logo festmeny01.jpg

www.festmenyvizsgalat.hu

- festményvizsgálat -

A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll. Természettudományos festményvizsgálattal 5 éve foglalkozom, ez a blog arra hivatott, hogy az érdekes, hamisítással kapcsolatos történeteket és a kiugróan érdekes, művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket bemutassa; nem csupán száraz tényeken keresztül. A művészettörténet élő "organizmus", a tudományok királynője, mellette a festményvizsgálat a hűséges fegyverhordozó.

Festészeti "anomáliák" és törvényszerűségek nyomában

2013.01.25. 22:35 Festményvizsgálati labor

Munkácsy két inasa

Címkék: szakértő festmény munkácsy festményvizsgálat ásitó inas pákh gyűjtemény bevizsgálás

Ma ismét egy érdekes Munkácsy festmény kerül górcső alá. Sok kérdés merült fel bennem, (talán Önökben is) de ezek megválaszolását az Olvasóra bízom... Valami itt sem stimmel, de döntsék el Önök.

Munkácsy "Ásító inasát" kutattam, s ez az anomália lett az eredménye.

„Az induló ár csaknem háromszorosáért kelt el egy híres Munkácsy kép a Sotheby's aukciósház londoni, 2005-ös nagyszabású árverésén, amelyen XIX-XX. századi német, osztrák, magyar és szláv alkotók művei kerültek kalapács alá. A legnagyobb érdeklődés most is Munkácsy Mihály egyik művét, az 1868-ben készült A lusta inas-t kísérte, amelynek vázlata a Nemzeti Galériában látható. A most árverésre bocsátott kép ugyanakkor közel sem bír olyan művészi értékkel, mint Munkácsy leghíresebb ilyen témájú műve, Az ásító inas;”

(http://www.deluxe.hu/cikk/20050614/munkacsy_lusta_inasaert_versengtek_londonban)

„Bakó Zsuzsanna, a Munkácsy-kiállítás főszervezője az MTI-nek elmondta, hogy az életkép tökéletes állapotúnak tekinthető, csak apró kopások láthatók a peremén. Mint hozzátette, megvizsgálták a körülbelül 60x80 centiméteres, sokáig elveszettnek tartott alkotás eredetiségét, a valódiságról már korábban is kikérték a galéria véleményét.”

(http://www.nol.hu/archivum/archiv-367687)

Mégsem értek valamit, ahogy percek óta nézem a két képet részletről részletre.

A bal oldali festmény került árverezésre a Sotheby's aukcióján, és ha jól olvasom a sorokat, akkor a jobb oldali képnek kellene lenni az eladott műnek, mely hosszú lappangás után előkerült. "...megvizsgálták a ... sokáig elveszettnek tartott alkotás eredetiségét...

És végül már semmit sem értek a két festménnyel kapcsolatban, ahogy percek óta nézem, és nézem a két fotót, részletről részletre...Lámpa, papucs, ivókorsó, kisszék, rongyszőnyeg... De biztos bennem van a hiba... Ez a kép akkor az a kép?

3778.jpg

scan_151124_0021_nagykep.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az aukción, 2005-ben eladott mű és az elveszett festmény, melyet a szakirodalom csak fekete-fehér reprodukcióban ismer(t).

Szólj hozzá!

2012.12.11. 11:21 Festményvizsgálati labor

Mennyi az annyi?

Címkék: festmény hamis munkácsy szakvélemény festményvizsgálat axioart boros judit bevizsgálás

Mennyi a festmény, vagy hogyér’ adják és hány darab van belőle? Ki nézte, vizsgálta vagy mondta rá az ámment?

A festmény értékét nemcsak a szerző neve befolyásolja, hanem a szakértő neve is. Ha jó nevű a szakértő, jobban „csúszik” a festmény, elég csak pár sor és már beindul mindenki…

Az alábbi képet nem szeretném túlmagyarázni. Mellékelem az aukción eladott, illetve a Végvári Lajos könyvében publikált képek fotóját. Egyértelmű, hogy a régi publikáció nem az aukción eladott képről szól, mégis a Végvári-kötetbéli reprodukálással hitelesítették az árverezésre szánt tételt.
De nem ez a festmény az egyedüli ilyen Munkácsy alkotás Magyarországon.

Számoljunk, hány különbség is van a képen? És mennyiért is vették meg?

c01.gif

Első kép: a 2005-ös aukción eladott Munkácsy Mihály: Cigánylány című festménye. Második kép: a könyvekben publikált darab. Az eladott festményt a jobb hasonlíthatóság kedvéért fekete- fehér verzióban közlöm. A festmény színesben elérhető az Axioart belinkelt oldalán. Még a repedéshálója sem egyforma a képeknek...

Az aukción eladott festmény itt látható: http://axioart.com/tetel/munkacsy-mihaly-ciganylany_219082?search=munk%C3%A1csy+cig%C3%A1nyl%C3%A1ny

Az oldalon ez áll a festmény mellett leírásként:

Munkácsy Mihály -  Cigánylány
(Munkács, 1844 - Endenich, 1900) Cigánylány, 1863 - 64, j.j.l.: Lieb Mihály Pest, 63,5*50 cm, Reprodukálva: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei, IV tábla 12. sz. kép

ciganylany_tanulmany_nev_nelkul.jpg

A festményről szóló szakértői tanulmány az aukció nyomtatott katalógusában, melyet digitalizáltunk. Vajon melyik képről íródott?

2 komment

2012.12.05. 11:25 Festményvizsgálati labor

Tanmese a szárnyas puttókról és a kétlábú kentaurról

Címkék: festmény hamis másolat festményvizsgálat titánfehér bírálati csoport 17. századi festészet bevizsgálás

Hosszas hallgatás után újra egy rémtörténettel állok elő. Sokan nem hiszik el, hogy a magyar műkincspiac ennyire szennyezett lenne a hamis tárgyaktól, de a mindennapi munkánk tapasztalata alátámasztja a szomorú tényeket.

A mai „lecke” egy olyan festményt mutat be, mely fájdalmasabb csalódást okozott a gazdájának minden eddigi tapasztalatnál.

kentaur_kecske_resize.jpgA festmény normál fényű megvilágításban

A tények: a festményt a mostani tulajdonos sok millió forintért vásárolta meg. Mivel emberünk felettébb precíz, szereti körüljárni a kérdéseket és meggyőződni a dolgok helyességéről; csak olyan festményt vásárolt, amit már elismert szakértő vagy művészettörténész ellenjegyez. A megvásárolni kívánt festményének hátulján bizonyítékul szolgált hát a címke, a Szépművészeti Múzeum bírálati osztálya volt az a hivatalos „szervezet”, aki a festményt tapasztalati úton értékelte.

A festmény a laborunkba érkezve megtörni látszott a hamis képek sorozatát. A kis pán, mely egy kecskét vezet rövid száron, hátán ülő puttóval és frissen elejtett vadkacsákkal, kedves hangulatot adott a kép vizsgálatához.

A vizsgálatok sorában először a fotótechnikai vizsgálatokat végeztük el. A festmény felülete igen koszos volt, lakkrétege besárgult, így a jobb láthatóság kedvéért is el kellett készíteni a felvételeket. Az elkészült fotók alapján lett gyanús a festmény bal oldalon látható kék ege. Az ég színe poroszkék festék jelenlétét vetítette elő, mely évszám szerint 1720 utáni anyaghasználatot feltételez a szignóban olvasható 1648-as datáláshoz képest.

SZIGNO_NORMAL_resize.jpgA festmény szignója  bal aló sarokból: Sf 1648

- Nahát! -mondtam magamnak, mikor a szignó, ami szintén erősen repedezett volt, a festmény eredeti repedéshálójába is bele volt folyva, vagyis a festményre később került a bal alsó sarokba. A talányok egyre bonyolultabb rendszerével álltunk szemben; lassan semmi sem stimmelt a látszólag 300-350 éves darabon.

A vizsgálatokat leállítottuk ideiglenesen, lássuk, mit mondott a Szépművészeti Múzeum bírálati Osztálya e jeles darabra. A mű kétszer is megfordult a múzeumban, egyszer 1980-ban, majd 1999-ben. A bürokrácia bonyolult útvesztőiben elveszett a régebbi tanúsítvány, de az újabb papír hitelesített másolatát, vagyis az akkori szemrevételezés írásos bizonyítékát 2012-ben a Műbírálati osztály kérésre újra kiadta.

„Észak-olasz festő, 1700 körül: Puttók és kentaurok”. Olaj, vászon, 98 x 123 cm, keret nélkül” és a zárómondat, mely tényleg hivatott a festmény helyét meghatározni a művészettörténeti univerzumban: „Közepes kvalitású.” Szerző nincs, de jó, hogy miheztartás végett tudjuk, milyen minőségű munkával is állunk szemben, habár a művön kentaur nem szerepel, melyet a szakvélemény meghatározott.

szpmuveszeti biralati lap laszlo_resize.jpgAdatszolgáltatás a festményről

A festmény korát a roncsolásmentes anyagvizsgálat tisztázta egyértelműen. A festmény felületén, és nem restaurált helyeken (mert olyan amúgy nincs is a képen) poroszkéket, és szinte az összes mérési pontban cinkfehérrel kevert titánfehét azonosítottunk, mely keverék 1940-től lett kedvelt festéke a művészeknek. A festmény alapozása is ennek a keveréknek a használatát mutatta. A festmény csak nyomokban tartalmazott ólomfehéret, mint a csokinyuszi mogyorót. Aki allergiás rá, ne egye! Akinek nem tetszik, ne vegye!

De emberünknek tetszett és megvette, mit sem tudva a festékek összetételéről és a festmény keletkezésének idejéről. Megvette a képet és sok pénzt adott érte. Nagyon sokat.

Kit terhel a felelősség ez ügyben?

Az eladót? A szakértő művészettörténészeket, akik lehet, hogy felületesen jártak el a művel kapcsolatban? Vajon az eladó tudta, hogy a festménye hamis? Vajon visszaélt a múzeumi szakemberek által kiállított bírálattal? Vajon a szakemberek látták-e a művet, vagy csak fotó alapján ítéltek? Lehet-e egyáltalán felelőst találni ilyen ügyben, mivel jelentős anyagi károkozás történt és a mostani tulajdonos csak levegő után kapkodott, mikor megtudta, hogy a festménye nem 1648-ban, hanem inkább 1948-ban készült?

Várom a hozzászólásokat, és aki az eredeti festményt is azonosítja, az nyer tőlem egy kétlábú csoki-kentaurt.

Ki kicsoda a mitológiában?

A kentaurok (görögül Κένταυρος) félig ember, félig ló alakú lények a görög mitológiában.

Pán (görögül Πάν) a görög mitológiában a pásztorok kecskeszarvú, -lábú, és -farkú istene. Kedvencei a kecske- és birkapásztorok. 2 lábon jár, mely kecskeláb

A faunok (latinul: Fauni) a római mitológiában kecskelábú, félig ember alakú lények, a görög szatírok megfelelői, az érzékiség és a csúfolódó kedv szimbólumai. Előbbi funkciójuk miatt művészi ábrázolásaik igen gyakoriak. 2 lábon jár, mely kecskeláb

A puttó meztelen, kötelezően pufók gyermekalak a képzőművészetben; a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus kedvelt díszítő motívuma. A keresztény vallásos műveken többnyire szárnyas angyalként, a mitológiai tárgyú alkotásokon pedig repkedő és nyilazó istengyerekként jelenik meg.

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása
Mobil