logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

- festményvizsgálat -

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Címkék

17. századi festészet (1) Aradi Nóra (1) ásitó inas (1) aszfalt (1) átfestés (1) aukció (6) aukciósház (2) axioart (1) balló ede (1) barokk (1) belvedere (2) berény (1) bevizsgálás (18) bírálati cimke (1) bírálati csoport (2) bitumen (1) boros judit (1) Bridell (1) bruck (1) castellammare (1) csók istván (1) Csontváry (1) csontváry (1) elmyr de hory (1) eredeti (4) festészet (1) festmény (7) festményvizsgálat (18) Fővárosi Képtár (1) Fülep Lajos (1) Genthon István (1) gulácsy (1) hamis (16) hamisítási módszerek (1) hamisítvány (1) hamis szignó (1) han van meegeren (1) Hollósy (1) ideológiai cenzúra (1) igazságügyi szakértő (2) infravörös (1) Jancsek Antal (1) képeslap (1) Kertészet a magyar képzőművészetben (1) kertkultúra (1) kiállítás (1) kieselbach (1) Kieselbach (1) kmetty (1) Koszta József (1) kovács margit (1) Magyar Nemzeti Galéria (1) másolat (4) mng (1) Műcsarnok (1) Munkácsy (3) munkácsy (4) műteremben (1) művészettörténet (1) Nagybánya (1) Nagyházi (1) Nagytarpatak (1) öregítés (1) öregítési technika (3) paál lászló (1) pákh gyűjtemény (1) Piros ruhás gyermek (1) Pogány Ö. Gábor (1) Pompeo Batoni (1) Raffaello (1) rekord (1) Rippl- Rónai (3) rippl rónai (2) Schaffhausen (1) Selmeczbánya (1) siralomház (1) sötétedés (1) stíluskritika (1) szakértő (2) szakvélemény (4) Széll Jenő (1) Szépművészeti Múzeum (1) szignó (7) szignócsere (2) szinyei (3) szocialista realizmus (1) tájképfestészet (1) Taormina (1) Tékozló Fiú (1) thámár (1) titánfehér (5) Trau (1) Tűr - Tilt - Támogat (1) uv (1) Van Gogh (1) vaszary (4) Vatera (1) Végvári Lajos (1) vignetta (1) Vihar a nagy Hortobágyon (1) virág judit (1) Címkefelhő

Festészeti "anomáliák" és törvényszerűségek nyomában

2020.03.08. 10:14 Festményvizsgálati labor

Blikkzűr, avagy a szakértő teszi a mestert

Címkék: aukció hamis szakvélemény Rippl- Rónai

fekete_kalapos.jpg

A pasztell technikával készült kalapos...

Egy festmény megítélése sokat tud változni. A kezdeti lelkesedés, a megtalálás öröme, a kincsvadászat tud néha zűrt okozni, néha még olyan nagyot is, hogy a végén magát a szerzőt kell likvidálni.

Lássuk.

mga_kep_0_136515161962.jpg

A szakértő és a vizsgált mű 2013-ban, Kaposváron. Tavasszal. Amikor még eredeti volt a kép

Adott egy fekete ruhás nő. És hozzá a szerző. Természetesen Rippl-Rónai. És a kép története.

E cikkhez nem teszek kommentet. Csak a tényeket idézem különböző „szaklapokból”. Olvasás közben mindenképp érdemes figyelni a dátumokat, mert 8 hónap kellett, hogy a festmény megromoljon, mint egy befőtt…

„IGAZI KINCS ÉRKEZETT MAGYARORSZÁGRA”… ! írja a

Kultúrpart 2013. 04.04-én. A cikk futótűzként terjedt a magyar médiában, divatosan mondva Rónai- cunamit okozva a művészettörténet rajongói táborában. Igen, még előkerülhetnek lappangó darabok!

Kaposváron látható Rippl-Rónai József Fekete kalapos nő című festménye, amely hosszú évtizedek után került vissza az országba.”

Dörömböző Ferenc, a kaposvári Art Galéria vezetője csütörtökön elmondta, ahogy a Rippl-Rónainak tulajdonított pasztell értékesítésére nem terveznek aukciót. A 22 millió forintos alapáron kínált kép április 30-ig látható a galériában, addig bárki megveheti. Amennyiben a Fekete kalapos nő április végéig nem kelne el, a tervek szerint még egy hónapig Kaposváron állítanák ki - fűzte hozzá a galériavezető.

A Kaposvári Újság írása szerint a honi művészettörténészek, Rippl-Rónai szakértők a Fekete kalapos nő című képet igazi kuriózumnak nyilvánították. A pasztellképet 1897-ben mutatták be Párizsban, majd az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került a kép. A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után most Kaposvárra.

A lapnak Horváth János Milán, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának művészettörténésze, Rippl-Rónai egyik legnevesebb hazai ismerője elmondta, hogy a mű Rippl-Rónai párizsi, úgynevezett fekete korszakában készült, miután a művész a szecesszió felé fordult. Bármennyire is kiemelkedő művészetében a "fekete korszak", ebből az időből viszonylag kevés alkotása maradt fenn. Maga a "fekete korszak" megnevezés is Rippl-Rónaitól származik, utalva arra, hogy mindig a feketéből indult ki. A most Kaposvárra került kép a maga nemében igazi kuriózumnak számít az életműben - mondta a Kaposvári Újságnak a művészettörténész.”

A lelkesedés nem csökkent, az MTI forrás szabadon átfogalmazható, a szenzáció meg mégiscsak szenzáció…

Magyar múzeumok; 2013, 04. 04

http://archiv.magyarmuzeumok.hu/targy/1140_fekete_kalapos_no

„Fekete kalapos nő - ELADÓ

Kaposváron látható a hónap végéig Rippl-Rónai József „Fekete kalapos nő” című, szakértők szerint kuriózumnak számító festménye. És eladó.

Fekete kalapos nő hosszú évtizedek után került újra vissza Magyarországra - számolt be a hírről ma több kaposvári honlap is. Dörömböző Ferenc, a kaposvári Art Galéria vezetője az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a Rippl-Rónainak tulajdonított pasztell értékesítésére nem terveznek aukciót. A 22 millió forintos alapáron kínált kép április 30-ig látható a galériában, addig bárki megveheti. Amennyiben a Fekete kalapos nő április végéig nem kelne el, a tervek szerint még egy hónapig Kaposváron állítanák ki - fűzte hozzá a galériavezető.

A magyarországi művészettörténészek és Rippl-Rónai szakértők szerint a Fekete kalapos nő igazi kuriózum. A pasztellképet 1897-ben mutatták be Párizsban, majd az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából vásárlással egy bécsi magángyűjtő kollekciójába került. A pasztell több mint nyolcvan évig volt egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse, aki nemrég adta le – így került újra Magyarországra, majd egy újabb vásárlást követően Kaposvárra.

Horváth János Milán, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának művészettörténésze, Rippl-Rónai egyik legnevesebb hazai ismerője elmondta, hogy a mű Rippl-Rónai párizsi, úgynevezett fekete, szecessziós korszakában készült. Viszont bármennyire is kiemelkedő művészetében a „fekete korszak”, csak viszonylag kevés alkotása maradt fenn. A „fekete korszak” megnevezés is Rippl-Rónaitól származik, ami arra utal, hogy mindig a feketéből indult az alkotás során. Horváth János Milán  megerősítette, hogy a Fekete kalapos nő a maga nemében valóban igazi kuriózum Rippl-Rónai életművében…”

És alig telt el pár nap, már csak azért is ellenállt a szakértők serege, s bulvárcikk formájában ennek hangot is adtak…

Blikk, 2013. 04.07

https://www.blikk.hu/aktualis/a-szakertok-is-azon-vitaznak-igazi-vagy-hamis-ez-a-rippl-ronai-kep/my3wghl

A szakértők is azon vitáznak: Igazi vagy hamis ez a Rippl-Rónai-kép?

Kaposvár - Vihart kavart művészettörténész körökben a napokban szenzációs Rippl-Rónai-műremekként bemutatott Fekete kalapos nő.

A Fekete kalapos nőre két jelentkező is akadt

„A festményt a kaposvári Art Galéria és Aukciósház tulajdonosa, Dörömböző Ferenc vásárolta meg, állította ki és kínálja 22 millió forintért. A képről a galéria vezetője szerint a legnevesebb honi Rippl-Rónai-szakértők azt mondták, kétségtelenül eredeti, Horváth János Milán művészettörténész szerint viszont egyértelműen hamisítvány.

– Amikor csak üvegen keresztül láttam a képet, akkor engem is megtévesztett. Ám nem hagyott nyugodni a dolog: szinte milliméterről milliméterre átvizsgálva a festményt rájöttem, hogy nem lehet Rippl-Rónai – szögezte le a szakember. – A pasztellkrétával készített képen kellene hogy legyenek apró kipergések, de ezeknek nincs nyoma. Az arc részleteit kinagyítva egyértelműen látszik, hogy nincsenek meg a jellegzetes Rippl-Rónai-jegyek. De a szignatúra sem stimmel – summázta Horváth János.

Dörömböző Ferenc kikérte magának, hogy bárki is kétségbe vonja a mű eredetét. – A művész legnevesebb hazai kutatói állították ki a bizonyítványát. Azt gondolom, hogy egyszerű szakmai sértődöttségről van szó. Horváth úr korábban azt gondolta, hogy sikerült beazonosítania a képen szereplő nőalakot. Azt mondta, Rippl-Rónai skót festő barátjának kedvesét, Yvonne-t festette meg, aki mellesleg III. Napóleon eltitkolt lánya volt. Kiderült, hogy ez lehetetlen, s szerintem emiatt támadja most a képet az úr. Ez a kép eredeti! – jelentette ki a galériatulajdonos.

Megkérdeztünk egy szakértőt, aki kézben tartotta a Fekete kalapos nőt. Ő, bár azt kérte, ne nevezzük meg, a véleményét szívesen elmondta. – Tény, hogy egy ilyen korú, elvileg 1893-ban készült, vagyis több mint százéves pasztellképnél a széleken már látszódnia kellene valamiféle károsodásnak. Ezen a festményen nincs ilyen, semmilyen kopottság nem tapasztalható. Ám ez lehet attól is, hogy körbevágták az eredeti vásznat. Ami még gyanúba keverheti a festményt, az a nyomott ár: Rippl-Rónai képei manapság nagyon keresettek, kelt már el alkotása több százmillió forintért is. Ráadásul ez a kép az úgynevezett fekete korszakából származik, amelyikből igen kevés darab van – sorolta a szakember.”

Remélem, ez az érvelés Önöket is meggyőzte…

A történet újabb csavart vett, eképpen… remélem, tudják követni…

Kiderült: Valódi ez a Rippl-Rónai

Blikk, 2013. 07.21.

https://www.blikk.hu/aktualis/kiderult-valodi-ez-a-rippl-ronai/dve96bq

„Kaposvár - Hivatalosan is Rippl-Rónai József (1861 - 1927) festette a Fekete kalapos nő címet viselő festményt, amit 22 millió forintért árul egy kaposvári galéria.

Hónapokig vitáztak a szakemberek azon, hogy eredeti-e a Fekete kalapos nő (Fotó: Varga György)

Az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a képet, amely hivatalos igazolásnak számít arról, hogy az alkotás eredeti közölte Dörömböző Ferenc (47), a galéria tulajdonosa.

Korábban Horváth János Milán művészettörténész vonta kétségbe az alkotás eredetiségét. Szerinte ugyanis pasztellkrétával készített képen kellene hogy legyenek apró kipergések, de ezeknek nincs nyoma, és hiányolta róla a Rippl-Rónai-jegyeket is.

