A pasztell technikával készült kalapos...
Egy festmény megítélése sokat tud változni. A kezdeti lelkesedés, a megtalálás öröme, a kincsvadászat tud néha zűrt okozni, néha még olyan nagyot is, hogy a végén magát a szerzőt kell likvidálni.
Lássuk.
A szakértő és a vizsgált mű 2013-ban, Kaposváron. Tavasszal. Amikor még eredeti volt a kép
Adott egy fekete ruhás nő. És hozzá a szerző. Természetesen Rippl-Rónai. És a kép története.
E cikkhez nem teszek kommentet. Csak a tényeket idézem különböző „szaklapokból”. Olvasás közben mindenképp érdemes figyelni a dátumokat, mert 8 hónap kellett, hogy a festmény megromoljon, mint egy befőtt…
„IGAZI KINCS ÉRKEZETT MAGYARORSZÁGRA”… ! írja a
Kultúrpart 2013. 04.04-én. A cikk futótűzként terjedt a magyar médiában, divatosan mondva Rónai- cunamit okozva a művészettörténet rajongói táborában. Igen, még előkerülhetnek lappangó darabok!
„Kaposváron látható Rippl-Rónai József Fekete kalapos nő című festménye, amely hosszú évtizedek után került vissza az országba.”
Dörömböző Ferenc, a kaposvári Art Galéria vezetője csütörtökön elmondta, ahogy a Rippl-Rónainak tulajdonított pasztell értékesítésére nem terveznek aukciót. A 22 millió forintos alapáron kínált kép április 30-ig látható a galériában, addig bárki megveheti. Amennyiben a Fekete kalapos nő április végéig nem kelne el, a tervek szerint még egy hónapig Kaposváron állítanák ki - fűzte hozzá a galériavezető.
A Kaposvári Újság írása szerint a honi művészettörténészek, Rippl-Rónai szakértők a Fekete kalapos nő című képet igazi kuriózumnak nyilvánították. A pasztellképet 1897-ben mutatták be Párizsban, majd az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került a kép. A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után most Kaposvárra.
A lapnak Horváth János Milán, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának művészettörténésze, Rippl-Rónai egyik legnevesebb hazai ismerője elmondta, hogy a mű Rippl-Rónai párizsi, úgynevezett fekete korszakában készült, miután a művész a szecesszió felé fordult. Bármennyire is kiemelkedő művészetében a "fekete korszak", ebből az időből viszonylag kevés alkotása maradt fenn. Maga a "fekete korszak" megnevezés is Rippl-Rónaitól származik, utalva arra, hogy mindig a feketéből indult ki. A most Kaposvárra került kép a maga nemében igazi kuriózumnak számít az életműben - mondta a Kaposvári Újságnak a művészettörténész.”
A lelkesedés nem csökkent, az MTI forrás szabadon átfogalmazható, a szenzáció meg mégiscsak szenzáció…
Magyar múzeumok; 2013, 04. 04
http://archiv.magyarmuzeumok.hu/targy/1140_fekete_kalapos_no
„Fekete kalapos nő - ELADÓ
Kaposváron látható a hónap végéig Rippl-Rónai József „Fekete kalapos nő” című, szakértők szerint kuriózumnak számító festménye. És eladó.
A Fekete kalapos nő hosszú évtizedek után került újra vissza Magyarországra - számolt be a hírről ma több kaposvári honlap is. Dörömböző Ferenc, a kaposvári Art Galéria vezetője az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a Rippl-Rónainak tulajdonított pasztell értékesítésére nem terveznek aukciót. A 22 millió forintos alapáron kínált kép április 30-ig látható a galériában, addig bárki megveheti. Amennyiben a Fekete kalapos nő április végéig nem kelne el, a tervek szerint még egy hónapig Kaposváron állítanák ki - fűzte hozzá a galériavezető.
A magyarországi művészettörténészek és Rippl-Rónai szakértők szerint a Fekete kalapos nő igazi kuriózum. A pasztellképet 1897-ben mutatták be Párizsban, majd az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából vásárlással egy bécsi magángyűjtő kollekciójába került. A pasztell több mint nyolcvan évig volt egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse, aki nemrég adta le – így került újra Magyarországra, majd egy újabb vásárlást követően Kaposvárra.
