logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

Festményvizsgálat

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Festészeti "anomáliák" és törvények nyomában

2012.08.30. 14:42 Festményvizsgálati labor - Végvári Zsófia

Csókok vagy Csokik?

Címkék: hamis kieselbach mng aukciósház vignetta virág judit festményvizsgálat titánfehér csók istván thámár bírálati csoport bevizsgálás

"hitelesítő" címkék a múltból

- Nézze meg, itt van a leltári szám a hátulján, MNG bírálati csoport! 1172/976 és 322/1963. Le is kérdeztem, ott járt a festmény az adattári adatok alapján.  

  kek_akt_cetli_resize_átméretezve.jpgvoros_akt_pecset_resize_átméretezve.jpg

Akt kékben és vörösben, a festmények hátulján az MNG bírálati vignettái (Bírálati csoport az MNG-ben kb 20 éve nincs)

Álljunk meg itt egy pillanatra, mielőtt rátérnék a lényegre. Két darab, stílusában és festési technikájában megegyező festményről beszélünk, mind a kettőn CSÓK I. szignó olvasható.  Mindkét festmény hátulja Magyar Nemzeti Galéria vignettájával van ellátva, vagyis olyan tételeket jelöl, amik tényleg léteznek, létezhettek és megfordultak a Bírálati csoport előtt.

Gyanútlan ügyfelem örülvén, hogy az MNG-ben a vásárolandó képek már jól teljesítettek, megszerezte a festményeket. Élt boldogan a 2 női akttal addig, míg a vörös pamlagon heverésző hölgyet ábrázoló festményt meg nem találta egy nagy aukciós ház portálján. Megpróbálta összehasonlítani a képeket, a képek mintha ikrek lettek volna. Mint 2 tojás.

voros_akt_kieselbach_átméretezve.jpg

Hony soit qui mal y pense, 1915 Rossz az, aki rosszra gondol. (Jobbra: Kieselbach Galéria aukcióján eladott festmény, 2002)

De akkor melyik az igazi? Hogy állapítható meg, hogy az ő képe eredeti-e annak ellenére, hogy az MNG adattárának kiadott dokumentációja akár ezt alá is támaszthatja? Mire jó egyáltalán egy ilyen dokumentum? Összefoglalva: semmire. A dokumentum nem hitelesít semmit sem, mivel nem a festmény újra történő szemrevételezésével lett kiállítva, így nem ez volt az első eset, hogy a tulajdonosokat nem várt „meglepetés” érte a vizsgálatok után.

kek_aktok_virag_átméretezve.jpg

Csók István (1865-1961) Thámár 1906 (Jobbra: Virág Judit Galéria aukcióján eladott kép, 2003)

A festményeken XRF mérőműszerrel ellenőriztük a festékek komponenseit. Az egyik festmény 1915-ös, a másik 1906-os keltezésű, vagyis az elvárt festékek közül az ólomfehér, a poroszkék és a cinóbervörös jelentétét ki kell volna mutatnia az eszköznek. Ezzel szemben a festmény a legmodernebb festészeti anyagokat tartalmazta, vagyis titánfehéret, melyet krétás töltőanyaggal kevertek. A felület még puha volt, nem készülhetett régebben, mint 10 éve. A 2 festmény deklijét egy nagyobb karton feldarabolásával állították elő, arra sem figyelve, hogy egy régi, leszakított címke helyét vágták ketté, ami így mindkét festmény hátulján megjelent.

Sajnálom a pórul járt tulajt, aki egyáltalán nem gyanakodott. De miért is tette volna, ha MNG-s „ajánlót” kapott a festményekhez. Egy biztos, körülbelül 10 éve „ikresedtek” meg az aukción eladott festmények. Mind a kettő... Vajon az eredeti festmények tulajdonosai mit szólnának ehhez a történethez?

Szólj hozzá!

2012.08.29. 21:33 Festményvizsgálati labor - Végvári Zsófia

Csontváry olajfesték bundában

Címkék: hamis eredeti csontváry átfestés festményvizsgálat castellammare titánfehér bevizsgálás

2011 nyarán a Felvidékről egy „utánérzés” festmény került látókörömbe.

Mi ez? - kérdeztem. Az idős, de nagyon lelkes tulajdonos nagyapja Galántán volt gyógyszerész, elmondás szerint Ő kapta Csontvárytól a képet. - Ez nem lehet Csontváry, nem olyan, - mondtam.

A festmény ránézésre szinte nevetséges volt. Modorában a festmény emlékeztethetett Csontváry kompozícióira, ecsetkezelésben, anyaghasználatban; és persze mindenek előtt stílusában egyáltalán nem illett bele a Csontváry alkotások sorába, vagyis abba, amit mi gondolunk Csontváry művészetéről. A tulajdonos kérésére a vizsgálatokat annak ellenére elvégeztük, hogy semmi lehetőséget sem láttam a képben: nem hagyta, hogy a festményt egyszerűen „elengedjem”.

A gyors, kémiai analízis titánfehér jelentétét mutatta ki, mely Csontváry szerzőségét újfent kizárta, viszont a szetereomikroszkópos vizsgálat alkalmával egy nagyon érdekes felületi anomáliára bukkantunk. A festmény felülete bár egységes volt, a viharos ég jobb oldalán a felső festékréteg lepattogzása miatt látni lehetett egy nagyon koszos alsó festékréteget, mely ugyan azt ábrázolta és ugyan olyan színű volt, mint a felső festmény. Egy rejtőzködő kép lehetőségén felbuzdulva több helyen apró kutatóablakokat nyitott a restaurátor a felső festmény felületén.

Várakozásunk beigazolódott: a festmény alatt egy másik kép helyezkedett el. A tulajdonos hosszú gondolkodás után eldöntötte, látnia kell az alsó festményt, ha már a felső festmény vélt szerzőségét azonnal ki lehetett zárni a műszeres vizsgálatokkal.

cs_regi_átméretezve.jpg

„C… M… 1914” (Feltehetően "Castel Mare") jelzésű festmény tisztítás előtt és után. 2011 nyara

A munka hamarabb elkészült, mint vártuk; fél óra alatt előállt a látkép teljes valójában. A látvány letaglózott… Az élénk színek, a fehér ragyogása, a porvihar ábrázolása lenyűgöző volt. A tisztítás után a festmény egy pontban sem tartalmazott titánfehéret, a festmény anyaghasználata tökéletesen reprezentálta a Csontváry képekre jellemző anyaghasználatot.

Miért is lehetett letisztítani a festményt ilyen gyorsan? A válasz egyszerű. Maga a különleges, Csontváry által használt egyedi festéstechnika engedte meg a kromofág használatát.

A tisztítás során alkalmazott Kromofág csak az olajos kötőanyagot puhította fel a festmény felső rétege esetében. Az alsó festmény felületéről teljesen hiányzott az olajos kötőanyag, így a felület nem sérült. Természetesen a kísérletünket sok kutatás és tesztminta gyártása előzte meg, hogy e merész húzással lerántsuk a leplet egy festményről. Az elvégzett vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra, hogy Csontváry Kosztka Tivadar esetében tényleg nem beszélhetünk olajos festéstechnikáról. Hogy a festmény miért Csontváry alkotása és hogy milyen anyaggal dolgozott pontosan, az egyelőre maradjon titok.

Szeptember 10.-én minden kiderül!


Szólj hozzá!

2012.08.28. 21:13 Festményvizsgálati labor - Végvári Zsófia

Kincs, ami nincs

Címkék: hamis eredeti elmyr de hory han van meegeren festményvizsgálat bevizsgálás

logo festmeny01.jpg

EREDETI VAGY HAMIS?

A festmények természettudományos vizsgálata

www.festmenyvizsgalat.hu

Egyre többször hallhatunk arról, hogy hamis festményt találtak. Sőt, a magyar piacot egyenesen elárasztották a hamis festmények.