Dörömböző Ferenc ezután hitelesítési vizsgálatnak vetette alá a Fekete kalapos nőt. Nem rég érkezett meg a szakvélemény, amely alapján a műtárgyfelügyelet és a Magyar Nemzeti Galéria is nyilvántartásba vette a képet. A festmény kiviteli engedélyt is kapott, és a galéria tulajdonosa szerint már el is vinné egy floridai vevő 18 millió forintért. Ám a galéria 22 milliót szeretne kapni érte.

A képet 1893-ban festette a Rippl-Rónai József, még az úgynevezett fekete korszakában. 1897-ben állították ki először egy párizsi szalonban. Ezután 50 évig egy osztrák műgyűjtő tulajdona volt. A galéria a közelmúltban egy magyar nőtől vásárolta meg.”

Ez az információ már számomra is többet adott, mint amennyit fel tudtam dolgozni. Már éppen csalódni készültem magamban, hogy nem lelkesedem kellőképpen a festményért, mikor 5 hónap múlva teljesen megfordult a széljárás, s beváltásra került hamarosana belengetett 22 millió Ft, csak rácsok mögött.

Előtte egy kis intermezzo:

Nem védett a Rippl-kép

2013.08.09

A "Fekete kalapos fiatal nő" nem szerepel a védetté nyilvánított kulturális javak között. Így döntött az illetékes műtárgyfelügyeleti iroda.

A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája közleményben hangsúlyozza, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben a szervezet a festmény védetté nyilvánítása ügyében nem folytatott és nem is folytat eljárást.

A Magyar Távirati Irodának eljuttatott tájékoztatás szerint: "a tulajdonos védési javaslatát a hatóság elutasította, ugyanakkor a festmény adatait a közigazgatási eljárás részeként nyilvántartásba vette. Később a tulajdonos kérelmére engedélyezte a kép kivitelét külföldre. A kiviteli eljárás nem a műtárgy eredetét, alkotóját, korát, értékét vizsgálja, hanem azt, hogy a tárgy kivihető-e az országból. Ezt a kiállított engedély és műtárgykísérő igazolás egyértelműen tartalmazza" - olvasható a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy a Műtárgyfelügyeleti Iroda elsőfokú örökségvédelmi hatóságként szakértői tevékenységet nem végez, eljárásaiban a jogszabály alapján meghatározott szakértők működnek közre.

A központ közleményében arra reagált, hogy Dörömböző Ferenc, a Rippl-Rónai Józsefnek tulajdonított képet áruló kaposvári Art Galéria vezetője a sajtóval azt közölte, hogy az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a festményt, szerinte ez "hivatalos igazolásnak" számít az alkotás eredetiségét illetően.

A Fekete kalapos fiatal nő című képet tavasszal mutatták a kaposvári Art Galériában. Akkor a Rippl-Rónai szakértők "igazi kuriózumnak" nyilvánították a pasztellképet, amelyet 1897-ben mutattak be Párizsban. A kép az első kiállítás után egy francia  műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került. A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után Kaposvárra."

 Majd 4 hónap mulva így folytatódott a történet…

„Börtönt ért a hamis Rippl-Rónai

Válasz, 2013.12.04

http://valasz.hu/itthon/bortont-ert-a-hamis-rippl-ronai-71014

Ismert kaposvári régiségkereskedőt helyeztek előzetes letartóztatásba, aki többek között hamisított Aba-Novák Vilmos-, Mednyánszky László- és Rippl-Rónai József-festményekkel, valamint Kovács Margit-kerámiákkal verte át ügyfeleit. A kacifántos ügybe akár több, jó nevű művészettörténész is belebukhat, hiszen sokszor éppen a hamisított műkincseket erősítették álpedigrével, szakértői igazolásokkal.