Horváth János Milán, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának művészettörténésze, Rippl-Rónai egyik legnevesebb hazai ismerője elmondta, hogy a mű Rippl-Rónai párizsi, úgynevezett fekete, szecessziós korszakában készült. Viszont bármennyire is kiemelkedő művészetében a „fekete korszak”, csak viszonylag kevés alkotása maradt fenn. A „fekete korszak” megnevezés is Rippl-Rónaitól származik, ami arra utal, hogy mindig a feketéből indult az alkotás során. Horváth János Milán megerősítette, hogy a Fekete kalapos nő a maga nemében valóban igazi kuriózum Rippl-Rónai életművében…”
És alig telt el pár nap, már csak azért is ellenállt a szakértők serege, s bulvárcikk formájában ennek hangot is adtak…
Blikk, 2013. 04.07
A szakértők is azon vitáznak: Igazi vagy hamis ez a Rippl-Rónai-kép?
Kaposvár - Vihart kavart művészettörténész körökben a napokban szenzációs Rippl-Rónai-műremekként bemutatott Fekete kalapos nő.
A Fekete kalapos nőre két jelentkező is akadt
„A festményt a kaposvári Art Galéria és Aukciósház tulajdonosa, Dörömböző Ferenc vásárolta meg, állította ki és kínálja 22 millió forintért. A képről a galéria vezetője szerint a legnevesebb honi Rippl-Rónai-szakértők azt mondták, kétségtelenül eredeti, Horváth János Milán művészettörténész szerint viszont egyértelműen hamisítvány.
– Amikor csak üvegen keresztül láttam a képet, akkor engem is megtévesztett. Ám nem hagyott nyugodni a dolog: szinte milliméterről milliméterre átvizsgálva a festményt rájöttem, hogy nem lehet Rippl-Rónai – szögezte le a szakember. – A pasztellkrétával készített képen kellene hogy legyenek apró kipergések, de ezeknek nincs nyoma. Az arc részleteit kinagyítva egyértelműen látszik, hogy nincsenek meg a jellegzetes Rippl-Rónai-jegyek. De a szignatúra sem stimmel – summázta Horváth János.
Dörömböző Ferenc kikérte magának, hogy bárki is kétségbe vonja a mű eredetét. – A művész legnevesebb hazai kutatói állították ki a bizonyítványát. Azt gondolom, hogy egyszerű szakmai sértődöttségről van szó. Horváth úr korábban azt gondolta, hogy sikerült beazonosítania a képen szereplő nőalakot. Azt mondta, Rippl-Rónai skót festő barátjának kedvesét, Yvonne-t festette meg, aki mellesleg III. Napóleon eltitkolt lánya volt. Kiderült, hogy ez lehetetlen, s szerintem emiatt támadja most a képet az úr. Ez a kép eredeti! – jelentette ki a galériatulajdonos.
Megkérdeztünk egy szakértőt, aki kézben tartotta a Fekete kalapos nőt. Ő, bár azt kérte, ne nevezzük meg, a véleményét szívesen elmondta. – Tény, hogy egy ilyen korú, elvileg 1893-ban készült, vagyis több mint százéves pasztellképnél a széleken már látszódnia kellene valamiféle károsodásnak. Ezen a festményen nincs ilyen, semmilyen kopottság nem tapasztalható. Ám ez lehet attól is, hogy körbevágták az eredeti vásznat. Ami még gyanúba keverheti a festményt, az a nyomott ár: Rippl-Rónai képei manapság nagyon keresettek, kelt már el alkotása több százmillió forintért is. Ráadásul ez a kép az úgynevezett fekete korszakából származik, amelyikből igen kevés darab van – sorolta a szakember.”
Remélem, ez az érvelés Önöket is meggyőzte…
A történet újabb csavart vett, eképpen… remélem, tudják követni…
Kiderült: Valódi ez a Rippl-Rónai
Blikk, 2013. 07.21.
https://www.blikk.hu/aktualis/kiderult-valodi-ez-a-rippl-ronai/dve96bq
„Kaposvár - Hivatalosan is Rippl-Rónai József (1861 - 1927) festette a Fekete kalapos nő címet viselő festményt, amit 22 millió forintért árul egy kaposvári galéria.