Hogyan szűrhető ki egy profi hamisító alkotása? Mi az a módszer, amivel bizonyosságot kaphatunk arról, hogy amit a kezünkben tartunk, az tényleg eredeti?

kieselbach01.jpg

ECSERI PIAC KÍNÁLATA Forrás: www.kieselbach.hu

NE CSAK A SZEMÉNEK HIGGYEN!

 „Ha a képtárakat huzamosabb időn át látogatjuk, idegenkedéssel vesszük észre, hogy egyes képek alatt a mester neve túl gyakran változik. Továbbá mindig új és új képek merülnek fel, melyek mind híres mesterektől származnak. Végül pedig egy mester neve alatt annyi festményt találunk, hogy akaratlanul is kételkedni kezdünk azok valódiságában.” 1911-ben Dr. Gasparetz Géza Elemér A mikrochemia a művészettörténet szolgálatában című tanulmányát ezzel a mondattal kezdte, amelyet Lyka Károly A művészetről című folyóiratban jelentetett meg.

Nem kell azonban messzire utaznunk az igazságért, hiszen Magyarországon is elérhető az a természettudományos festményvizsgálati módszer, melynek alkalmazása során azonnal kiderül, hogy a vizsgált műtárgy valóban a szerzőként feltüntetett művész életében készült vagy sem. Mivel a hamisítványok egyre nagyobb számban forognak a műtárgypiacon, ezért a szakavatott szemeket is könnyen megtéveszthetik. Így egészíti ki, illetve erősíti meg a stíluskritikai vizsgálatokat a természettudományos festményvizsgálati módszer alkalmazása. A festményvizsgálat teljesen egzakt és objektív módszerekkel deríti fel a műtárgy fizikai és kémiai tulajdonságait, a vásznat, fatáblát és a festéket, hiszen ezek a komponensek adják a festményt magát, melyet vizuális úton érzékelünk, majd stíluskritikai alapon értékelünk. A szem becsapható, a műszer nem. Az anyaghasználat korszakonként változó, de a vizsgált periódus alatt szinte teljesen egységes képet mutat az adott paletta, vagyis a felhasznált festékek teljes skálája.

hamis aktok01.jpg

EGY RIPPL – RÓNAI HAMISÍTVÁNY TITÁNFEHÉRREL FESTVE

HAMISÍTÓK ÁLTAL FELKAPOTT FESTŐMŰVÉSZEK, A KERESLET GENERÁLTA KÍNÁLAT


Azokat a festőket előszeretettel hamisítják, akiknek a képei a piacon kelendőek, vagy gyakran előfordulnak. A műtárgypiacon 40-60% körül van a hamisítványok aránya, s ez a szám egyenes arányban változik az ország és a lakosok gazdasági helyzetével.

A Rippl-Rónai névvel ellátott festmények körülbelül 90%-a hamis, Munkácsynál már csak inkább a fele. Rippl-Rónait könnyű hamisítani, Munkácsyt viszont nem annyira egyszerű, de próbálkoznak vele. Eleve árulkodó jel lehet, hogy Munkácsy esetében vagy Rippl-Rónai kukoricás kor-szakában egyáltalán nem használhattak titánfehér festé-ket, mivel akkor még nem volt forgalomban. A hamisítás esetében ezt már fatális mellényúlásnak lehet mondani, de azért ettől jóval többrétegű, valamint a teljes palettára kiterjedő vizsgálatokkal lehetséges alátámasztani, megindokolni egy precízebb hamisítvány leleplezését.

meegeren01.jpg

HAN VAN MEEGEREN: EMMAUSI VACSORA (részlet)

Már a 30-as években is voltak profi hamisítók, de akkor még nem figyeltek azokra a részletekre, amelyek a mai kor tudományának, technikai, természettudományos vizsgálati fejlesztések eredményeinek köszönhetően könnyen kideríthetővé válnak egy festmény korszak szerinti besorolására vonatkozó eredetiség megállapítása.      

Meegeren-nek senki sem akarta elhinni, amikor saját magát leleplezte, hogy a szóban forgó Vermeer képeket ő hamisította. Olyannyira tökéletesek voltak a hamisítványai, hogy egy bírósági tárgyalás keretében volt kénytelen megfesteni egy „Vermeer” képet, szavahihetőségét bizonyítva.

                    elmyr01.jpgelmyr rajzol01.jpg

 

 

 

 

 

 

 

ELMYR MODIGLIANIJA és ELMYR DE HORY MUNKA KÖZBEN IBIZAI MŰTERMÉBEN

A világ egyik legsikeresebb hamisítója Elmyr de Hory volt, aki Mondigliani, Picasso, Renoir, Monet festményeket hamisított, s akinek képeit több helyen is meg lehet vásárolni. Sikerességének okán ma már őt is hamisítják. Egyre felkapottabb a pop - artos szerzők, illetve az utána következő festőgeneráció hamisítása.Ebből a szempontból divatosnak mondható Warhol és Pollock, mely hamisítványok nagy része a 80-as évek után készült.
A német származású Wolfgang Beltracchi modern klasszikusokat, például Max Pechstein, Fernand Léger, André Derain, Kees van Dongen, Max Ernst vagy Heinrich Campendonk festményeit hamisította. Társaival együtt az aukciós házak és galériák bizalmát hosszú évek alatt úgy nyerték el, hogy néha egy-egy valódi képet is eladtak vagy vásároltak. A csalás annyira jól sikerült, hogy a hamisított képeket a szakértők eredetinek minősítették, sőt az egyik Campendonk-nak tulajdonított hamisítványt a művész egyik kiemelkedő életmű darabjának titulálták. Beltracchi és társai bukását egy rosszul címkézett holland festék okozta, amely nagyon kis mennyiségben titánfehéret tartalmazott. A szín ugyanis, amelyet Beltracchi egy Cam-pendonk - hamisítványnál alkalmazott, nem volt használatos abban a korban, amikor a kép eredetileg készülhetett volna.  Beltracchi ezzel a második világháború óta a német műkincspiac egyik legnagyobb botrányát okozta. A természettudományos vizsgálatok alkalmazásával ez a csalás a kezdetekkor szűrhető lett volna. (Forrás: MTI)

xrf01.jpg

RONCSOLÁS MENTES FESTÉKELEMZÉS

Egy kérdéses festmény meghatározáshoz a művészettörténészi szakértelmen és a stíluskritikai elemzésén kívül elengedhetetlen a festmény összetevőinek fizikai és kémiai vizsgálata. A természettudományos vizsgálatok szükségessége abban gyökerezik, hogy a restaurált vagy átfestett képek esetén szabad szemmel nem állapítható meg, hogy a felületen látható festmény alatt milyen kompozíció található. Sajnos a profi hamisítványok néha még a szakértő szemeket is megtévesztik, nem beszélve a hamisított szakvéleményekhez tartozó hamis festményekről.

A műkereskedelemben felkapott szerzőket előszeretettel hamisítják a gyors haszonszerzés reményében. Legkedveltebb hamisított szerzők közé tartozik Aba-Novák Vilmos, Rippl-Rónai József, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Kádár Béla, Vaszary János vagy Csók István. Az új hamisítványok esetében legtöbbször ismert festmények motívumait ötvözik a hamisítók egy-egy képen. Az új „művet” persze még meg kell „dolgozni”, így a szándékos öregítés esetén jól látható az ecsetnyomba helyenként kisebb-nagyobb mennyiségben beülő „mű” kosz, ellentétben a természetes szennyeződésre jellemző megtapadással, ami évtizedek, vagy évszázadok alatt keletkezik. Színezett lakkokat is szoktak alkalmazni, de azt azért jól tudjuk, hogy egy festő sem használ barna lakkot a saját művén. Az olajfesték teljes megkötési idejét 30-40 évre lehet tenni. Ennyi idő alatt alakul ki a festmény természetes repedéshálója. Minden korszak egyedi a hordozók karaktere alapján is, változik a vászon szövése és a vakráma készítési eljárás is.

 metszet0101.jpg

metszet0201.jpg

EGY FESTMÉNY KERESZTMETSZETE MIKROSZKÓP ALATT, 200X NAGYÍTÁSSAL:  AZ ÁTFESTÉSEK SZÁMÁRÓL ÉS A FELHASZNÁLT ANYAGOKRÓL IS ÁRULKODNAK A RÉTEGEK. (normál és  kék fény.)

A vakrámák esetében szintén gyanús lehet, ha a szögek helyei eltérnek a jelenlegi rögzítés helyeitől, vagy ha éppen egészen új szögeket alkalmaznak a feszítésnél. A vásznak alapozása, annak összetétele szintén árulkodó jel lehet. Tény, hogy sok mindennek kell stimmelnie egy festményen, hogy azt lehessen mondani: igen, ez a festmény valószínűleg a festő korszakában vagy élete alatt készült, nem beszélve a stíluskritikai meg-ítélésről.

A hamisítók jól tudják, hogy Magyarországon a legjobb esetben csak a fehér festéket ellenőrzik, így ők is arra összpontosítanak. A természettudományos gyorsvizsgálat 10-20 év, a komplex vizsgálat akár 5 év pontossággal meg tudja határozni a festékek gyártási idejét.

A Festményvizsgálati labor elsősorban a klasszikus festékek analízisével foglalkozik, kiemelt vizsgálati korszakunk 1850-1950 közötti időszak, mely kiemelten fontos pozíciót tölt be a műkereskedelemben is. Az általunk elvégzett komplex vizsgálat során, - bizonyos esetekben - 5 év pontossággal tudjuk meghatározni a festőanyagok keletkezési korát, így ezen módszer alkalmas a hamisítványok biztos kiszűrésére. Az felhasznált anyagok összetétele elárulja azok keletkezési korát, a szennyeződések pedig ugyanúgy reprodukálhatatlanok, mint az idő nyoma egy festményen. A mai festékek közül már csak a színek elnevezése tükrözi a benne található kémiai elemek nevét: a cinóbervörös már nem tartalmaz higanyt, a poroszkék pedig vasat. Manapság a legtöbb festék már szerves alapú, a modern kemikália terméke, mely már nem toxikus. A kézi XRF készülék roncsolás nélkül határozza meg a mért felület szervetlen összetételét, mely az adott felület, vagyis festék anyagösszetételének vizsgálatán alapszik. A festékek kémiai elemanalízisének eredménye adatot ad arra, hogy a felhasznált festék mikor készült. Egy eredeti festmény soha sem készülhet egy jóval későbbi, akár már a festő élete után feltalált festékkel.

          tollfoszto01.jpgrtg01.jpg

FESTMÉNY ÉS RÖNTGENKÉPE: A KOMPOZÍCIÓ TELJES ÁTFESTÉST MUTAT

A komplex vizsgálat során több alkalommal találtunk átfestett művet. A legtöbb esetben maga a festmény szerzője festi át saját alkotását, de a II. világháború környékén, illetve az utána következő időszakban politikai okokra is visszavezethető a művek „elrejtése” egy új kompozícióval. Csupán szemre-vételezéssel ezek a festmények a teljes megsemmisülésre vannak ítélve, hiszen senki sem láthat a felületi festékréteg alá. Az is megtörténhet, hogy egy remekművet, mondjuk, egy Tizianót eldugnak egy rettenetes, harmadosztályú virágcsend-élet mögé.Csak legyen, aki megtalálja…  
 
Ne csak a szemének higgyen: nem minden az, aminek látszik!

Szólj hozzá! · 2 trackback