A Somogy Megyei Főügyészség annyit erősített meg, hogy a férfit az ügyészség javaslatára helyezték előzetesbe még pénteken, mivel úgy ítélték meg, hogy fennállt a bűnismétlés veszélye. A Kaposváron közismert műkincskereskedő néhány hónapja azzal állt a sajtó elé, hogy a galériájában egy fekete kalapos nőt ábrázoló festményt akár 22 millió forintért is megvenné egy magát megnevezni nem kívánó külföldi vásárló. A képet, ahogy D. Ferenc a sajtónak elmondta, nem más, mint a világhírű kaposvári festőművész Rippl-Rónai József festette. (Az úgynevezett fekete korszakából való.)

Az eddig sosem látott - 22 millió forintra beárazott - kép valódiságát többen vitatták. Akkor a Heti Válasz Online-nak elsőként Horváth János, a Somogy Megyei Múzeum művészettörténésze, az ország legkiválóbb Rippl-Rónai szakértője határozottan állította, hogy a festmény hamisítvány. (a cikk szerzőjének megjegyzése: 2013. 07. 26.-án nyilatkozta ez a szakértő, előtte pár hónappal kiállít a kép mellett, ahogy az írás elején olvastuk…)A tulajdonos egy kiviteli engedélyre hivatkozva a helyi és az országos sajtó egy részét megtévesztette és elhitette, hogy eredeti műalkotás van a birtokában, ennek azonban semmi alapja nem volt - mondta a művészettörténész. Ha valóban eredeti lett volna a kép, akkor levédetik, nyilvántartásba veszik, és korántsem kapott volna ilyen könnyen kiviteli engedélyt. Horváth János még azt is megkockáztatta, hogy a Rippl-Rónainak tulajdonított festmény egy éven belül készült. Ezt elmondta a tulajdonosnak is, miután felkérte, hogy vizsgálja meg a képet.

Rippl-Rónai József mellett naponta buknak meg Gulácsy Lajos, Vaszary János, Csók István, Kádár Béla és Scheiber Hugó képeivel a hamisítok, de Csontváryt, Munkácsyt, sőt Barabás Miklóst is adnak - sokszor érthetetlenül, gyanúsan apró pénzért.

Egy Rippl-Rónai kép ma nem ritkán ötvenmillió forint felett talál gazdára. A Menetelő francia katonák 55 millióért ütötték le Virág Judit aukcióján, most azonban ennek egy változatát 350 ezer forintért árulják a neten egy dunántúli online művészeti kereskedésben. Természetesen a galéria tulajdonosai nem kötelesek minden (kb. 200 ezer) tételt végignézni, és kivizsgálni melyik hamis, melyik eredeti.

Horváth János akkor azonnal kétségbe vonta a Fekete kalapos nő eredetiségét. Szerinte ugyanis pasztellkrétával készített képen apró kipergéseknek kellene hogy nyoma legyen, és hiányolta róla a valós Rippl-Rónai-modort. A galéria tulajdonosa ugyanakkor az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vételével azt igazolja - legalább is szerinte - hogy a festmény eredeti, s ez a hivatalos irat bizonyítja. A kép kiviteli engedéllyel is rendelkezik: egy amerikai vevő máris 18 milliót fizetne érte. A kaposvári galéria azonban 22 millióban jelölte meg az árat.

Az 1893-ban festett vászon Rippl-Rónai úgynevezett fekete korszakából való. 1897-ben már kiállították egy párizsi szalonban. Ezután 50 évig egy osztrák műgyűjtő tulajdona volt. Most a kibővülő nyomozás során akár a nyilvántartásba vétel (ha valóban megtörtént) és egyéb valódiságot igazoló papírok kiállítói is nehéz pereceket élhetnek, hogy miért adtak ki igazolásokat, annak ellenére, hogy a szakemberek már cáfolták a festmény valódiságát.”

Erről ennyit. Sajtószemle vége…

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://festmenyvizsgalat.blog.hu/api/trackback/id/tr7815510306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása