéről teljesen hiányzott az olajos kötőanyag, így a felület nem sérült. Természetesen a kísérletünket sok kutatás és tesztminta gyártása előzte meg, hogy e merész húzással lerántsuk a leplet egy festményről. Az elvégzett vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra, hogy Csontváry Kosztka Tivadar esetében tényleg nem beszélhetünk olajos festéstechnikáról. Hogy a festmény miért Csontváry alkotása és hogy milyen anyaggal dolgozott pontosan, az egyelőre maradjon titok.

Szeptember 10.-én minden kiderül!


Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása