Műkereskedelmi problémák és a művészettörténet kapcsolata, avagy kinek és minek lehet hinni?
(A Festményvizsgálati Laborban vizsgált művek mérési eredményei alapján)
A szubjektív értékítélet, az ecsetkezelés megítélése nem jelent teljes biztonságot egy festmény szerzőjének megítélésében, főleg ha a vizsgált festmény többször rosszul restaurált alkotás. Az évek során „lerakódó” nem oda illő festékek, a szakszerűtlen tárolás és kezelés mind-mind nyomot hagy a festmény felületén, lassan szerves részét is képezi a műtárgynak. A képpel eggyé válnak az évtizedek nyomai, s lassan eltűnik szemünk elől az eredeti műalkotás.
A művészettörténeti kutatások mellett egyre fontosabb az alkotók festészeti alapanyagainak kutatása is, hiszen egy műtárgy fizikai és kémiai tulajdonságokkal is rendelkezik, amik ugyanúgy jellemzik egy alkotó stílusát, mint maga a műtárgy szellemisége. A művek megítélése így nem csupán stíluskritikai elemzési folyamat, hanem egy különleges kutatóunka is, melynek során a festészet alapegységéig, a színes pigmentekig lebontva elemezhető a mű, hiszen a festékhasználatra pontosan úgy jellemző az egyediség, mint az ecsetvonásokra. A humán tudomány ismeretanyagát a kémia és a fizika jól kiegészíti, a művészettörténetet támogató vizsgálatok új eredményekkel szolgálhatnak egy-egy festőművész életművéről is.
Sztereomikroszkópos és UV fényben végzett vizsgálatok
Sajnos napjainkban a művészettörténet módszereit a műkereskedelmi bírálat is átveszi, mely sokszor hamis képet rajzol egy-egy műtárgyról vagy annak alkotójáról.
Hamis és eredeti Rippl Rónai. A jobb oldali mű 1970-es évek után készült csak titánfehér alkalmazásával. Az eredeti mű ismerete nélkül megtévesztő lehet a két akt kidolgozása.
A magyarországi műkereskedelmi piacra vonatkozó jelenlegi jogi struktúrának és a szakértői rendszernek köszönhetően a művészet piaci szereplői sokszor bizonytalanok egy-egy műtárgy megvásárlásakor, vagy annak eladásakor. A merkantilista világunkban még mindig a „festészeti tárgy” képezi azt a megfoghatatlan értékű tételt, mely befektetésnek is kiválóan alkalmas, annak ellenére, hogy fizikai értelemben egy darab vászonról és rákent festékről van csupán szó; persze csak ha jó nevű festő nevéhez köthető az alkotás.
1-1 híres műtárgy eszmei értéke pénzben kifejezve kisebb vagyont is reprezentál, de ezen festményeknek az átfogó vizsgálatához már többre lenne szükség, mint a művészettörténeti kutatómunka, mely sok esetben nem tud hiteles forráshoz igazodni. Mára a művészettörténeti szakértői vélemény elengedhetetlen részét kellene, hogy képezze – Magyarországon is – a műtárgyra vonatkozó természettudományos anyagvizsgálat, mellyel a hamisítványok nagy része kiszűrhető lenne még az előtt, hogy a festmények kereskedelmi forgalmazására bármilyen előkészület indulna.
Mi az előzménye ennek a kissé kaotikusnak is mondható helyzetnek?
Magyarországon a műbírálat hivatalos intézményei a rendszerváltás időszakában megszűntek, így sem a Szépművészeti Múzeum, sem a Magyar Nemzeti Galéria nem állít ki hivatalos véleményt a stíluskritikai alapon vizsgált műtárgyról. Ennek előtte évtizedeken keresztül mindkét bírálati csoport szöveges formában dokumentálta a bizottságok előtt megfordult alkotásokat; ezek a bírálatok a mai napig lekérdezhetőek és sok esetben a hiányos dokumentáció miatt hamisíthatóak is. A műbírálatnak Magyarországon nincs jelenleg gazdája, magángalériák művészettörténészei adnak szakvéleményeket legtöbb esetben az adott galéria aukcióján szereplő művekhez, de sajnos nem lehet kizárni tévedhetetlenségüket.
Ferenczynek álcázott falusi látkép. Sziklás hegyekkel vagy zöld fákkal eladhatóbb eredetinek? (Bal oldali felvétel a Kieselbach Galériába készült, míg a jobb oldali kb. fél évvel később a Festményvizsgálati Laborban)
Bal oldali kép forrása: http://www.kieselbach.hu/magazin/hamisitas/h-mint-hamis
A festmények eredetiségének meghatározására eddig a legelterjedtebb vizsgálati módszer az UV lámpa és a nagyító használata volt a stíluskritikai elemzések mellett. Sok esetben egy nagyítóval történt felületvizsgálat is elegendő volt a kép eredetiségének meghatározásához, de a profi, modern festészeti anyagok vagy technikák használatával gyakran verhető át az emberi szem, nem kis kárt okozva ezzel a műtárgy vásárlójának és tulajdonosának. A leginkább hamisított magyar szerzők között a mai napig a századforduló és az azt követő időszak kiváló alkotóit találjuk. Munkácsy, Szinyei, Rippl Rónai, Vaszary, Csók István, Ferenczy, Mednyánszky, Aba Novák képei a legkeresettebbek, vagyis a legtöbbért eladhatóak a piacon, így kis befektetéssel igen nagy nyereségre lehet szert tenni e festők képeinek hamisításával. Ezen szerzők munkáinak ellenőrzése során legtöbb esetben szinte elég egy gyors, festékek összetételére kiterjedő kémiai analízist elvégezni, mely egyértelműen tisztázza a festmény korát.
Roncsolás mentes anyagvizsgálat kézi, XRF, röntgenfluoreszcens eszközzel a Festményvizsgálati Laborban. A kémiai komponensek alapján meghatározhatók a festékek keletkezési ideje.
Az ilyen kémiai analízis gyakran nem várt meglepetést okoz a festmény tulajdonosának, hiszen a magyar műkincspiacon forgó művek igen tetemes hányada hamisítvány. A kiválasztott festő stílusában készült alkotásoknál a hamisítók nem foglalkoznak a tárgy kémiai komponenseinek időbeli egyezésével, hiszen például a századfordulón gyártott ólomfehér festék beszerzése lehetetlen feladat. A hiteles festékek használata helyett más eszközökhöz folyamodnak, ilyen a felület öregítése, vagy gipsz keverése a festékbe, mely „csodálatos” repedéshálót eredményez. Magyarországon a legtöbb hamisítvány a 2000-es évek elején készült, mivel a magyar aukciós piac ebben az időszakban élte fénykorát. A hamis képek piacának működési elve egyszerű, kínálat kevesebb volt az eredeti művekből, mint amire igény támadt, így mesterségesen kellett műveket létrehozni.
Nézzünk 1-2 konkrét példát a hamisításra. A példák egy része már ismert lehet a blogot olvasó közönségnek, de összefoglalva a „praktikákat” átfogó képet ad a hamisítványok tulajdonságairól.
1: Régi vagy öreg? Másolatok eredetivé válásának egyszerű útja
Régi és öreg; Paál László és Csupor László képei: Kazlak; 19. század vége és 20. század közepe. Ólomfehér vs titánfehér. Jobb oldali, Csupor László képen az XRF mérési pontjai jelölve
részletesebben a képekről: http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/11/_eredeti_masolat
A mű eredetileg nem hamisítási szándékkal készült, mégis hamis festmény lett belőle. Az jobb oldali kép Paál László Kazlak című munkájának másolata, mely az 1950-es években készült egy a magyar kiemelkedő festményeket bemutató vándorkiállításra. A másolat így 60-70 éves, karakteres repedéshálója és öreg vászna megtévesztően hat a szemlélőre. A festményen szignó nem szerepelt, így Paál László saját kezű alkotásaként cserélt gazdát a festmény addig, míg elő nem került a másolati kiállítás festménykatalógusa, ahonnan a mű egyértelműen azonosítható volt. A festmény készítése anyagvizsgálattal is jól datálható volt, hiszen olyan fehér színt tartalmazott, mely csak az 1950-es évek közepén volt elérhető.
2: Bírálati számok hamisítása
2 darab hamis Csók István festmény, melyek párdarabjai nagy aukciós házak árverésein találtak gazdára. A festmények festékanyaga egyértelműen 1990 utáni. Részletesebben a képekről: http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/08/30/csokok_vagy_csokik
Sok esetben próbálják a műtárgy hitelességét bírálati számok hamisításával vagy hamisított szakértői véleményekkel alátámasztani. Az egyik legszebb példája a bírálati címke hamisítására az itt bemutatott 2 Csók István kép, melyet a bírálati számok alapján látatlanban az MNG nyilvántartása eredetinek minősített. a festmények eladása után derült ki, hogy ugyan ezen képek ikertestvérei már pár évvel előbb gazdára leltek 2 aukciós ház árverésén. a festmények mérete, és szinte ecsetkezelése is tökéletesen egyforma. Az anyagvizsgálat megdöbbentő eredménye: a festmények nem öregebbek 10 évnél. Anyagvizsgálat nélkül a tulajdonos meg lett volna győződve, hogy több milliós érték birtokosa, de hogy az aukción eladott képek eredetik-e, azt természetesen nem tudjuk.
3: hamisított szakvélemények (művészettörténeti, anyagvizsgálati anyagok)
"Szakértői szakvélemény", avagy művészettörténeti kutatás, anyagvizsgálati hamis jegyzőkönyv egy másik festmény KFKI által készített jegyzőkönyvének grafikonjai felhasználásával
A hamisított szakvélemények iskolapéldája ez az Isidor Kauffmann műnek álcázott portré. A mű hitelességét 2 dokumentum is hivatott igazolni; az egyik egy kémiai vizsgálatot imitáló cetli, a másik egy művészettörténeti elemzés. A kémiai analízis hiteltelensége, hiszen a jegyzőkönyv semmilyen technikai specifikációt sem tartalmaz, könnyen felismerhető, kivált kép olyan estben, mikor a felhasznált mérési jegyzőkönyv grafikonjai e festményt vizsgáló szakértőknek nem volt ismeretlen. Történetesen egy Munkácsy kép mérési eredményeit ollózta össze a hamisító. A művészettörténeti vélemény azonosítás a szakértővel való konzultáció során megtörtént, főleg, mivel az adott úr sosem SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY néven írja meg összefoglalóit.
4: Átcímkézett régi festmények – új szignók
 |
 |
Sziklai Dezső Balatoni látképe Vaszary képnek címezve és a feltárt Sziklay aláírás és összehasonlító szignómintája, valamint a Kazlakra ráírt hamis Vaszary szignó repedésbe való folyása
részletesebben a képekről: : http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/11/25/mikor_az_orvos_befejezi_a_mutetet
Az egyik legkedveltebb attribúciós módszer a kismesterek festményeinek vagy szignálatlan művek úgynevezett átcímkézése. A műkereskedelemben kedvelt festők stílusához hasonlító, általában restaurált alkotások kerülnek megbütykölésre úgy, hogy stíluskritikai alapon először szerzőt találnak a műhöz, majd a kívánt szerző nevét valamelyik sarokba odaírják. az utólagos szignók viszont jól kimutathatóak, a festmény régi repedéshálójába a friss, híg festékanyag belefolyik, melyet mikroszkóp alatt jól lehet azonosítani. A festményen lévő eredeti szignót vagy lekaparják, vagy átfestik, ezek a területek UV fényben sötéten lumineszkálnak, illetve az eredeti szignók több esetben infravörös tartományban látványosan megjelennek.
 |
 |
Szinyei kortársának festménye Szinyeinek átszignálva. Az eredeti szignó a bal alsó sarokból el lett távolítva, a szignó helye így az infravörös felvételen világosabb. Az új szignó a jobb alsó sarokba került.
Ilyen esetek sajnos mindennaposak, még a gyakorlott művészettörténészeket is megtéveszthetik. A tájképi ábrázolások és tájrészletek hasonlósága sok esetben okozhat attribuciós zavart, főleg, ha az eredeti művész szignója eltávolításra kerül a festményről. Az így keletkezett, meg eredetiesedett alkotások értéke az eredeti árhoz képest megszázszorozódhat, viszont az ilyen esetek felderítése a műkereskedelemben szinte lehetetlen, mivel csak a stíluskritikai elemzés az egyetlen hitelesítő eljárás a művek attribuciója esetében.
5: újonnan készült művek felületi öregítése, anyaghasználatának gondos kiválasztása
Szobotka Imre festményének mérési eredménye, mely gondosan kiválasztott alapanyagokkal készült hamisítvány. A zöld és kék festék bőven tartalmaz titánt, felülete gipsszel kevert, öregített.
Sok festékgyártó tűnteti fel tubusos színein annak összetételét. A kiváló minőségű restaurátorfestékek sok esetben készülnek klasszikus alapanyagokból, de a legóvatosabb hamisító is beleszaladhat olyan festékbe, ahol igen minimális koncentrációban, adalékként szerepelnek olyan komponensek, amik az eredeti, korabeli festékben nem voltak. Legtöbb esetben a titánfehér az a komponens, ami már igen kis mennyiségben is árulkodó lehet a festmény korát illetően. Mivel az olajfesték 40 év alatt köt meg teljes keménységűre, ezért gipszel vagy lithoponnal sűrítik a színeket. Az ilyen területek állaga kemény, van repedéshálója is a műnek, de a vászon egyenetlenül össze van húzódva és a szín felületén a száradó gipszre emlékeztető, kipukkadt légbuborékok figyelhetők meg.
 |
 |
Hamis Hollósy festmény és öregített, pattanó felülete. A nitrolakk befehéredett, porzik és édeskés szaga van
részletesebben a képekről:: http://festmenyvizsgalat.blog.hu/2012/09/05/nem_hittem_a_szememnek_956
Az olcsóbb és egyszerűbb hamisítási eljárások közé tartozik a festmény állandóan változó hőmérsékletű kályhán való szárítása, koszos vízzel vagy szennyezett lakkal való kezelése. Az UV lámpa is érdekes lehet a modern lakozás vizsgálatánál; a nitrolakkok zöldesen, az UV lakkok sárgásán lumineszkálnak, de létezik olyan anyag is, ami szinte egységesen narancsszínre varázsolja a felületet. Olajfesték esetében az UV lámpa alkalmas a titánfehér festék azonosítására is, ez a festék lilásan lumineszkál.
6: stíluskritikai megtévesztés
 |
 |
 |
A stíluskritikai elemzés tévedései: Rippl Rónai szignós, "kukoricás" festmények 1990-2000 körül
Bizonyos festők hamisítványai oly annyira elárasztották a piacot, hogy jóval több hamis mű van forgalomban, mint eredeti. Ilyen szerző Rippl Rónai József, Vaszary János, Scheiber Hugó vagy Kádár Béla alkotásai. Mivel a hamisítványokból van több, hajlamos a stíluskritikai elemzés a nagy számok törvénye és a fotóról történő (vagyis nem személyes megtekintés során) attribució okán a hamisakat elfogadni eredetinek és az eredetit megbélyegezni hamisnak. A hamis képek sajnos szakértői véleménnyel cserélnek gazdát, ahol sok esetben sem az eladó, sem a vevő, sem pedig a szakértő nincs tisztában a mű problémás voltával.
A hamisítványok kiszűrését bemutató vizsgálatok természetesen nem a művészettörténeti elemző módszer kiváltására szolgálnak, hanem a művészettörténeti kutatás kiegészítéseként igen hasznos szolgálatot tehetnek egy-egy festőművész életművének átfogó kutatásánál, a művész festményeinek „átvilágításánál”. A megtévesztő felületek, régi, poros vakkeretek és penészes vásznak csalóka képet „varázsolnak” a néző szeme elé. A megtévesztés, legyen az szándékos vagy a véletlen műve, sokat árt a magyar műkereskedelem forgalmának. Reméljük, hogy a válságot követő megtisztulási folyamat a magyar műkereskedelmet is fogja érinteni, így a valós érték lesz a legnagyobb kincs a közeljövőben.
