logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

Festményvizsgálat

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Festészeti "anomáliák" és törvények nyomában

2020.03.22. 18:40 Festményvizsgálati labor

Itiner hamisítóknak 1. Munkácsy Mihály palettája

Aki olvassa írásaimat, gyakran találkozik olyan szópárral, hogy művészi paletta, vagy a festőművész palettája. Ezt természetesen szó szerint is lehet érteni, azonban itt a festőművészet általhasznált festékek összefoglaló megjelöléséről van szó.

Vagyis a paletta szép színes festékek együttes jelenléte a művész festményein. Az összes szín, amit használt.

Ahhoz, hogy meghatározható legyen a korszakonkénti anyaghasználat, vagy legalább általános képet kapjuk egy művész anyaghasználatáról, nem lég csupán a képeket „tesztelni”, hanem ha erre van lehetőség, akkor a fizikai valójában fennmaradt palettát is meg kell vizsgálni.

Jó esély van arra, hogy a legnagyobb alkotók palettáját az utókor megőrizze fizikai mivoltukban, anélkül, hogy bárki levakarja a művész utolsó munkája után megmaradt festéket.

A művészek palettájának bemutatóját Munkácsy Mihály palettájával kezdünk, melyet a Békéscsabai Munkácsy Múzeumban őriznek.

A szögletes kialakítású darabon nem maradt nagy mennyiségben festék, de elég volt ahhoz, hogy mintavétellel és roncsolásmentes XRF technológiával be lehessen azonosítani a színeket.

paletta.jpg

Munkácsy palettája színek szerint. Kis képek a festékekből vett szemcsemintákat mutatják mikroszkópos felvételeken, 100x nagyítás alatt.

Munkácsy a múzeumban őrzött palettáján a következő festékeket használta: ólomfehér, nápolyisárga, krómsárga, krómnarancs, vörös okker, cinóbervörös, szintetikus vörös lakk, francia ultramarin; a fenti képen jól azonosíthatók a pigmentek alapján is a festékek.

A listát a bitumen zárja. Ennél a tételnél érdemesebb kicsit elidőznünk. Mint ismeretes, a Munkácsy festmények sötétedését a bitüm okozza, mely anyagot Munkácsy nevezte el így. A bitüm különféle gyanták, méhviasz, lenolaj, vasoxid pigment összefőzéséből létrejövő keverék, melynek olajos barna színe eredetileg élettel töltötte meg Munkácsy realista korszakában született műveket. Sajnos ez a saját keverék kb. 15 év alatt tette tönkre Munkácsy fő műveit, e miatt lett „láthatatlan” a Műteremben vagy az Éjjeli csavargók című munka is.

Miután Munkácsy rájött a keverék problémájára, csak igen elenyésző mennyiségben használta, és amennyire tudott, áttért a festészeti bitumen (múmia barna például) alkalmazására.

Munkácsy anyaghasználatáról bővebben itt lehet olvasni: https://www.muveszettortenet.hu/a-munkacsy-festmenyek-sotetedesenek-problemaja/

bitum.jpg

Az Éjjeli csavargók felülete és a saját keverésü bitüm felvételei

Munkácsy által kevert bitüm 3-4 nap alatt teljesen megkeményedett, a száradás előtt langyos állapotban tartva folyamatosan használható volt. A bitüm az egészségre nem volt káros. Aláfestéséből ragyogó fehérekkel lehetett kibontani a témát, a barna tüzű réteg pedig mindent megért Munkácsynak.         
A festményeken ma már csak a világos részek dominálnak, eltűnt a gazdag kolorit, mivel az ólomfehér erős szikkatív hatása miatt csak a fehér felületek tudták megkötni a bitüm keveréket; ezek a felületek így nem burjánzanak, hanem csak szürkülnek a vasoxid miatt, ahogy azt az Éjjeli Csavargók című festmény világosabb területein is láthatjuk.
A barna anyag, mint ismeretes, igen hamar elvesztette mély, olajosbarna tüzét. A bitümmel készített festményeket ért vízpára, a levegő páratartalma mind befolyással van a festmények felületének állagára, ahogy a hideg-meleg váltakozás is, mely egyre több repedést indukál a felületen. A bitüm a különböző kémiai kölcsönhatások miatt elkezdett változni. Ilyen változás a felületen bekövetkező szappanosodás folyamata is, mely szürke rétegként jelenik meg a festmények felületén, ezt a bitüm egyik komponense okozta.
A felületi szürke réteg nehezen, de eltávolítható; a folyamat azonban megállíthatatlan.

zaloghaz.jpg

A Zálogház című festmény tisztítás előzz és után, valamint a "kiindulási" állapot

Ez a szürke réteg egy félig áteresztő hártyát képez, mely a vízpárát csak befelé engedi, s így a felület mélyén a víz újra reakcióba lép a vízoldható gyantákkal, melyek a nedvességet megkötik, duzzadnak, majd lefogynak. A masszához kevert vasoxid tartalmú pigmentek oxidálódnak, a félig áteresztő hártya alatt egyfajta rozsdásodás indul el, mely a vasoxid vegyületet még sötétebbé változtatja; hiszen a duzzadt vízoldható gyanták folyamatos nedvességet biztosítanak az oxidációhoz.
A művek állagromlásánál a méhviasz jelenléte is nagyon fontos, mely meleg hatására elveszti alakját, hidegben pedig reped; a gyantákkal keverve hasad, szigeteket alkot, így a krokodilbőr szerű megjelenés a méhviasz miatt is látható.

Munkácsy festményeinek egyediségét így az általa kevert massza határozza meg a színek használata mellett. A paletták azonosításánál érdemes azt a tényt is átgondolni, az adott művész milyen korszakban tanulta a festészetet és kinek volt tanítványa. Munkácsy így akármennyire is haladó volt festészetében, anyaghasználata nem tudott megújulni. Miután saját műveinek haláltusáját végignézte, megpróbálta anyagait lecserélni olyan festékekre, melyek nem annyira reaktívak, nem színeződnek el másik festékkel való keverés során. Realista korszaka után palettája elvesztette tüzességét, így néha-néha még elővette a kedvenc bitümjét, keverte cinóberrel, ólomfehérrel, bármivel, azonban már a festészeti bitüm is a színei között szerepelt.

„Sok bitümöt kentem szét ezen, de csak hadd szidják a bitümömet, mi értettük egymást.” mondta saját anyaghasználatáról Munkácsy

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://festmenyvizsgalat.blog.hu/api/trackback/id/tr1715545214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.