Hónapokig vitáztak a szakemberek azon, hogy eredeti-e a Fekete kalapos nő (Fotó: Varga György)
Az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a képet, amely hivatalos igazolásnak számít arról, hogy az alkotás eredeti – közölte Dörömböző Ferenc (47), a galéria tulajdonosa.
Korábban Horváth János Milán művészettörténész vonta kétségbe az alkotás eredetiségét. Szerinte ugyanis pasztellkrétával készített képen kellene hogy legyenek apró kipergések, de ezeknek nincs nyoma, és hiányolta róla a Rippl-Rónai-jegyeket is.
Dörömböző Ferenc ezután hitelesítési vizsgálatnak vetette alá a Fekete kalapos nőt. Nem rég érkezett meg a szakvélemény, amely alapján a műtárgyfelügyelet és a Magyar Nemzeti Galéria is nyilvántartásba vette a képet. A festmény kiviteli engedélyt is kapott, és a galéria tulajdonosa szerint már el is vinné egy floridai vevő 18 millió forintért. Ám a galéria 22 milliót szeretne kapni érte.
A képet 1893-ban festette a Rippl-Rónai József, még az úgynevezett fekete korszakában. 1897-ben állították ki először egy párizsi szalonban. Ezután 50 évig egy osztrák műgyűjtő tulajdona volt. A galéria a közelmúltban egy magyar nőtől vásárolta meg.”
Ez az információ már számomra is többet adott, mint amennyit fel tudtam dolgozni. Már éppen csalódni készültem magamban, hogy nem lelkesedem kellőképpen a festményért, mikor 5 hónap múlva teljesen megfordult a széljárás, s beváltásra került hamarosana belengetett 22 millió Ft, csak rácsok mögött.
Előtte egy kis intermezzo:
Nem védett a Rippl-kép
2013.08.09
„A "Fekete kalapos fiatal nő" nem szerepel a védetté nyilvánított kulturális javak között. Így döntött az illetékes műtárgyfelügyeleti iroda.
A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája közleményben hangsúlyozza, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben a szervezet a festmény védetté nyilvánítása ügyében nem folytatott és nem is folytat eljárást.
A Magyar Távirati Irodának eljuttatott tájékoztatás szerint: "a tulajdonos védési javaslatát a hatóság elutasította, ugyanakkor a festmény adatait a közigazgatási eljárás részeként nyilvántartásba vette. Később a tulajdonos kérelmére engedélyezte a kép kivitelét külföldre. A kiviteli eljárás nem a műtárgy eredetét, alkotóját, korát, értékét vizsgálja, hanem azt, hogy a tárgy kivihető-e az országból. Ezt a kiállított engedély és műtárgykísérő igazolás egyértelműen tartalmazza" - olvasható a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy a Műtárgyfelügyeleti Iroda elsőfokú örökségvédelmi hatóságként szakértői tevékenységet nem végez, eljárásaiban a jogszabály alapján meghatározott szakértők működnek közre.
A központ közleményében arra reagált, hogy Dörömböző Ferenc, a Rippl-Rónai Józsefnek tulajdonított képet áruló kaposvári Art Galéria vezetője a sajtóval azt közölte, hogy az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a festményt, szerinte ez "hivatalos igazolásnak" számít az alkotás eredetiségét illetően.
A Fekete kalapos fiatal nő című képet tavasszal mutatták a kaposvári Art Galériában. Akkor a Rippl-Rónai szakértők "igazi kuriózumnak" nyilvánították a pasztellképet, amelyet 1897-ben mutattak be Párizsban. A kép az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került. A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után Kaposvárra."
Majd 4 hónap mulva így folytatódott a történet…
„Börtönt ért a hamis Rippl-Rónai
Válasz, 2013.12.04
http://valasz.hu/itthon/bortont-ert-a-hamis-rippl-ronai-71014
Ismert kaposvári régiségkereskedőt helyeztek előzetes letartóztatásba, aki többek között hamisított Aba-Novák Vilmos-, Mednyánszky László- és Rippl-Rónai József-festményekkel, valamint Kovács Margit-kerámiákkal verte át ügyfeleit. A kacifántos ügybe akár több, jó nevű művészettörténész is belebukhat, hiszen sokszor éppen a hamisított műkincseket erősítették álpedigrével, szakértői igazolásokkal.
A Somogy Megyei Főügyészség annyit erősített meg, hogy a férfit az ügyészség javaslatára helyezték előzetesbe még pénteken, mivel úgy ítélték meg, hogy fennállt a bűnismétlés veszélye. A Kaposváron közismert műkincskereskedő néhány hónapja azzal állt a sajtó elé, hogy a galériájában egy fekete kalapos nőt ábrázoló festményt akár 22 millió forintért is megvenné egy magát megnevezni nem kívánó külföldi vásárló. A képet, ahogy D. Ferenc a sajtónak elmondta, nem más, mint a világhírű kaposvári festőművész Rippl-Rónai József festette. (Az úgynevezett fekete korszakából való.)
Az eddig sosem látott - 22 millió forintra beárazott - kép valódiságát többen vitatták. Akkor a Heti Válasz Online-nak elsőként Horváth János, a Somogy Megyei Múzeum művészettörténésze, az ország legkiválóbb Rippl-Rónai szakértője határozottan állította, hogy a festmény hamisítvány. (a cikk szerzőjének megjegyzése: 2013. 07. 26.-án nyilatkozta ez a szakértő, előtte pár hónappal kiállít a kép mellett, ahogy az írás elején olvastuk…)A tulajdonos egy kiviteli engedélyre hivatkozva a helyi és az országos sajtó egy részét megtévesztette és elhitette, hogy eredeti műalkotás van a birtokában, ennek azonban semmi alapja nem volt - mondta a művészettörténész. Ha valóban eredeti lett volna a kép, akkor levédetik, nyilvántartásba veszik, és korántsem kapott volna ilyen könnyen kiviteli engedélyt. Horváth János még azt is megkockáztatta, hogy a Rippl-Rónainak tulajdonított festmény egy éven belül készült. Ezt elmondta a tulajdonosnak is, miután felkérte, hogy vizsgálja meg a képet.
Rippl-Rónai József mellett naponta buknak meg Gulácsy Lajos, Vaszary János, Csók István, Kádár Béla és Scheiber Hugó képeivel a hamisítok, de Csontváryt, Munkácsyt, sőt Barabás Miklóst is adnak - sokszor érthetetlenül, gyanúsan apró pénzért.
Egy Rippl-Rónai kép ma nem ritkán ötvenmillió forint felett talál gazdára. A Menetelő francia katonák 55 millióért ütötték le Virág Judit aukcióján, most azonban ennek egy változatát 350 ezer forintért árulják a neten egy dunántúli online művészeti kereskedésben. Természetesen a galéria tulajdonosai nem kötelesek minden (kb. 200 ezer) tételt végignézni, és kivizsgálni melyik hamis, melyik eredeti.
Horváth János akkor azonnal kétségbe vonta a Fekete kalapos nő eredetiségét. Szerinte ugyanis pasztellkrétával készített képen apró kipergéseknek kellene hogy nyoma legyen, és hiányolta róla a valós Rippl-Rónai-modort. A galéria tulajdonosa ugyanakkor az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vételével azt igazolja - legalább is szerinte - hogy a festmény eredeti, s ez a hivatalos irat bizonyítja. A kép kiviteli engedéllyel is rendelkezik: egy amerikai vevő máris 18 milliót fizetne érte. A kaposvári galéria azonban 22 millióban jelölte meg az árat.
Az 1893-ban festett vászon Rippl-Rónai úgynevezett fekete korszakából való. 1897-ben már kiállították egy párizsi szalonban. Ezután 50 évig egy osztrák műgyűjtő tulajdona volt. Most a kibővülő nyomozás során akár a nyilvántartásba vétel (ha valóban megtörtént) és egyéb valódiságot igazoló papírok kiállítói is nehéz pereceket élhetnek, hogy miért adtak ki igazolásokat, annak ellenére, hogy a szakemberek már cáfolták a festmény valódiságát.”
Erről ennyit. Sajtószemle vége…
