Alábbi képek és képaláírások a készülő könyvem két lapját mutatják be, illusztrálva a Csontváry festmény lehetséges forrásait.
Végvári Zsófia: Az én Csontvárym.
A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (1904) és a festményhez analógiaként állítható metszetek, képeslapok Jeruzsálemről.
Alexandre Bida (1813-1895), francia művész alkotása alapján készült képeslap.
A mű címe: Alexandre Bida 1813-1895 (Israeli) Les Juifs devant le mur de Salomon, c.1890; engraving
Ezt a művet többféle technikával is feldolgozták, ilyen az 1890-ben készült metszet is, ahol a festmény jobb oldalát el is hagyta a szerző (lent). Csontváry a Bida festményén jobbra látható ajtót meghagyta, magyar vitéz vigyáz rá. A Bida festményt össze is húzta, az eredeti kép jobb oldali harmada kikerült Csontváry kompozíciójából.
 |
 |
Balra: Jeruzsálami Siratófalról készült képeslap, jobbra a Siratófalat ábrázoló színes metszet reprodukciója; szerző: Frédéric Théodore Lix. Mint a fenti reprodukciók alapján látható, Csontváry szabadon alkalmazta a Századfordulón elérhető képi forrásokat, s mivel a művészeti nyomatok már elérhetőek voltak a 19. század végén is, így nem zárható ki, hogy Alexandre Bida festménye után készült színezett lithográfiával is találkozott.
A metszet után készült színes lithográfia
Csontváry számára a legfontosabb inspirációs forrás a valódi helyszínek megtekintése volt, ezek nélkül nem lenne igazi alkotóereje. A személyes utazások, a helyiek temperamentuma, a vizuális és történelmi környezet, a déli napfény színei és a történelmi épületek maradványai mély benyomást gyakoroltak rá. A képeslapokon és festményeken megelevenedő világ azonban megkapta azt a színezetet, ami egyedivé és utánozhatatlanná teszi Csontváry művészetét. A colour locale, vagyis a helyi színezet nála a helyszín teljes megélését és átélését jelenti, amit belső, lángoló, tiszta hittel közvetít.
