logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

- festményvizsgálat -

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Címkék

17. századi festészet (1) Aradi Nóra (1) ásitó inas (1) aszfalt (1) átfestés (1) aukció (6) aukciósház (2) axioart (1) balló ede (1) barokk (1) belvedere (2) berény (1) bevizsgálás (18) bírálati cimke (1) bírálati csoport (2) bitumen (1) boros judit (1) Bridell (1) bruck (1) castellammare (1) csók istván (1) csontváry (1) Csontváry (1) elmyr de hory (1) eredeti (4) festészet (1) festmény (7) festményvizsgálat (18) Fővárosi Képtár (1) Fülep Lajos (1) Genthon István (1) gulácsy (1) hamis (16) hamisítási módszerek (1) hamisítvány (1) hamis szignó (1) han van meegeren (1) Hollósy (1) ideológiai cenzúra (1) igazságügyi szakértő (2) infravörös (1) Jancsek Antal (1) képeslap (1) Kertészet a magyar képzőművészetben (1) kertkultúra (1) kiállítás (1) Kieselbach (1) kieselbach (1) kmetty (1) Koszta József (1) kovács margit (1) Magyar Nemzeti Galéria (1) másolat (4) mng (1) Műcsarnok (1) Munkácsy (3) munkácsy (4) műteremben (1) művészettörténet (1) Nagybánya (1) Nagyházi (1) Nagytarpatak (1) öregítés (1) öregítési technika (3) paál lászló (1) pákh gyűjtemény (1) Piros ruhás gyermek (1) Pogány Ö. Gábor (1) Pompeo Batoni (1) Raffaello (1) rekord (1) Rippl- Rónai (3) rippl rónai (2) Schaffhausen (1) Selmeczbánya (1) siralomház (1) sötétedés (1) stíluskritika (1) szakértő (2) szakvélemény (4) Széll Jenő (1) Szépművészeti Múzeum (1) szignó (7) szignócsere (2) szinyei (3) szocialista realizmus (1) tájképfestészet (1) Taormina (1) Tékozló Fiú (1) thámár (1) titánfehér (5) Trau (1) Tűr - Tilt - Támogat (1) uv (1) Van Gogh (1) vaszary (4) Vatera (1) Végvári Lajos (1) vignetta (1) Vihar a nagy Hortobágyon (1) virág judit (1) Címkefelhő

Festészeti "anomáliák" és törvényszerűségek nyomában

2023.10.07. 08:46 Festményvizsgálati labor

Csontváry Kosztka Tivadar: A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (1904)

Alábbi képek és képaláírások a készülő könyvem  két lapját mutatják be, illusztrálva a Csontváry festmény lehetséges forrásait.
Végvári Zsófia: Az én Csontvárym. 

panaszfal_cskt.jpg

A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (1904) és a festményhez analógiaként állítható metszetek, képeslapok Jeruzsálemről.

 bida_postcard.jpg

Alexandre Bida (1813-1895), francia művész alkotása alapján készült képeslap.

alex_bida.jpg

A mű címe: Alexandre Bida 1813-1895 (Israeli) Les Juifs devant le mur de Salomon, c.1890; engraving

Ezt a művet többféle technikával is feldolgozták, ilyen az 1890-ben készült metszet is, ahol a festmény jobb oldalát el is hagyta a szerző (lent). Csontváry a Bida festményén jobbra látható ajtót meghagyta, magyar vitéz vigyáz rá. A Bida festményt össze is húzta, az eredeti kép jobb oldali harmada kikerült Csontváry kompozíciójából.

bida_engr.jpg

jew_post.jpg lix_panasz.jpg

Balra: Jeruzsálami Siratófalról készült képeslap, jobbra a Siratófalat ábrázoló színes metszet reprodukciója; szerző: Frédéric Théodore Lix. Mint a fenti reprodukciók alapján látható, Csontváry szabadon alkalmazta a Századfordulón elérhető képi forrásokat, s mivel a művészeti nyomatok már elérhetőek voltak a 19. század végén is, így nem zárható ki, hogy Alexandre Bida festménye után készült színezett lithográfiával is találkozott.

 szines.jpg

A metszet után készült színes lithográfia

Csontváry számára a legfontosabb inspirációs forrás a valódi helyszínek megtekintése volt, ezek nélkül nem lenne igazi alkotóereje. A személyes utazások, a helyiek temperamentuma, a vizuális és történelmi környezet, a déli napfény színei és a történelmi épületek maradványai mély benyomást gyakoroltak rá. A képeslapokon és festményeken megelevenedő világ azonban megkapta azt a színezetet, ami egyedivé és utánozhatatlanná teszi Csontváry művészetét. A colour locale, vagyis a helyi színezet nála a helyszín teljes megélését és átélését jelenti, amit belső, lángoló, tiszta hittel közvetít.

Szólj hozzá!

2023.05.21. 10:13 Festményvizsgálati labor

Csontváry festményei és a korabeli fotótechnika; képeslapok és festészeti előképek alkalmazása

Címkék: rekord aukció képeslap Van Gogh Munkácsy Csontváry Taormina Raffaello Schaffhausen Trau Selmeczbánya Piros ruhás gyermek Nagytarpatak Vihar a nagy Hortobágyon

A mai bejegyzés részleteket közöl a hamarosan megjelenő (2024 eleje) Csontváry könyvemből, mely "Az én Csontvárym" címet viseli. A bejegyzésben bemutatom Csontváry festményeit, valamint a kiindulásanként használt képeslapokat és festményeket.

Csontváry festészetének értéket nem befolyásolja az előképek alkalmazása,  De erről részletesen írok a könyvben!


osszesitett_kepeslapok_oldal_01.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_02.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_03.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_05.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_07.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_08.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_09.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_11.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_12.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_13.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_15.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_16.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_17.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_18.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_19.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_20.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_21.jpg

osszesitett_kepeslapok_oldal_22.jpg

Szólj hozzá!

2023.03.26. 14:31 Festményvizsgálati labor

A TÉKOZLÓ FIÚ HAZATÉRÉSE

Címkék: festészet barokk Pompeo Batoni Tékozló Fiú

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem kamarakiállításának megnyitója (2023 március)

norm_resize.jpg

Pompeo Batoni után: A tékozló fiú hazatérése

„Minden reggel a legszebb ruháját veszi fel. Mondják, évek óta ezt teszi.
Megdönti a szoba sarkában álló rozzant széket, odahúzza az ablak elé. Már látszik a döngölt földpadlón a szék nyoma, mert pontosan ugyanígy vonszolja maga mögött minden reggel, amint világosodni kezd. Most is ugyanoda teszi, hogy láthassa azt a dombot, amit nézni szokott.

A szolgálók először csak összenéztek, de most már időnként lenéző mosollyal össze is kuncognak a háta mögött.

Keveset eszik. Mondják, egy kicsit le is fogyott.

Ő meg csak ül a szűk ablak előtt, és néz, csak néz. Az utóbbi időben egyre gyakrabban biccen előre a feje. Ilyenkor hirtelen felkapja, körülnéz, hogy ki látta. Esténként aztán, mikor már a szürkület nem engedi a vén szemeknek a látást, fogja a székét, és újra visszahúzza a sarokba. Ugyanúgy, mint tegnap. A szemét ilyenkor mindig úgy törli meg, hogy senki se láthassa.

Egy napon hirtelen feláll. A szék a gyors mozdulattól nagyot huppan a földön. Az öreg az ajtó felé csoszog, majd mintha erőre kapna, egyre gyorsabban lépked afelé a távoli domb felé, amin már minden követ ismer szeme.

Nagy a távolság. Tüdeje már fújtat, de ő csak szaporázza lépteit. Szélesre tárja karját, és mögötte szinte lobog fehér ruhája. Mintha repülne.

Már csak néhány méter…” (forrás)

A Lámpagyújtogató lelki forrás kis novellája megállít és elgondolkoztat. Várunk a csodára. Minden nap. Hogy történjen valami. A csodavárás hitet ad, erősít. A csodák minden emberi történetben helyet érdemelnek.

A mai értelmezések szerint egyre inkább az apára vonatkoztatjuk a Tékozló fiú történetét bemutató igeszakaszt, de végigtekintve a történetet bemutató festményeken, a művek ábrázolása a fiú személyére és cselekedetére fókuszál.

kicsi_timeline.jpg

A Tékozló fiú történetét feldolgozó festmények a XV. századtól a XX. század elejéig (javaslat: megnyitás új ablakban)

Az érett barokk korszakáig, vagyis a 17. század 20-as éveiig, többalakos, kissé horizontálisan elrendezett jeleneteket látunk, mulatozó figurákkal, tivornyával, ahol a tékozlás a művek vezető mondanivalója. A fiú a bűn elkövetésének szakaszában van, még nem tapasztalta meg az atyai megbocsátást.

A festmények sorában az 1620-as évektől láthatjuk először a kompozíciók és a figurák viszonyának megváltozását, a téma már a megtérés, a hazatérés, a hazatalálás. A festmények témája a csodavárás eredménye, a találkozás, a lelki megtisztulás és a megbocsátás.  

„Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz… szól a fiú Lukács Evangéliumában.

A barokk stílus az ellenreformáció korának művészete, mely az 1570-es évektől 1770-ig tartott.  A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője, jelentős világnézeti fordulatot hozott a reneszánsz után.

Az újraszerveződő, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvéseit és propagandáját hivatott megtestesíteni, monumentalizmusával, pompájával a katolikus egyház „erejét és lenyűgöző mivoltát” is mutatva..

A tékozló fiú példázatában az apa személye az egyházat is szimbolizálhatja, a katolikus egyház visszavárja az eltévelyedett híveit. Batoni festménye, mely kiállításunk középpontjában áll, a naturalizmuba átcsapó emberábrázoláson keresztül a megfogható és megtapasztalható istenképet tárja elénk. A kép kettős tagolása, az apa-fia páros a menny rendjének egyfajta szembeállítását is reprezentálhatja a földi káosszal, melyet a fiú alakja testesít meg.

az 1620-as évektől kezdve a barokk stílushoz sorolható festményeken Az apa és fia különböző kontextusban, különböző térben kerül ábrázolva, de legbelsőségesebben Batoni festményén látjuk a két ember kapcsolatát, ahol már csak az isteni szeretet és megbocsátás működik.

A tékozló fiú történetében a családi viszonyok mögött, metaforikusan az Isten-ember kapcsolat lényege bontakozik ki; a Teremtő kegyelmessége jelenti a fő reményt.

Az evangéliumi apa személyében az irgalmas Istent láthatjuk, aki szabad akaratú teremtményeinek őszinte bűnbánatát bűnbocsánattal jutalmazza. A tékozló fiú tulajdonképpen a lázadó és öntörvényű ember, akinek szívében mégis ott él a tisztaságra és a kiengesztelődésre való vágy. Isten, a szerető szülő örömmel és szeretettel fogadja a fiút, isten elkóborolt bárányát.

„Uram, mutasd meg nekünk az Atyát és az elég nékünk!” János evangéliumának szavaival zárom gondolataimat

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása