logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

Festményvizsgálat

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Festészeti "anomáliák" és törvények nyomában

2012.12.05. 11:25 Festményvizsgálati labor

Tanmese a szárnyas puttókról és a kétlábú kentaurról

Címkék: festmény hamis másolat festményvizsgálat titánfehér bírálati csoport 17. századi festészet bevizsgálás

Hosszas hallgatás után újra egy rémtörténettel állok elő. Sokan nem hiszik el, hogy a magyar műkincspiac ennyire szennyezett lenne a hamis tárgyaktól, de a mindennapi munkánk tapasztalata alátámasztja a szomorú tényeket.

A mai „lecke” egy olyan festményt mutat be, mely fájdalmasabb csalódást okozott a gazdájának minden eddigi tapasztalatnál.

kentaur_kecske_resize.jpgA festmény normál fényű megvilágításban

A tények: a festményt a mostani tulajdonos sok millió forintért vásárolta meg. Mivel emberünk felettébb precíz, szereti körüljárni a kérdéseket és meggyőződni a dolgok helyességéről; csak olyan festményt vásárolt, amit már elismert szakértő vagy művészettörténész ellenjegyez. A megvásárolni kívánt festményének hátulján bizonyítékul szolgált hát a címke, a Szépművészeti Múzeum bírálati osztálya volt az a hivatalos „szervezet”, aki a festményt tapasztalati úton értékelte.

A festmény a laborunkba érkezve megtörni látszott a hamis képek sorozatát. A kis pán, mely egy kecskét vezet rövid száron, hátán ülő puttóval és frissen elejtett vadkacsákkal, kedves hangulatot adott a kép vizsgálatához.

A vizsgálatok sorában először a fotótechnikai vizsgálatokat végeztük el. A festmény felülete igen koszos volt, lakkrétege besárgult, így a jobb láthatóság kedvéért is el kellett készíteni a felvételeket. Az elkészült fotók alapján lett gyanús a festmény bal oldalon látható kék ege. Az ég színe poroszkék festék jelenlétét vetítette elő, mely évszám szerint 1720 utáni anyaghasználatot feltételez a szignóban olvasható 1648-as datáláshoz képest.

SZIGNO_NORMAL_resize.jpgA festmény szignója  bal aló sarokból: Sf 1648

- Nahát! -mondtam magamnak, mikor a szignó, ami szintén erősen repedezett volt, a festmény eredeti repedéshálójába is bele volt folyva, vagyis a festményre később került a bal alsó sarokba. A talányok egyre bonyolultabb rendszerével álltunk szemben; lassan semmi sem stimmelt a látszólag 300-350 éves darabon.

A vizsgálatokat leállítottuk ideiglenesen, lássuk, mit mondott a Szépművészeti Múzeum bírálati Osztálya e jeles darabra. A mű kétszer is megfordult a múzeumban, egyszer 1980-ban, majd 1999-ben. A bürokrácia bonyolult útvesztőiben elveszett a régebbi tanúsítvány, de az újabb papír hitelesített másolatát, vagyis az akkori szemrevételezés írásos bizonyítékát 2012-ben a Műbírálati osztály kérésre újra kiadta.

„Észak-olasz festő, 1700 körül: Puttók és kentaurok”. Olaj, vászon, 98 x 123 cm, keret nélkül” és a zárómondat, mely tényleg hivatott a festmény helyét meghatározni a művészettörténeti univerzumban: „Közepes kvalitású.” Szerző nincs, de jó, hogy miheztartás végett tudjuk, milyen minőségű munkával is állunk szemben, habár a művön kentaur nem szerepel, melyet a szakvélemény meghatározott.

szpmuveszeti biralati lap laszlo_resize.jpgAdatszolgáltatás a festményről

A festmény korát a roncsolásmentes anyagvizsgálat tisztázta egyértelműen. A festmény felületén, és nem restaurált helyeken (mert olyan amúgy nincs is a képen) poroszkéket, és szinte az összes mérési pontban cinkfehérrel kevert titánfehét azonosítottunk, mely keverék 1940-től lett kedvelt festéke a művészeknek. A festmény alapozása is ennek a keveréknek a használatát mutatta. A festmény csak nyomokban tartalmazott ólomfehéret, mint a csokinyuszi mogyorót. Aki allergiás rá, ne egye! Akinek nem tetszik, ne vegye!

De emberünknek tetszett és megvette, mit sem tudva a festékek összetételéről és a festmény keletkezésének idejéről. Megvette a képet és sok pénzt adott érte. Nagyon sokat.

Kit terhel a felelősség ez ügyben?

Az eladót? A szakértő művészettörténészeket, akik lehet, hogy felületesen jártak el a művel kapcsolatban? Vajon az eladó tudta, hogy a festménye hamis? Vajon visszaélt a múzeumi szakemberek által kiállított bírálattal? Vajon a szakemberek látták-e a művet, vagy csak fotó alapján ítéltek? Lehet-e egyáltalán felelőst találni ilyen ügyben, mivel jelentős anyagi károkozás történt és a mostani tulajdonos csak levegő után kapkodott, mikor megtudta, hogy a festménye nem 1648-ban, hanem inkább 1948-ban készült?

Várom a hozzászólásokat, és aki az eredeti festményt is azonosítja, az nyer tőlem egy kétlábú csoki-kentaurt.

Ki kicsoda a mitológiában?

A kentaurok (görögül Κένταυρος) félig ember, félig ló alakú lények a görög mitológiában.

Pán (görögül Πάν) a görög mitológiában a pásztorok kecskeszarvú, -lábú, és -farkú istene. Kedvencei a kecske- és birkapásztorok. 2 lábon jár, mely kecskeláb

A faunok (latinul: Fauni) a római mitológiában kecskelábú, félig ember alakú lények, a görög szatírok megfelelői, az érzékiség és a csúfolódó kedv szimbólumai. Előbbi funkciójuk miatt művészi ábrázolásaik igen gyakoriak. 2 lábon jár, mely kecskeláb

A puttó meztelen, kötelezően pufók gyermekalak a képzőművészetben; a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus kedvelt díszítő motívuma. A keresztény vallásos műveken többnyire szárnyas angyalként, a mitológiai tárgyú alkotásokon pedig repkedő és nyilazó istengyerekként jelenik meg.

 

Szólj hozzá!

2012.11.29. 11:54 Festményvizsgálati labor

Már megint egy Vaszary…

Címkék: hamis vaszary szignó igazságügyi szakértő festményvizsgálat Vatera bevizsgálás

Már megint egy szép tájkép, minden olyan szép és hiteles. Aki elolvasta előző bejegyzéseimet azt gondolhatja, nekem vesszőparipám Vaszary festészete, pedig nem így van.

norm_resize.jpg

Vaszary János (???): Boglyák, 1900 körül

Vaszary fontos szerepet tölt be a magyar képzőművészetben, de néha az az érzésem, túl van értékelve. Vagyis az olyan képeknek irreálisan magas az „értéke”, mint az előző Vaszaryról szóló bejegyzésben bemutatott festményé is.

Ez a festmény szintén nem Vaszary alkotása, de ez nálunk már természetes is. Ez a festmény azért különleges, mert a festmény szerzőségét igazságügyi szakértői okirat is igazolja, mely kétséget kizáróan ehhez a festményhez készült.

Szakvelemény Bellak_resize.jpgSzakvelemény Bellak (2)_fekete.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a festményhez tartozó két oldalas szakvélemény.

A festmény vizsgálatát nem részletezem, mivel hasonló eljárással lepleztük le ezt a „Vaszaryt” is, mint az előzőt.

A két festményben mégis egy dolog közös, maga a szignó. Ugyan az a kéz írta, csak mivel ez a festmény öregebb és ragyásabb, így nehezebb dolga volt a szignálónak.

szigno65x_resize.jpga festmény szignójának részlete 6,5x nagyítás alatt. Egy kézi nagyító is kimutatja a repedésekbe folyt festéket. Az eredeti szignó töredéke az "S" betűtől jobbra lent látható barna festékkel írva

A sztereomikroszkóp alatt feltűnő, hogy az erősen repedezett felületbe mennyire belefolyt a kékeszöld festék, mely szinte átszivárgott a festmény hátuljára is. Nehéz dolog vékony ecsettel egyenletesen írni nagyon száraz és töredezett felületre, így megbocsátható, hogy a Vaszary nevét csak negyedszerre (igen, 3 töredékes és egy teljes szignó) sikerült a festményre ráhamisítani.

sz500_resize.jpgSzteomikroszkópos felvéte, 50x nagyítás. A repedésháló kialakulásához legalább 40 év kell, vagyis a festmény tényleg nagyon öreg, de a szignó festékanyaga puha, belefolyt a lyukakba és repedésekbe

A kép rossz, a szignó rossz, de a papír jó. A papír viszont hitelesíti a festményt, vagyis mindent visz. Tévedhetetlen az igazságügyi szakértő? Törvény szerint igen, a tudomány mai állása szerint neki van igaza és joga dönteni festmények eredetisége felett.

Akkor ez a festmény most eredeti vagy hamis? Csendesen megjegyzem, ezt a képet 4 millió forint körül ajánlották, pedig nem egy túl nagy darab. Szignó nélkül mennyiért menne a Vaterán?

Szólj hozzá!

2012.11.25. 13:17 Festményvizsgálati labor

Mikor az orvos befejezi a műtétet...

