logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

- festményvizsgálat -

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Festészeti "anomáliák" és törvényszerűségek nyomában

2025.03.22. 15:43 Festményvizsgálati labor

A FEKETE HERCEG

 

klimt_rest.png

„Gustav Klimt 15 millió eurós afrikai herceg portréjának újrafelfedezése” (Wiederentdeckung von Gustav Klimts 15-Millionen-Porträt eines afrikanischen Prinzen[1]) címmel jelent meg 2025. március közepén egy hosszú írás a Der Standart című internetes újságban Olga Kronsteiner tollából.

Természetesen nem csak ezen a felületen lehet olvasni a szenzációs felfedezésről, vagyis arról, hogy a 102 éve lappangó alkotás végre megkerült, ha egyáltalán el volt veszve.

Lássuk a történetet!

Igazi szenzációval indult az idei TEFAF művészeti vásár Maastrichtba. 2025. március 30.-ig látható Gustav Klimt egy nyugatafrikai hercegről készült portréja. A festményt a bécsi Wienerroither & Kohlbacher műkereskedés kínálja eladásra potom 15 millió euróért.

A mű keletkezésének és felfedezésének története legalább annyira különleges, mint maga a festmény. A kép hosszú évtizedeken át nem szerepelt sem a kutatásokban, sem a mai is elérhető, vagyis meglévő Klimt-festmények jegyzékeiben. A festményt annak idején, még 1928-ban állították ki a bécsi Szecesszió Klimt-emlékkiállításán, ahol „Egy néger feje” címmel említették a katalógusban – ám illusztráció nélkül.

A festmény először Tobias Natter 2012-ben megjelent Klimt-katalógusában tűnt fel, amelyben a szerző az 1914 és 1918 közötti időszakra datálta az alkotást. Feltételezése szerint Klimt egy brüsszeli múzeumban látott afrikai szoborról készíthetett festményt, azonban Alfred Weidinger és Markus Fellinger – mindketten a Belvedere szakértői – 2015-ben bebizonyították, hogy a festmény egészen máshogy született és jóval korábban, mint ahogy azt Natter meghatározta.

Wiener Tiergarten 1897

Weidinger és Fellinger egy 1923-as bécsi aukciós katalógusban (Kende, Wien) találták meg a festmény korabeli reprodukcióját. Weidinger ennek alapján azonosította a képen látható személyt is: William Nii Nortey Dowuonát, egy ghánai népcsoport vezetőjét, aki 1897 áprilisától október végéig szerepelt egy bécsi „néprajzi kiállításon” a Tiergarten am Schüttelben.

Előljáróban tekintsük át, mik voltak ezek az élő szereplős bemutatók.

kurier_belvedere_suche_nach_klimts_h_uptling_der_aschanti.jpg

Wiener Tiergarten 1897
Forrás: https://www.pressreader.com/austria/kurier-3402/20150913/281479275197554 

A 19. és 20. század fordulóján Európa számos nagyvárosában népszerűek voltak az úgynevezett „néprajzi kiállítások”, ahol távoli népek képviselőit mutatták be a közönségnek. „Bécsben, akárcsak más európai metropoliszokban, ezek az események a populáris kultúra részét képezték, és széles tömegeket vonzottak” – mondja Weidinger.

 A bécsi Tiergarten am Schüttel 1895 és 1900 között több ilyen bemutatónak is helyet adott. 1896-ban például egy 70 fős asanti (ghánai) csoportot hoztak Bécsbe, akik számára hagyományos kunyhókat építettek a parkban, és a közönség előtt táncokat, harci játékokat mutattak be. Fekete afrikai népcsoport tagjai önmaguktól csak ritkán látogattak Európába, így kitört az úgynevezett „asanti-láz”; naponta akár hatezren is megfordultak a látványosságon, ahogy a 19. századi úgynevezett „Freak Show[2]” is kedvenc látványossága volt az európai lakosságnak.

dowoonah_klimt_matsch_resize.jpg

Gustav Klimt és Franz Matsch is megörökítette a herceget.

Forrás: https://www.pressreader.com/austria/kurier-3402/20150913/281479275197554

Az előző évi siker után a Tiergarten vezetősége 1897-ben ismét szervezett egy hasonló bemutatót „Az Aranypart és lakói: Asantik” címmel. Valójában azonban nem asanti, hanem az osu törzs tagjait hozták Bécsbe, ahogyan azt Alfred Weidinger későbbi afrikai kutatásai igazolták. A delegáció vezetője az osu király unokaöccse, William Nii Nortey Dowuona herceg volt.

A fiatal herceget két festő is megörökítette: Gustav Klimt profilból, Franz Matsch pedig szinte szemből készített róla portrét. Matsch festményét – amelyet 1972-ben a bécsi Dorotheumban „A fiatal néger törzsfőnök” címen árvereztek el – 2021 óta pedig a luxemburgi Musée National d'Histoire et d'Art gyűjteményében őrzik.

portrait_of_a_man_by_franz_von_matsch_resize.jpg

Franz Matsch festménye

Klimt festményének holléte viszont hosszú ideig ismeretlen maradt. Weidinger rövid vizsgálat után megerősítette: ez a herceg portréja. A festményt restaurátorok tisztították meg a rátelepedett nikotin- és zsírlerakódásoktól.

A vizsgálat

A Festményvizsgálati Labor egyik legfontosabb alapelve, hogy a Laborba bekerülő, vizsgálandó festmények tulajdonosainak nevét, sőt magát a festményt is diszkréten kezelik, vagyis a festményekről nagy nyilvánosság elé nem kerül információ. Miután a festmény most a TEFAF művészeti vásáron látható, már nagy örömmel osztom meg a Klimt által készített portré azonosítási és vizsgálati eredményét; természetesen úgy, hogy a tulajdonos kilétét nem fedem fel.

A festményt először egy fiatal művészettörténész látta, aki a festményen lévő GUSTAV KLIMT NACHLASS pecsétet látva azt ajánlotta a festmény birtokosának, hogy hozza el a festményt vizsgálatra a Festményvizsgálati Laborba, hiszen ránézésre nem dönthető el, hogy a festmény Gustav Klimt alkotása. Gustav Klimt festészetéről egészen más sztereotíp kép fogalmazódott meg a kiállítás látogató közönségben, elsőre olyan hihetetlennek tűnt, hogy bár a képen szereplő hagyatéki pecsét egyértelműen Klimt örökségére utalt, a kép stílusa távol állt a „A csók” vagy „Emilie Flöge” című festmények megfogalmazásától.


gustav_klimt_emilie_floge_1902_178_x_80cm_olaj_vaszon_vienna_museum.png

gustav_klimt_a_csok_olaj_vaszon_180x180cm_1908-1909_olaj_180x180cm_vaszon.png

ustav Klimt – Emilie Flöge, 1902. 178 x 80cm olaj, vászon. Vienna Museum és  Gustav Klimt – A csók, olaj, vászon, 180x180cm 1908-1909. Olaj, 180x180cm vászon 

A laborvizsgálatok pár évvel ezelőtt, tavasszal kezdődtek. Természetesen a képen látható pecsét elemzésével kezdődtek a vizsgálatok. A pecsét színe kissé ki volt fakulva a pecsételéshez használt fesék miatt.  

editalt_pecset_resize.jpg

A hagyatéki pecsét a festmény elején, ami gumipecséttel készült

A hagyatéki pecsét festékanyaga értelemszerűen bele van folyva a festmény eredeti repedéshálójába. Természetesen még mindig szkeptikusak voltunk, mi is lehet ez a festmény, vagyis úgy fogalmazhatnék, lehet-e Gustav Klimt alkotása annak ellenére, hogy ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés az emberben, mi oka lehetett a művésznek egy néger „törzsfőnököt” megjeníteni. A festmény felülete nagyon koszos volt, a vastag lakkréteg be volt sárgulva. A festményt legalább 80 éve nem restaurálta senki, a festmény hátulját nézve a vakráma és a vászon között vastagon állt a por és az összecsomósodott pókháló.

normal_elol_resize.jpg

ir_elol_resize.jpg

uv_elol_resize.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 A festmény elejéről készült normál, infravörö és UV lumineszcens felvétel (2022)

A vakrámán, hátul egy szabad szemmel nem látható, de infravörös tartományban már olvasható „G. Klimt” szöveg volt olvasható; talán ez volt az a pont, amikor én is kezdtem elhinni, hogy a festmény akár eredeti is lehet. A kép hátoldalán szakadt, sérült raglapok darabkái azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy a festmény történetét ezek alapján kutassuk.

ir_klimt_resize.jpg

A festmény vakrámáján, infravörös tartományban olvasható csak az írás

A festmény roncsolásmentes anyagvizsgálata a festmény 19. század végi keletkezését mutatta, csak kisebb területeken volt restaurálva a portré, például a bal felső sarokban, ahol titán jelenléte is kimutatható volt.

klimt_xrf_resize.png

xrf_resize.jpgA roncsolásmentes anyagvizsgálat eredménye és a festményen jelölt vizsgálati pontok

Az elvégzett roncsolásmentes vizsgálat után kezdtük el kutatni a festményt, így találtunk rá arra a bizonyos 2012-es dokumentumra, ahol a fekete-fehér fotót mutatta be a cikk szerzője. Felemelő élmény volt a felismerés, igen, Gustav Klimt korai, több, mint 100 évig lappangó képe volt nálunk a Festményvizsgálati Laborban. Kezembe foghattam, közelről is megvizsgálhattam és feldolgozhattam a festményen a szecesszió legkiválóbb alkotójának művét.
dupla_resize.jpg

 Klimt festménye a 2022-ben készült felvételen és a régi reprodukció összehasonlítása

 

[1] https://www.derstandard.at/story/3000000261167/wiederentdeckung-von-gustav-klimts-15-millionen-portraet-eines-afrikanischen-prinzen

[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Freak_show 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://festmenyvizsgalat.blog.hu/api/trackback/id/tr4418822776
süti beállítások módosítása