Címkék: aukció hamis vaszary belvedere festményvizsgálat szignócsere bevizsgálás

Vaszary… „Az idei esztendő aukciós rekordját, egyben az alkotó esetében soha nyilvános árverésen el nem ért árat hozott a két héttel ezelőtti beharangozónkban (Figyelő, 2001/47. szám) is kiemelt Vaszary-csendéletért folytatott alku, amelynek végén 60 millió forintnál koppant a kalapács.” írta egy internetes hírportál 2001-ben. Ettől az évtől kezdve igen jó „biznisznek” számít Vaszary életművel való „törődés”, szépen hoz a konyhára.

Bár a 2008 év végén kezdődő aukciós piaci mélyrepülés a mai napig tart Magyarországon az európai országokkal ellentétben, még mindig a műkincspiac a „gazdaság” olyan szegmense, ahol kis befektetéssel nagy pénzt lehet leakasztani…

Csiribi- csiribá, 2001-től hirtelen Vaszary János oly sok képe és tanulmánya került elő, hogy feltételezhetjük, szegény Vaszary (és persze más alkotók is, mint például Rippl Rónai) egész álló nap dolgoztak és festettek. Az életmű persze nem mutat egységes képet, de hát hogyan is mutatna, hiszen korpa került a búza közé.

vaszary_norm_resize.jpg
Vaszary János művének tulajdonított festmény

Így járt valahogy az a festmény is, melyet 2012 tavaszán néztünk meg. Sokszor azon gondolkozom, hogy lassan elfogynak a kismesterek életművei, mert a nagynevű mesterek anyagába „beleolvadnak” szép csendben, igazolásokkal és hitelesítéssel. Nem lesz több Tagyosi Rátz Péter vagy Jancsek Antal, kiknek művei rendszeresen kerülnek átcímkézésre a jobb eladhatóság kedvéért.

De térjünk vissza a festményre, utána mehet a filozofálás…

Kép be a laborba, fotó, XRF és mikroszkópos vizsgálat. Valami nem stimmel persze, szokás szerint… A festmény jobb alsó sarkában lévő szignó sehogy sem illett a festményre, főleg, mikor látszott, hogy többször is nekirugaszkodott az ál „Vaszary”, hogy oda írja a nevét. A szignó festékanyaga puha volt, mely annak rendje és módja szerint belefolyt a festmény repedéshálójába…

vaszary_szigno.jpga festmény jobb alsó sarokban látható utólagos szignója duplán "Vaszary". A "r" betű alatt látszik például a z "y" szára, a "z" betű előtt foltban össze van kenve a kép.

A festmény ellenkező oldali sarka persze sötét megjelenésű volt az UV lumineszcens felvételen, vagyis a festékréteg kora a sarokban, hogy úgy mondjam „újszerű” állapotú volt. Persze a kíváncsiságom mindenek felett áll ilyenkor, ha már a jobb alsó sarok attribuciós szignója lebukott, akkor ki kell deríteni, ki az igazi alkotó.

Felnyitottam az új festést a bal alsó sarokban. Eredetileg a puha festékrétegbe volt bekarcolva a festő neve, mely átnyomódott az alapozásba is, így hiába került le a szignó és annak festéke, az alapozás megőrizte lenyomatát az írásnak.

Első olvasatra egy „S” betű látszott egy „Y” szerű írásjellel a szó végén, majd „Dezső”. Lassan kezdett kibontakozni a teljes szignatúra: Sziklai Dezső. Szegény Dezső! A balatoni napnyugta élményétől és szerző jogaitól megfosztva csúszott felfelé a műkereskedelmi lejtőn, meg sem állt Vaszaryig…

A szignó rekonstrukciója egybe vágott a festőművész más alkotásain megtalálható szignókkal. A festmény felületét a gondos orvos nem plasztikázta vissza, hogy a tulajdonos is meggyőződhessen a festmény eredeti szerzőjének nevéről, így a bal alsó sarok szignója fedetlen maradt.

sziklay_dezso_szigno_ir.jpga bal alsó sarok infravörös felvétele a festékréteg felnyitása után. A felületen jól látható a bekapart név. Alatta Sziklai Dezső aláírásmintája

Telt-múlt az idő, a festményről már el is feledkeztünk, bekerül a hamis képek szobájába… A tulajdonos fél évvel később jelentkezett, hogy köszi a tárolást, akkor elvinné a művet, de legyek oly jó, és zárjam be a „sebet”, így nem maradhat. Visszaadja annak, akitől megvette; reméli, vissza is kapja a pénzét. Így történt, hogy egy szakrestaurátor kiretusálta a kép bal alsó sarkát, szép zöldes hullámokat festve tette újra „Vaszaryssá” a hiányzó 10 négyzetcentit.

Breaking News: (2012.11.24.)

belvedere honlap_resize.jpgkommentár nélkül...

Ennyit erről…

 

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása